Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - V. Könyvek ismertetése - Böhm K. Az értékelmélet feladata s alapproblemája

nultak volna az első magyar apostol-király ün­neplésétől, a katholikusok viszont ne tudnák fel­fogni, mily szolgálatokat tettek a nemzetnek egy Bocskay, egy Bethlen Gábor, s a nemzeti és vallási szabadságharczok többi nagy alakjai, a kik meggátolták, hogy a török hódoltság követ­keztében meggyengült magyar nemzet az osztrák rabigába görnyedjen! — Arra a nagy ellentálló erőre, mely a magyar protestantizmusban lakik s mely hatalmas gát volt az idegen befolyás ellen a múltban s az marad a jövőben is, a nemzetnek ezután épp oly szüksége lesz, mint eddig volt. A ki Magyarországon a protestantizmus ellen a gyű' lölséget szítja, az a nemzet érdekei ellen száll síkra." Deforeczeni protestáns lap. „Vajha az államtitkár beszédét átlengett bölcseség és hazafi­ság szelleme az ellentáborban is tért hóditana, hogy ne tépnék, ne szakgatnák tovább a külön­ben is annyi sebből vérző szegény haza testét, hanem, mint annak hű fiai nyújtanának segédkezet hozzá, hogy a különböző egyházak testvéri egyet­értésben s zavartalan békességben munkálhassák a közös édes anya jóllétét s boldogságát." Nemzeti iskola Az állami iskola ellensé­geiről ir. „Vájjon épült e a magyar ember haza* fisága, látva azt, hogy még egy napon sem lehet üdvözölni a magyar nemzet felkent apostoli királyát a római pápával? Vájjon, a magyar tanitó szá­mára örömet vittek-e ebből a r. kath. gyűlésből, a hol még a királygyilkosok sektájának a születé­sét és terjedését is a mi iskolánk nevelésének tu­lajdonították ? És vájjon: az a nép, a melyik ke­gyelmes, méltóságos urak szájából hallja, högy az ország nyomorának, a nép testi és lelki szen­vedéseinek az egyház szárnyai alól kiszabadult is­kola (értsd: tanitó) az oka, hogy fog arra az ál­lami, vagy községi tanitóra tekinteni? — A Zichy Nándor vallása a miénkkel közös nem lehet soha. A ki gyűlölséget hirdet, az a Jézus Krisztus szel­lemét ne idézze fel, mert ez neki hasznára nem lehet. Eyangelmi ker. vallástan, evang. népis­kolák felsőbb osztálya, konfirmandusok és ismétlő növendékek számára, irta Nemes Károly diós győri ev. lelkész. Ára 50 fillér. Kapható szerző­nél, a munka részét képezi a tiszai evang. egy­házkerület 1891. évi gyűlésén 150 frt pályadíjra méltatott s az egyházegyetem gyűlése által (1895. jkv. 31) használatra engedélyezett nagyobb vallás­tani műnek. EŐlllll Károly. Az értékelmélet fel­adata s alapproblémája. Akad. székfoglaló értekezés. Budapest, 1900. 58 lap. Ára 1 korona. A kolozsvári tudományegyetemnek ez a második szorosabb értelemben vett philos, professora ha­sonlóan a mi emberünk. A Kant-Fichte-fóle böl­cselet alapeszméin fejlődött határozott ethikai ide­ilistikus tanári egyéniség, ki az ethikának egyik legújabb alapvető kérdését, a Herbarth-Schuppe által mélyrehatóan fejtegetett érték fogalmat tette vizsgálódásának a tárgyává. „Az értékelmélet a javak (ethikai, aesthetikai és nemzetgazdaság­tani) metaphysikája, úgy mint a substantiai a való­ságok metaphysikája," a minthogy „gondolkodá­sunknak is 2 sarka van : az egyik a lényeg, a másik az érték eszméje." De az értékelésnek tu­lajdonképpeni területe az erkölcstan. Mi az érté­kelés, hányféle értékelési mód lehetséges s mi­lyen viszony áll fenn közöttük ? ezekkel a kér désekkel foglalkozik behatóbban Böhm, valóban tartalmas és tanulságos ethikai székfoglalója. Ör­vendünk rajta, hogy Pauer J. és Medveczky Fr. mellett éppen Böhm eredeti philos, egyénisége lépett az ethika szolgálatába, a melynek „nor­mativ jellegét" a sociális kérdés eléggé igazolja a maga egész teljességében. Vizsgálat alá veszi közelebbről az elv, a hasznosság s a nemesség értékeléseit, vagyis a kellemes, a hasznos és a nemes Ítéleteket, s arra a meggyőződésre jutott el, hogy „minden értékemelésnek csak akkor van értelme, ha nemessséget vesszük alapul,* s „min­den értókemelés az absolut értékesnek gondolatát teszi fel." Meggyőző és mélyreható fejtegetései gazdag philos, s ethikai tanulmányokon és tapasz­talatokon alapulnak. A legfőbb értéket az öntudat­ban, az intelligentiában, a szellemben látja, s ez alapon erős hive „a szellem aristokratiájának.'' „Egyedüli nemes a világban a szellem .... az értelem az absolut felszabadító, mert lé­nyege a szabadság, az önállóság, az önmagát biró öntudatosság." Ki is jelenti az értekezés végén egész határozottsággal, hogy .,a jelenlegi társada­lomnak az eddiginél magasabb átalakulását csak attól az egytől remélhetjük, ha az emberiség önön­magát meg fogja érteni s ebből folyólag újra meg is becsülni. Egészen más világban képzeljük tehát itt magunkat, mint Nietsche „értékek átszámítása" hóbortos világában. Melegen üdvözöljük Böhm Károly barátunkat az idealista etliikusok sorában és derült világában, és jeles műve tanulmányo­zására ez úttal is felhívjuk olvasóink szives figyel­mét. (sz.) Protestáns egyházi és iskolai lap. A tábori lelkészekről ir, kiemeli, hogy a honvédség­nél nincs is prot. tábori lelkész. „Az igazán szé­gyenletes állapot, hogy lelkészeink, sokat irigyelt autonómiánk, és a sokat emlegetett felekezeti egyenlőség daczára is más felekezetek lelkészeinek felügyelete, magyarán mondva kénye kedvére van­nak bizva. — Ezek a mi igazi sérelmeink, me­lyeknek szanálását méltán követelhetjük, mert ha nem éreznénk megalázó voltukat, mert ha olyan gyávák volnánk, hogy nem mernénk követelni tiszta igazságunk érzetében orvoslásukat, megér­demelnénk, hogy nagyobb jogtalanságok essenek rajtunk.

Next

/
Thumbnails
Contents