Evangélikus Egyház és Iskola 1900.
Tematikus tartalom - VII. Rendeletek, körlevelek, tudnivalók - Vasárnap megszentelése
ment? Minő más világ van most! Vasárnap minden munkaszünet mellett is hívogatják a népet ügyei elintézésére, hétköznap nem érnek rá. Ilyenkor tartják, többnyire az istentisztelet alatt a gyűléseket. Az úgynevezett munkaszünet mellett is nyit» vák az üzletek 11—12 óráig, a korcsmák, vendéglók egész nap. melyek napról-napra növekednek számban s kedveltségben. Országszerte nem volt. még annyi szinház, hová frivol operettekre 10—12 éves gyermekeiket viszik el a jó szülék. Főgyülekezési hely ezelőtt a templom volt. Itt ösmerték meg egymást az ifjak fsem volt szombatról-szombatra bál,, orfeum s ki tudná elsorolni, hányféle szórakozási hely, melyek a vallásos közöny bacillusainak tenyésztő melegágyai. Próbáljatok ezek ellenében a cura pastoralis ósdi fegyvereivel vagy újabb szerkezetű eszközeivel küzdeni, legyetek előre elkészülve, hogy szélmalomharczot vivtok s ugyanakkor kiérdemelitek a Don Quixotte tisztes nevét is. Szemünkbe vágják, hogy ne ússzunk az ár ellen. Tudunk arra is esetet, hogy egy jólelkű pap minden áron arra törekedett, hogy hallgatóit a pálinkaivásról leszoktassa, szövetkezetet akart alakítani s ime a regálebérlők bepanaszolták, hogy az államot s községet károsítja. A szövetkezetből természetesen nem lett semmi, szerencse, hogy a belmissiós pap ép bőrrel megmenekült." Az angol búr háború, a khinai bonyodalom, az olasz király meggyilkolása, mind olyan világesemények voltak, a melyekről teljesen kimerítő, részletes tudósítást csak olyan nagy terjedelmű napilap tudott olvasó közönségének adni, a minő hazánkban egyedül az „Egyetértés. a Az immár 34 ik esztendeje fennálló „Egyetértés," a külföldi világlapok nagyságában jelenvén meg, nemcsak a beltöldi, hanem a külföldi lontosabb és érdekesebb eseményekről is a legkitűnőbb, bő tudósításokat adja. Az egész magyar olvasóközönség tapasztalhatja azt évek hosszú sora óta, hogy az „Egyetértés" ezen a téren valóban versenyen kivül, egyedül áll a napi sajtóban. Párját ritkitja az „Egyetértés* abban is, hogy az országgyűlési tudósításaiban pártkülönbség nélkül nagy részletességgel közli a szónokok beszédeit. Politikai értesülések dolgában is mindenkor elóljárt az „Egyetértés." S a ki az „Egyetértés"-re fizet elő, az a legkiválóbb szépirodalmi élvezetet biztosítja magának és családjának. Az „Egyetértés" regény csarnokában vagy a legkitűnőbb idegen irók fordított regényei jelennek meg, vagy magyar íróink jeleseinek gárdájából ir valamelyik regényt a lap számára. Tárczarovatát ismert nevű irók látják el s Eötvös Károly, a legmagyarabb iró, a kinek eddig közölt tárczái hihetetlen sikert értek el, egyedül az „Egyetértésbe" irja tárczáit. A lap vezére Eötvös Károlj, főmunkatársa Kossuth .Ferencz. felelős szerkesztője Dien es Alárton. Az új évnegyed küszöbén az „Egyetértés" kiadóhivatala (Budapest. IV. papnövelde-utcza 8. sz.) szívesen küld mutatványszámot annak, a ki czimet egy levelezőlapon beküldi. Az „Egyetértés, előfizetési ára ^ évre 10 kor. 1 hónapra 3 kor. 60 fillér. Egyetértés. „Abban különbség nélkül mindenei egyetért, hogy a hazai felekezetek papjainak készültsége közérdek. Abban is egyetért velünk — hisszük — mindenki, hogy ez a képzettség a felekezetnélküli tudomány törzséből nőj jön ki. Más szóval, a papi készültségnek harmóniában kell állni a polgárok műveltségével. — A helyzet ma az, hogy ahány felekezetünk van, mind elégedetlen papjaink kiképzésével. Legelégedetlenebbek vagyunk azonban mi, kik a mai papi képzésnek az ország egységes érdekével ellentétben állásat napról napra mina iobban érezzük. — Mentől iobban átengedik magokai egyik-másik felekezet papjai a zavarosban halászni készülő politikai érdekek eszközéül, annál erósebben hangsúlyoztuk, hogy a papok készültségével és műveltségével az ország egyetemes érdekeire való tekintettel elégedettek nem lehetünk. Önálló theológiai fakultások szervezése helyett czélszerűbbnek s jelen viszonyaink között egyetlen elfogadható módnak ajánlkozik a papi képzés olyan emelése, mely tényleg Kolozsvárott a kegyesrendi tanárképző és gyakorló iskolának és a református theológiai főiskolának az ottani állami egyetemmel való kapcsolatában jön létre, ügy a kegyesrendiek, mint a reformátusok maguk szervezték, maguk tartják fenn nevezetes költséggel intézeteiket. Az intézetek hallgatói pedig az egye tem bölcsészeti s részben jogi fakultásán előadásokat hallgathatnak. Wlassics 1895. április 18 án kelt rendelete lehetővé tette, hogy a ret. főiskola hallgatói a filozófiai karon heti tíz órával az egyetemi hallgatókat megillető jogokban részesüljenek, annak idején filozófiai doktorátust szerezzenek, azok a theológusok pedig, a kik tanári oklevelet akarnak szerezni, az egyetemen még két évet kötelesek tölteni. — Ez az a határ, a melyen belül kell maradni ma az állami beavatkozásnak a felekezeti theológiák ügyeibe. De hogy a theológiai főiskola fakultása beleolvasztassék bármelyik egyetembe, annak — noha ily terv is merült fel — ellene kell állni. Ne szaporítsuk az állam és felekezetek kötelékeit. A vallás mindenkinek, következéskép a felekezeteknek is egyéni dolga. Az állam feladata e tekintetben csak az lehet, hogy kellő módot nyújtson a papok képzésének tudományos tartalmára. De magát a papi képzést a mint nem irányithatja, úgy költségeit sem lehet viselnie. Nem kell hitet költeni az iránt, hogy állami érdek volna a legbensőbb vallásos érzelmek, s az ezekért szervezett különféle theológiák budgetszerű szabályozása. Olaszország a
