Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Vitalis István. Breznyik j. emlékezete

kedeít, s akkor már csak Jézust látták, az ő va­lódi eszményképüket. Nézzünk mi is fel és keres­sük a magasban a mi eszményképünket, a Jézus Krisztust, Minél szorgalmasabban keressük ót, annál bizonyosabban meglátjuk az ó dicsőségét ós megtaláljuk az ó megtartó istsni hatalmát, min­dennapi életben, fényben és borúban egyaránt. Ennek az isteni segedelemnek az eszméjét a leg­erőteljesebben Luther fejezte ki, abban a szép énekében, a melyet ma is énekeltünk: „Erős vá­runk nékünk az Isten!" Az Isten a mi erőssé­günk ; de ez nem azt teszi, hogy mi tétlenek ós közönyösek maradjunk. Osak akkor leszünk ennek a várnak méltó katonái, ha mi magunk is erősek vagyunk. Most, a midőn mindenütt új fegyverek­kel küzdenek, mi is, bár nem változtatjuk meg hitalapunkat és egyházszervezetünket, mindennap pótoljuk és javítsuk régi fegyverzetünket; mert ha ezt teszszük, ha az élet modern követelményei­nek megfelelünk, akkor mondhatjuk el igazán: „Erős várunk nékünk az Isten!" Breznyik János emlékezete. (1815-1897.) Több mint 50 esztendőn át működött Brez­nyik János a tanári pályán s e félszázadra ter­jedő időszak négy ötödrészét a selmeczbányai ág. h. ev. lyceumban töltötte. 1842 ben foglalta el a selmeczbányai lyceumban felállított magyar nyelvi tanári széket s a magyar nyelv és a magyar nemzet iránt érzett határtalan szeretetét a tanári szókben lángoló szóval, a szabadságharczban meg fegyverrel kezében bizonyította. A szabadságharcz lezajlása után újból elfog­lalta Breznyik tanári szókét, de az osztrák kor­mány eltiltotta őt a tanári hivataltól s igy el kel­lett hagynia a lyceumot. Előbb Szúdra ment Sembery Imre családjához nevelőnek, majd Szeberényi Gusztáv felszóllitására Csabán nyi­tott magánintézetet. Reggeltől napestig egymaga foglalkozott itt a gondjaira bizott fiúkkal s fárasztó munkájával széleskörű elismerést és szép anyagi vagyont szerzett. A selmeczbányai lyceumot e közben végső veszedelem fenyegette. Anyagiak hiányában nem lévén képes a Thun-féle rendszer követelményei­nek megfelelő szervezkedésre, a pozsonyi helytartó JL857-ben eltiltotta az intézetet jogérvényes bizo­nyítványok kiállításától. A tanulók száma 133-ra apadt le, a tanárok javarésze meg az állás bi­zonytalansága miatt máshol keresett foglalkozást, A lyceum iránt érdeklődők között általános volt az a nézet, hogy az örvény szélére jutott intézetet csak Breznyik János mentheti meg a végső veszedelemtől 1 Szeberényi János sok utánjárással kieszközölte a kormánytól az enge­délyt arra, hogy Breznyik János elfoglalhassa is­mét állását a lyceumban. Es Breznyik 1858-ban elhagyta a gazdag alföldet, a hol- pedig már ak~ korig szép földbirtokot szerzett s feljött a sze­gény felföldre a tönk szélére jutott selmeczi ly­ceum igazgatására. Jól tudta Breznyik, hogy a biztos anyagi alap, a jó tanerők ós a bölcs vezetés azok a fő­tényezők, a melyek e tanintézet felvirágzását hat­hatósan előre segítik. Az anyagi alapot, mint erős protestáns szívósan ragaszkodván az autonómiához,, előbb a bányakerülettől szerezte meg, csak a mi­kor a bányakerületi segély is kevésnek bizonyult, fordult az államhoz. Breznyik a jó tanerőket sze­rencsés kézzel szemelte ki ós a mi — mint igaz­gatónak egyik fő érdeme — e tanerőket bölcs vezetéssel együtt is tudta tartani ! Breznyik igazgató tanár volt a szó protestáns értelmében. Harminczöt évre terjedett igazgató­sága korszakot alkot a selmeczi lyceum történe­tében. Az ő vezetése alatt a selmeczi lyceum A magyarság egyik legerősebb vára lett a felső vi déken. Mint igazgató az intézet érdekét szellemi és anyagi tekintetben egyaránt folyton-folyvást szivén hordozta. Mint tanár fáradhatatlan buzgó­sággal magyarázta a klasszikusokat s lángszóval gerjesztette a hazaszeretet szikráját tanítványaiban. De tanítványait nemcsak sokoldalú és széleskörű ismereteinek tette részesévé, hanem a vallásosság, a munkásság, a becsületesség és az emberszere­tet erényeit is beléjök oltotta tanítással, ós példa­adással egyaránt l A tanuló ifjúság volt az ó csa­ládja, annak szentelte egész életét s annak a ne­veltetésére hagyta közel 100,000 forintot érő vagyonát ! Nem csoda tehát, hogy ez a kiváló mester egész sereg hálás tanítványt nevelt, — ós nem csoda, hogy a három év előtt elhunyt mester szelleme arra ösztönözte tanítványait, hogy azt, a ki annyi kincset adott nekik félszázadon át, tisz­teletük, szeretetük és kegyeletük kincseivel ve­gyék körül.

Next

/
Thumbnails
Contents