Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Mayer Endre. Bőjti gondolatok II.

T izennyoIczadíK évig 36. szám. Orosháza, 1900. szeptember 6 Előfizetés dija : Egész évre. . IS kor. Fél évre. . . O , Negyedévre . 3 „ Egy szám ára fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal . 10 kor. Fél oldal... 8 „ Negyed oldal . <4 , Nyolczad oldal . 2 „ Böjti gondolatok II. Több mint egy évvel ezelőtt ily czim alatt irt czikkem, oly nagy feltűnést keltett, hogy a gömöri esperesség lelkészi értekezlete érdemesnek találta a felette való tanácskozásra s nt. Vitéz Lajos úr nyomban förmedvónynek minősitette, sőt még abban a szerencsében is részesült, hogy a tátra­alji esperesség a mult évi esperességi közgyűlésen hivatalosan is tárgyalta s miután egy más espe­rességbeli úr, mint vendég hatásosan felszóllalt, rágalmazónak nyilvánított, a kinek megbüntetését kivánta a tiszai kerülettől. A nyíregyházi kerületi gyűlésen azonban nem sikerült martirrá tenniök, a mi utóvégre ebben a sajátos végletek között mozgó világban nem is lett volna nagy csuda, hiszen lia Ugrón Gábor azt mondhatta magáról, hogy őt a „regnum Maria num"-ban jobban üldözik katholikus voltáért, mint politikai elveiért, akkor miért nem volna lehetsé­ges, hogy engemet saját hitfeleim s lelkésztársaim martyrrá akarjanak tenni? Miután tehát akkori czikkem ily nagy feltű­nést keltett, sok olvasót, titkos ellenséget, nyilván­való barátokat, sót hatalmas gyámolitókat is szer­zett, annálfogva jelen czikkemnek is ezt a czimet adtam, azt hivón hogy igy több olvasója le­szen s szintén megbeszélés, tárgyalás és esperességi határozathozatal tárgyává teszik. A miről irni akarok az csak távoli rokonság­ban áll azzal, a mit akkor irtam, de nem teljesen idegen. Sajátságos gondolkozású ember vagyok. Bármit irok, beszélek s teszek végeredményben mindig egyházunk jelen állapota, bajai s a rajta való segités gondolata emésztenek. Szeretném meg­kondítani a vészharangot, hogy összes híveink meghallják szavamat s egyesüljenek közös hitben, közös munkára az evangéliom terjesztése, Isten országának nagyobbitása s a hivők üdvének lehető megszerzése végett evangelikus egyházunkban. Már ide-oda tiz éve, hogy hangoztatom a bel­missiói munkásság szükségét s a mennyire lehet­séges igyekszem tettekkel is példát mutatni ez áldásos munkára ; kezdetben alig hallgatott rám valaki, ez irányú indítványaim pusztában hangzó szavak voltak s még az 1894. évben benyújtott indítványom a gyámintézeti gyűlések hosszas tár­gyalása után a in. é. szarvasi egyet, gyámint. gyű­lésen végleg elejtetett . . . pénzhiány miatt s egyéb okokból. Örömömre s megnyugvásomra szolgál azon­ban az, hogy most már nagyon sokan ismerik a belmissiót, irnak róla, hangoztatják szükségességét, és létesitik egyes intézményeit, miből a jövőre nézve csak jót merek reményiem. A kik ellenségei, azok azért szólanak ellene, mert vagy egyáltalán min­dentől fáznak, a mi újnak s újításnak látszik, vagy nem ismerik, vagy félreismerik ós mással össze­tévesztik. De azok között is, a kik lelkesülnek érte, találkoznak elég nagy számmal, olyanok, a kik valami csodaszernek tekintik, mely egyházunk min­den bajában orvosságul szolgál s megmenti az el­pusztulástól. Jelen czikkemben a belrnissió barátainak és ellenségeinek akarok irni a belmissióról, keletke­zéséről s kiváló jelentőségéről, hogy minden ér­deklődő tisztán lássa mit értünk alatta s miképpen kell hozzá fogni a belrnissió munkájához, hogy az minden körülmények között az egyházat szolgálja. A munkásság, melyet a belrnissió neve alatt összefoglalnak olyan régi, mint maga a keresztyén egyház, de a név maga és a belrnissió teen dőinek s határainak megállapítása az új idők kö­vetelése alapján a protestáns theológiának műve. A név Lücke göttingai theol. tanártól Schleier­m ach er egyik legjelesebb tanítványától szárma-

Next

/
Thumbnails
Contents