Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Vasi közép

hatja el egyletünk e méltánytalan tett által benne keltett keserű érzést, annyival is inkább, mert a tanítóságnak ez intézetben fakultative meghagyása csak ama bennünket megnyugtató jó indulat nyil­vánításául szolgált volna, hogy az egyházkerület a tanitóságról a lelkészi karral együtt egyenlően gondoskodni óhajt; de a gyámolda rossz pénz­ügyeit e tényével semmikép sem rontotta volna, mert nem hisszük, hogy akadt volna csak egy ta­nitó is, a ki az országos tanitói nyugdíjintézet részére kötelezőleg teljesített bő fizetsége mellett, még önként a gyámoldába való beléphetési jogával is élt volna, ez által magára újabb terhet vévén." A somlyóvidéki evang. tanitó egyesületnek a társegyesületekkel hozzá járulás végett közölt indítványára a tanitó értekezlet megkereste az es­perességi közgyűlés útján az egyházkerületet, hogy a kormánynál támogassa a tanítóknak azon óhajtását, miszerint a tanitók kántori fizetése is felvétessék a nyugdíj alapjául és a nyugdíj jogo­sultság 40 esztendőről 35 re szállíttassanak le. Az egyházmegyebeli társegyesület részben szeré­nyebb, részben nagyobb igényekkel áll elő, a som­lyóvidéki indítványt teljes egészében elfogadta, de razon hozzá adással, hogy 35 évi szolgálat után önként mehet a tanitó nyugdíjba, tekintet nélkül életkorára és hogy az országos tanitói nyugdíj­intézetbe való kötelező belépés ne köttessék a 21-ik élet év betöltéséhez, hanem szolgálatba lé­pés idejekor azonnal köteleztessék a tanitó az or­szágos tanitói nyugdíjintézetbe lépni." A felső vasi egyházmegye tanitó értekezleté­nek az alapszabályok módosítása tárgyában a társ­értekezletekhez küldött átiratára, az egyházmegye magyarvidéki értekezlete nem járul hozzá azon módosítási indítványhoz, hogy az egyházmegyei összes lelkészek is tagjaiul tekintessenek, mert akkor elő állhatna az az eset, hogy ?z értekezlet tanitói jellegét elvesztené, hanem kívánatosnak tartja és nagyon szívesen látja, ha a lelkészi karnak minél több tagja a rendes tagok sorába lép ; ós ekkor azt a módosítást, hogy az elnök, társelnök és alelnök a rendes tagok sorából szabadon vá­lasztatnak, elfogadja. A vendvidóki értekezlet viszont a vasi felső indítványt elvben elfogadja, de oly módosítással, hogy a mennyiben lelkészek nem kötelezhetők a tanítóegyesületbe tagként belépni : csakis tagjai lehetnek, — a miért aztán bekövetkez;hetik az az eshetőség, hogy a tanítóegyesületben lelkésztag nincs és igy elnökül lelkész meg nem nyerhető és hogy aztán az egyesület meg ne szűnjék, a maga tagjai közül választ elnököt. A vasmegyei általános tanítóegyesület inditványát, hogy a fele­kezeti tanítóegyesület keresse meg a minisztéri­umot a 15 kros járuléknak eltörlése iránt, elvben helyesli ugyan az egyházmegyei tanitói értekezlet, de kezdeményező lépést tenni nem kiván. Az egyházmegye közönsége tartózkodva min­den hozzászólástól, egyszerűen tudomásul vette az indítványokat és a kerülethez felterjeszti. Ugyanezen a napon d. u. újból megalakitta­tolt a gyámoldai egyesületnek tisztikara, mert az eddiginek megbizatása lejárt. Feltűnő volt a sza­vazatok oly összevisszája, hogy a gyámoldai bi­zottság eddigi legmunkásabb tagjai a bizottságba csak póttagokként jutottak bele és oly egyén is megválasztatott a bizottságba rendes tagul, a ki az esperességi gyűlésen soha részt nem vesz, az esperességi gyűlés alkalmával tartatni szo'kott bi­zottsági ülésben mint póttagja a bizottságnak ed­dig egyszer sem jelent meg. Szerencse, hogy az egyházmegyei közgyűlés a mult évben bölcs előre látással a maga részéről beleválasztotta e bizott­ságba az eddigi elnököt ós számvevőt. Különben talán egészen új tisztikarnak kellene vezetnie az ügyeket, mely nem ismeri az előzményeket. Pe­dig az eddigi bizottság nagy körültekintéssel és buzgalommal vezette a szép czélú és eredménye­sen működő kezdő intézetnek ügyeit. 1886-ban kezdte az egyhézmegyei gyámolda működését 161 frt alaptőkével és daszára annak, hogy már éve­ken át három özvegyet 20—20 frt évi sególylyel támogat, vagyona a mult év végén 6369 koronát tett ki, melyből 1910 korona 74 fillér Rupp­recht Tasziló egyházmegyei felügyelő úr ado­mánya, a ki alapítványát az idén megint 262 ko­ronával gyarapította. Ugyanezen a napon cl. u. 5 órakor ülésezett az egyházmegyei népiskolai bizottság is, a melyen bejelentetett, hogy 3931 tanköteles közül (6—15 évesek) már most csak 497 nem jár iskolába (köztük 209 a 6—12 évesek közül,) továbbá, hogy az egyházmegye 44076 koronát költött népisko­láira (ebből tandíj és iskolai adó 27,272 korona.) Az állami s községi iskolákba járó evang. tanulók vallásbeli tanításáról gondoskodva van, az iskolai bizottság meghallgatta a hitoktatásról szóló jelen­téseket. A körlelkészek jelentései örvendetes tu­domásul vétettek. Este az előértekezleten megbeszélteitek a köz­gyűlési tárgyak. Másnap, július 4-én 7—8 óráig tartott gyám­intézeti gyűlés után megtartott egyházmegyei köz­gyűlésnek lefolyása a következő volt. Enek és oltári ima után az esperes 9|- órakor megnyitotta a közgyűlést. Beszédében jelezve, hogy ne keres­sük a baj okát csak magunkon kivül. Az apák sokkal nehezebb viszonyok közt alapitották és. vi­rágoztatták fel az egyházat és intézeteit, mert élt bennök az evangéliom bő ismerete, hő szeretete, az evangelikus köztudat és az áldozatkészség. Je­lezvén egyházunk szervezetéből, az egyetemes papság elvéből kifolyólag minden egyes evangeli­kus embernek egyháza iránti kötelességeit, buzdí­totta a lelkészeket, tanítókat, általában az evange-

Next

/
Thumbnails
Contents