Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Kund Samu. Az evang. két egyház közti jó viszony fenntartásáról

Tizennyolczadik éviolyam. 1. szam. Orosháza, 1900. január 4. EVANG Előfizetés dija : Egész évre. . IS kor. Fél évre. . . O , Negyedévre . 3 „ Egy szám ára fill. ES ISKOLA MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : YERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal . ie kor. Fél oldal. . • » „ Negyed oldal Ennél kisebb Bélyeg külön eo au Dicsérlek, Uram! Jóvoltodért, Uram, szivemből áldlak, Te adsz eledelt az égi madárnak, Te ékesíted a mezőt virággal, Kegyelmed fénylik a felhőkön által, Kezed nyomában áldás fakad s élet, Én erősségem, te benned remeleß! Te vagy, ki reám szüntelen vigyázol, Lehajolsz hozzám, mikor szivem gyászol. Az elesettet szánva, fölemeled, A fergeiegben betakar jobb kezed. És bár fejemre kedved borút szállat, Csüggedő lelkem vigaszt lel tenálad. Szerelmed karja őrizett meg engem, Hogy el nein estem szomorú ügyemben, Igéd világa fényt vetett utamra S hozzád vezérelt, szivem nyugodalma. Szünetlen kisér hiv atyai szemed, S bóv irgalmaddal táplálod hitemet. Dicsérlek téged, Uram, az örömben, Hogy kiterjeszted szárnyadat fölöttem, Dicsérlek, hogyha látogatsz kereszttel, Hisz azért versz, hogy magadhoz emelj fel. Dicsérlek Uram téged, mig csak élek S teljes szikemből szolgálok tenéked. KOVÁCS SÁNDOR. Az evangelikus két egyház közti jóviszony fenntartásáról. Az ágostai hitv. evangelikus és az ev. ref. egyház közti jóviszony fenntartása mindegyik evang. egyházra nézve fontos közérdek. Közérdek nem­csak az evangéliumért, melynek szelleme a sze­retet, közérdek a miatt is, hogy a hatalmas ellen­féllel szemben annál nagyobb erőt fejthessünk ki, és hogy egyesült erővel minél nagyobb sikerrel épithessük az Úr Sionát. Örvendetes egyházi ese­mény tehát, hogy a nagy-gerescli egyezség pon­tozatainak betartására irányuló törekvés a hazai két evangelikus egyház egyetemes gyűléseiben is­mét szőnyegre, felszínre került, illetve ezen egyez­ség- alapján új egyesség létesítésére elhatározó lé­pések történtek. Mert szerintem a geresdi egyez­ség lényeges elvi határozatait fenntartani lehetsé­ges, szükséges is ; de vannak abban oly pontok is, melyek alig érvényesíthetők, vagy a melyek feleslegesek. Így például az a rendelkezés, hogy a népiskolába minő feltételek mellett fogadhassa el a tanitó a másik hitvallású evang. tanulókat, és hogy őket a nem vallási tantárgyakban oktathassa, az 1848. és 1868. évi, hogy temetőkben a kü­lönböző vallásfelekezetek tagjai vegyesen és minden akadály nélkül temetkezhetnek, szinte egy 1868. évi, az áttérés módozatai az egyházpolitikai töi vé­nyek által van eldöntve ; a vegyes párok egyházi hirdetésére, egyházi esketésére nézve is nem ra­gaszkodhatni szorosan a geresdi egyezség szabvá­nyaihoz stb. A kérdést, hogy a nagy-geresdi egyezség mintájára a jelenlegi viszonyoknak megfelelő s ily esetekben az egyházi adózást is szabályozó egyez­ség létesíttessék, a dunántúli ág. h. ev. egyház­kerület hozta az 1897. évi egyetemes közgyűlés elé. Az ev. egyetemes egyház közgyűlése pedig ezen indítványt a két evang. egyházat közösen ér­deklő ügyekre kiküldött bizottsághoz utasította. Az egyetemes egyházi felügyelő az ügyet a nevezett bizottság elé terjesztette ugyan, de mivel akkor a bizottság tanácskozása csak értekezlet jellegével birt (1898.) megállapodás nem létesült. Az ügy

Next

/
Thumbnails
Contents