Evangélikus Egyház és Iskola 1900.
Tematikus tartalom - IX. Kérdések, válaszok - Segélyegylet alapszabályainak megerősítése
gramm beszédükkel óriási hatást keltve, a gyűlést továbbra is a szokott tapintattal vezették, a mire szükség is volt, annál is inkább, mivel a Komárom városi tanitói hivány ügye nagyobb s szenvedélyesebb vitát keltett, de elnöklő esperes űrnak sikerült az ügyet mégis elintézni. Nagy lelkesedést keltett az a kijelentés, hogy Solymossy Ödön báró, mig az egyházmegye kebelébe tartozik, mindaddig évi 200 koronát ad a gyámintézet, illetőleg a papi nyugdij alap javára. Dr. Kél er Zoltán, e hazában nemes, nagy szivéről általán ismert fővárosi ügyvéd szinte évi 200 koronát ajánlóit fel, eg}}iá>megyénk számára. A tanügyi, pén'/ügyi s számvevőszéki jelentések meghallgatása után az ülés áhítatos imával véget ért. Csáky Károly gróf váczi püspök azt mondta beiktaiáskor tartott pohárköszöntójében, hogy „Leo pápától, Péter utódjától nyertem a kiküldetést, neki fogadtam hűséget és engedelmességet." Elfelejti már most is az új püspök, hogy kinevezést a magyar királytól kapta s annak kegyelméből kap olyan püspöki javadalmat is, hogy telik neki arra is, hogy 40 lóra istálló alakitását első teendői közé kellett sorolnia. Az iránt a király és haza iránt is volnának talán kütelességei vagy mi?! IRODALOM. Magyar SZÓ. „Törvényeink szentsége" czim alatt a congrua kifizetése érdekében: „Két éve mult immár, hogy országunk törvényhozói megalkották a lelkészi fizetések kiegészítését elrendelő 1898. évi XIV. törvényczikket. — Nem akarok e törvény bírálatába bocsátkozni, egyrészt mert a tapasztalat hiánya erre nem nyújt elegendő támpontot, másrészt meg azért sem, mert minden törvény jósága vagy rosszasága nagy részt annak végrehajtásától is függ, az 1898 évi 14 törvényczikk pedig tájdalom még igen távol van a végleges végrehajtástól. Egyet azonban már most is konstatálhatok, azt t. i., hogy a kérdéses törvény vég rehajtása tekintetében eddig tett intézkedések m'nden kritikán aluliak, egyedül csak arra jók, hogy törvényeink szentségébe vetett naiv hitünket megingassák. — Igazán megszégyenítő, sőt megbélyegzők reánk lelkészekre, de még inkább a magas kormányra az a meggondolatlan eljárás, a mit a kongrua-törvény végrehajtásánál elkövettek. A törvény kinos megszülemlese után kiadatott a dicső jelszó, hogy az egyetemi képesítést nyert, a haza erkölcsei megnemesitésében, ország támasza, talpköve megteremtésében önzetlenül verejtékező papság nem három év múlva, hanem különös kegyelemből rögtön az első évben megkapja azt, a mit egy négy osztályt végzett irnok vagy vasúti fékező már rég vagy megkapott, vagy meg is haladott, t. i. 600 forintokat. — Az év végén azonban, a midőn már türelmetlenül vártuk a biztosan és többszörösen megígért fizetéskiegészitést, az előrelátó miniszter kénytelen volt kijelenteni, hogy nemcsak a lelkészek türelme, de az ő előirányzott penze is elfogyott — tehát nem fizethet. 0 azonban annyira kegyes mihozzánk, bogy kész érdekünkben azt az áldozatot is meghozni, hogy külön törvényben bér számunkra 100,0.00 forintot. Denique újra a szőnyegre kerültünk, újra kezdtek rólunk vitatkozni. Egyes szentelt viztől csepegő s hozzánk ismeretes jóindulatot tanúsító lapok elkeídték szeliden emlegetni a papzsákot, a csúnya telhetetlenséget, sőt itt-ott szó esett a bálozó papkisasszonyokról is, mint a kik egyedül okai annak, hogy az ország drága idejét folyton lefoglaljuk mérhetetlen kívánságainkkal. — Végre sok porolás és piiulás után megkaptuk a második törvényt is, sőt hogy még gazdagabbak legyünk, ráadásul kaptunk egy fényes Ígéretet is. Egy interpelláczióra adott válaszában ugyanis a miniszter helyett a vallás- és közoktatásügyi államtitkár az ország szine előtt nyíltan kijelentette, hogy a lelkészi congrua kérvények ,.a lehető legrövidebb idő alatt" intéztetnek. — Méltóságos Uram, igy tartják meg odafönn adott szavukat? Vagy talán méltóságod előtt fél év és még hozzá egy bizonytalan idő a lehető legrövidebb idő? — Nem akarok erősebb szavakat használni, de annyi tény, hogy az ily eljárás teljesen megfelel a .,vakulj magyar" elvnek. Azért, ha aztakaiják, hogy keblünkben a magyar törvények szentsége és az adott szó kötelező erejében vetett hit megmaradjon, úgy igen kívánatosnak tartom az 1898. évi XIV. t.-cz. végre-valahára való becsületes elintézését." Kérdés. Szükséges-e az egyházmegyei segélyegylet alapszabályait megerősítés végett az egyházkerületi közgyűléshez fölterjeszteni (Alk. 16. §.) vagy pedig elég az egyházmegyei közgyűlés megerősítése? ÜZENETEK. Kézirat visszaküldésére nem vállalkozom. S. K. Köszönöm a figyelmet ! Verset nem kapok ! — T. G. Megkaptam, s ki fogom adni. — D. Gy. Azt nem tehetem, nagyon sok féle a dolgom, gondom, külön kívánságot az előfizetés behajtására nézve nem tarthatok meg emlékezetemben ; hiszen az egyik azt kívánja, hogy türelmesen