Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Majerka

indítványa után a kerületi gyűlés tekintettel az ügy sürgős voltára, azon módosítással fogadja Pu 1 sz­ky Ágost javaslatát, hogy a kerületi elnökség köz­vetlenül keresse meg feliratával a minisztert. A kerületi leányiskola igen fontos ügyét Hol­lerung Károly esperes előadó terjesztette elő, Láng Lajos szép beszéde után, melyben a kér­dés fontosságát méltatta és felsorolta mindazon feltételeket, melyeknek a felállítás alkalmával meg kell lenni, elhatározta, hogy a kerületi leányisko­lát a legrövidebb időn belül felállítja. Felhatal­mazta a gyűlés az e czélra már kiküldött állandó bizottságot, hogy a mennyiben a megkívánt felté­telek fennállását konstatálja, az építkezést azonnal kezdje meg. A pénzügyi bizottság jelentését, me­lyet Schleiffer Károly nagy buzgalommal dol­gozott ki ós terjesztett elő : a gyűlés egyhangú­lag elfogadta. Günther M. V. kerületi pénztár­nok az 1901. évi költségvetést terjesztette elő. E szerint a jövő évi szükséglet 27016 korona erre fedezet 12708 korona 42 fillér. A hiányzó részt az 1901. évi államsegélyből pótolják. A Luther­társaság kérelmére a gyűlés 200 koronát szava­zott meg. Szontágh Pál azon vádakkal foglal­kozva, melyek a prot. egyházat érték, különösen kiemeli a védekezés alkalmával nagyobb munkás­ságot kifejtő sajtó orgánumok közül az „Ev. Egy­ház és Iskola" cz. lapot, ajánlva azt a kerület hivatalos lapjául ; a kerület ily értelemben hatá­rozott. Az egyetemes gyűlési rneghivó felolvasása után kiküldte a gyűlés az egyet. gyűl. képviselő­ket majd letárgyalta a tárgysorozaton lévő sza­bályrendeleteket. A délután folyamán többrendbeli bizottság ülésezett. Augusztus 16 án folytatását vette a kerületi gyűlés. Elsőben Raab Károly esperes terjesztette be terjedelmes tanügyi jelentésést, a mely szerint a kerület népiskoláiban 30,000 tanköteles volt be­iratkozva. Általában véve a tanügyi állapotok igen jók, az összes tankötelesek 10^-a nem járt rendes oktatásra, de vannak egyházmegyék, mint pl. a mosoni és pozsonyvárosi, a hol az összes tankö­telesek iskoláztattak. A magyar nyelvben 82§ jó eredménnyel haladtak a tanulók. Az előadó pro­positiójára az az indítvány lett elfogadva, hogy a kerület helyes fordítású kis káté kiadásáról gon­doskodik. Á szorgalom kötelező idejéül 8 hónap lett megállapítva, kijelentésével annak, hogy e ha­tározat be nem tartása fegyelmi eljárást von maga után. A selmeczbányai lyceum ügyeinek előter­jesztésével Jezsovics Károly igazgató foglalko­zott. A lyceum 30,000 koronányi államsegélye immáron állandósítva van, sót még azon felül 24,000 korona államsegélyt kapott a lyceumnak korszerű átalakításához, a mi ez idén már is fo­ganatosítva lett. Előadó bemutatja az intézet évi számadásait, a mi örvendetes tudomásul szolgált. A liptói és árvái esperességeknek a Reisebelianum iránt támasztott igényére vonatkozólag à jogügyi bizottság véleményének meghallgatása után azt határozta a gyűlés, hogy az egyetemes gyűlés fel­szólításának, mely szerint ez ügy végleges elinté­zése szempontjából békebirákat válasszon, nem te­het eleget és polgári birőság elé utalja azt. Elismeréssel vette tudomásul a kerület, hogy Ivánka Zsigmond az Ipolyságon felállítandó templomra 1000 koronát adott. Ebner lelkész je­lentését a fegyházi lelkészkedésról nagy érdeklő­déssel hallgatta a gyűlés. Zsolna mint önálló mis­siói egyház lett elismerve. A kerület névtárának kiadása a püspökre bizatott, ki az új népszámlá­lási adatokat köteles tekintetbe venni. A nagy-ge­resdi egyezségre nézve oly határozatot hozott a gyűlés, hogy addig érdemleges tárgyalásba nem bocsátkozhatik, mig az operatum maga nem fek­szik a kerület illetve az esperessógnek asztalán. Az erdélyi püspöki czim kérdésében Trsztyénszky esperes referált s az ő indítványára kimondatott, hogy a dunáninneni ág. hitv. ev. egyházkerület magáévá teszi az erdélyi ev. ref. kerület ügyét s az egyetemes gyűlés által szorgalmazandónak véli a miniszternél az ügy olyan elintézését, a mint ezt az erdélyi ev. ref. kerület óhajtja. A Magyar Prot. írod. Társaság üdvözlésére a po­zsonyi gyűlés alkalmából a kerületi elnökség bi­zatik meg. Majba azon indítványa hogy a Luther­társaság bizassók meg a tankönyvek egyedüli ki­adási jogával : egyhangúlag el lett fogadva. Na­gyobb érdeklődóst keltett még a tanítóképezde ügye. Miután a minisztérium felszólította a kerületet, hogy a selmeczbányai tanítóképezdéjét rendezze, ki­mondta a kerület, hogy most Csemez Miklós nagyszerű adománya következtében önálló tanítóké­pezdét állit fel, felhivatnak az egyházak nyilat­kozat tételre : melyik fogadná azt be és mily mér­tékben hajlandók ezt támogatni. Mindaddig azon­ban, mig e terve sikerül, a selmeczbányai tanítóké­kópezde fenntartandó. A délután 3 órakor megnyitott gyűlés leg­érdekesebb tárgya a theol. főiskolák szervezete volt, a mely ügyben a püspök, dr. Masznyik, Láng Lajos és Pulszky Ágost hozzá szólása után akként határozott a kerület, hogy az egye­temes gyűlés által lebocsátott tervezetet általában elfogadja, de kimondatni véli, hogy a theológu­sok a 4-ik évre kimehetnek a külföldre, a miért az egyházjog már is a 3 ik tanfolyamban adassék elő. Elintéztetett aztán még igen sok folyamod­vány és helyiérdekű felebbezés s a tisztikar meg­választása után a gyűlés feloszlott. A most lefolyt kerületi gyűlés valósággal történeti szervezetességű gyűlés, a mennyiben itt mondatott ki a kerületi leányiskola ós kerületi önálló tanítóképezde felállítása s a hajdan renitens egyházmegyék is szép számban jelentek meg s vettek részt a tanácskozásokban.

Next

/
Thumbnails
Contents