Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Luthertársaság

szedet e szent ügyről. „Jaj nekünk s baj nekünk" — úgymond — ha a lelkeket megmenteni nem sietünk. A tüzes szó visszhangot, de ellenhangot is ébresztett. E pro és contra felfogás nemcsak érdekes, de nagyfontosságú maga az ügy is annyira, hogy külön visszatérünk talán rá alkalmilag. Most referálunk csak annyit, hogy a belmisszió egylet, mely nagyon ajánltatott, meg nem alakíttatott, s az egész ügy a kerületekhez utaltatott. Az indítvány G-yurátz püspöké volt, melyet támogattak Csiky, Fejes, kik Szabó Aladárral együtt a belmissió lelkes pártolói voltak Gry urát z püspökkel egyetemben. Antal Gábor püspök lelkesen bár, de általánosabb szempontból szólott a belmissió mellett, Réz László meg ellene beszélt inkább. Az igazi ellenzék inkább zúgott, semmint nyilatkozott. Az értekezletet Sárkány Sámuel püspök imája zárta be illőn. Másnap még sikerült kirándulás is volt a dévényi Árpád-szoborhoz, és az osztrák területen lévő Németóvár helység határában nézhető „c a r n u n t u m i" ásatásokhoz, melyeknek magyarázatával tudományos szívességgel szolgált G vőrik Márton a 150 főnyi (férfiak s hölgyekből álló) kiránduló csapatnak, mely Carnuntumban tanult, Dévényben pedig lelkesedett. Lelkesedett főleg Antal Gábor püspök beszédjén, melyet az ország e határánál a hajóról kiszállás után mon* dott P e t ő c z pozsonymegyei főjegyző üdvözlő szavára válaszul, — és lelkesedett az ősz Kis Áron imáján is, melyet meghatottan s mindenkit meghatva elrebegett az Árpád szobor alatt. Úgy éreztük, hogy imádkozásával keresztyénné avatta lélekben a szegény Árpádot, ki Istenünk segítségével hazát szerzett a balsorstól azelőtt is, ezután is sokat tépett magyarnak ! Jövő évi közgyűlés helye: Miskolcz. Meghivó. A .Luther-társaság" ez évi rendes közgyűlését a magyarhoni E. È. E. Gyámintózettel egyidejűleg Balassa Gyarmaton, 1900. okt. 6. és 7. napjain a következő sorrendben fogja megtartani : Szombaton, október 6 á n d u. 5 órakor Luther-Társasági estély a templomban a következő tárgysorozattal : 1. Egyházi ének. 2. Alkalmi ima. 3. Ünnepi megnyitó tartja Zsilinszky Mihály társ. elnök. 4 Értekezés, előadja tiszt. Meny h á r d t Frigyes bp. vallástanár. 5. Karének. 6. Felolvasás tiszt. Gaál Mihály agárdi lelkésztől. 7. Egyházi ének: (Offertórium a Luther-társaság alaptőkéjének gyarapítására.) Vasárnapon, október 7-én d. u. 5 órakor közgyűlés a megyeház kistermében. Tárgyai: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Az intéző bizottság jelentése és indítványainak tárgyalása. 3. A számadások és költségvetés előterjesztése és számvizsgálók kiküldése. 4. Esetleges egyéb indítványok tárgyalása. Ezen ülésekre a „Luther-társaság" minden tagját, pártfogóját és barátját tisztelettel meghívja Budapesten, 1900. szept. 12 én. Zsilinszky Mihály elnök. Horváth Sándor alelnök. Egy szó a Lutlier-társaság érdekében. Luther-társaságunk ez évi „Felhívás"-a sikerében nem kételkedem. Csanád csongrádi egyházmegyénk körében például már eddig is új örökös, rendes és pártoló tagokként hetvenen jelentkeztek s a tagok gyűjtése még mindig folyik. És vájjon szabad-e kételkednem, hogy a többi testvér egyházmegyék is hasonlóan megmozdulnak országszerte? Megy az, csak igaz odaadással bontsuk ki a zászlót, adjuk ki a jelszót, állítsuk híveink szemei elé a kitűzött czélt, annak komolyságát és égető szükségességét, no meg egy kis kitartás is legyen bennünk, a mely nem hátrál meg az itt-ott jelentkező lehangoló tapasztalatok, nehézségek legyőzése elől. De mikor társaságunk sorainak bővülését örömmel látom, reménykedve várom, erőm szerint a legszívesebben munkálom : nagyon fontosnak tartom a megindult mozgalom még sikeresebb folytatására, hogy társaságunk az elért, illetve elérendő anyagi támogatás, tagsági dijak fejében a jelentkező új tagoknak minél több ellenértéket, szellemi táplálókot nyújtson. E tekintetben megvallom a czólba vett eljárást, a kilátásba tett tagsági kedvezményeket elegendőnek nem tartom. À „Felhívás" szövegében a fiókegyleti rendes, pártoló, örökös tagok részére megalapitvák a kilátásba helyezett kedvezmények, vtt áll, hogy a rendes tagok a 4 korona^ évi tagsági dij ellenében ingyen kapják az „Értesítőt" az „Ev. Családi lap"-ot, a többi kiadásokat pedig féláron. A mi az utóbbit illeti, hát én, a t ö b b i kiadványok alatt mindazon kiadványokat értettem, melyeket a rendes tagok az utóbbi időben ingyen kap tak, az újabbak pedig feláron szerezhetnek meg. Ezzel az értelmezéssel bocsátottam útra a társaság „F e 1 h i vá s"-át is. Természetesnek találtam, hogy a mint társaságunk tagjainak a számát megsokszorosítjuk, ugyanakkor kiadványainkat is lehető mérsékelt áron a legszélesebb körben való elterjesztéssel, értékesíteni igyekezünk. Társaságunk kisbizottságábél azonban arról értesültem, hogy fenti értelmezésem téves, hogy a felhivási pont: a többi kiadványokat íél áron, nem úgy értelmezendő, hogy egy á 1 ta láb an fél áron kapnak minden kiadványt, hanem csak az illető eszten-