Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Arad-Békés

Efez. 4, 25; Kol. 3, 9; Zsolt. 12, 3; 34, 14, 38, 13; 50, 19. De a pap tetteivel is beszéljen. 2 A hivek gondozása, javítása példás élet által. „A mely szolgálatot vett az Úrban azt betöltse." (Kol. 4, 17.) Lássák a hivek a példát, mely vonz. „Mert jaj azoknak, kik nem takarnak együtt a Krisztussal." (Mat. 12, 30.) „El^bb magadat intsd, javítsd (Mat. 7, 5.) Egész életeddel, mint pap, férj, apa, honpolgár szolgálj tükörül hallgatóidnak. E szerint ne csak nyilvános botrányoktól, hanem mindattól is óvakodjál, a mi által a gyülekezet vallásos és erkölcsi nemesbülését bármiként hátráltathatnád. Híveidet becsüld meg, irántuk mindenkor nyájas, szelíd, türelmes légy, uralmat felettök ne gyakorolj, velők ne czivakodj, ne perlekedj. E hazát, mely ápol s eltakar szeresd, adj példát a hazaszeretetre s azt hiveid szivébe is csepegtesd át. Tüköré légy felnőtt híveidnek s példával hass társas összejöveteleken, felolvasással egybekötött téli estélyeken s egyes előforduló ünnepélyeken. Az ifjúságra ismétlő iskolák, katechizatiók s jó könyvek ajánlása által. CZINXOTSZKY MIßTON. BELFÖLD. Az arad-békési egyházmegye ez évi rendes közgyűlését júl. 3-án M.-Berényben tartotta. Előtte való nap folyt le az iskolaszéki gyűlés nagy érdeklődés mellett. Az iskolák állapotáról kedvező képet nyújtottak a decanusok; általánosan megfelelő az iskolák eredménye, s nemcsak az egyes tantárgyakban való jó előmenetelről, hanem a magyar nyelvbeli haladásról is dicséretesen emlékeztek meg. A mi kifogás tárgyát képezte, az iskolák túlzsúfoltsága (M.-Berényben és Csabán vagy 10—12 iskolában a növendékek száma 140—150 közt változik,) is az iskoláink haladásáról és fejlődéséről tesz tanúságot. Az iskolaszék javasolja, hogy az illető egyházak szóllittassanak fel iskoláik szaporítására. Nevezetes határozatot hozott az iskolaszék dr. Zsilinszky Endre felügyelő indítványára, ugyanis, miután felemlítette, hogy egyes megyebeli községeidben, a hol az evangélikusok kisebbségben vannak, az idegen felekezetű vagy községi iskolákban az ev. gyermekek vallásoktatásáról gondoskodva nincsen, elhatároztatott, hogy a decanusoknak köteleségökké tétetik az idegen felekezeti és községi iskolákban is számon venni az: ev. vallású gyermekeket s azok vallásoktatásának módjára nézve javaslatot tenni. Ugyan az nap d. u. 6 órakor tartatott meg a szokásos előértekezlet, melyen megoszíandók lettek volna a kényesebb természetű s az olyan ügyek, melyeknek a nyilvánosság előtt való tárgyalása nem kívánatos, vagy a melyekre nézve az eszmék tisztázása előzetesen szükséges. Már itt az értekezleten előre vetette árnyékát a következő napi egyházmegyei gyűlés, mert egyes lelkészek éles kifakadásokban támadást intéztek az elnökség, különösen az esperes ellen. Nevezetesen az egyházmegyei közgyűlés egyik legfontosabb tárgyát képezte a püspök úr ő méltósága által tárgyalás és hozzászólás czéljából leküldött „egyházlátogatási szabályrendelet," melynek czélja volna az Alk. 94. § ban az egyházmegyei elnökség kötelességévé tett egyházlátogatás módját körülírni ós szabályozni. E szabályrendeletet már az egyházmegyei lelkészi értekezlet is tárgyalta előzetesen és azt elvetette. A lelkészek tudták, hogy a szabályzat tervezetét Korén esperes készítette; abban egyenesen az esperes zsarnokságának codificálását, a papi jogok korlátozását látták, ezért az értekezleten, — a melyen az elnökség azt a javaslatot tette, hogy a közgyűlésen való tárgyalás előtt a szabályzat adassék ki javaslattétel végett egy hármas tagú bizottságnak, melynek tagjául dr. Fábry Sándor kir. tanácsos alispán m. berényi felügyelő, Ben ka Gyula gymn. igazgató és Ábray Lajos egyházmegyei jegyzá jelöltettek meg, — a lelkészek a legélesebb támadást intézték a szabályzat ellen. Szeberényi Zs. Lajos kijelentette, hogy a szabályzatnak már a születése is törvénytelen, mert ahhoz nincs joga a felső hatóságnak, hogy szabályzatot készítsen az egyházmegyének; különben is egyházlátogatási szabályzatra szükség nincs, azért a javaslat elvetését indítványozta. Zsilinszky Endre felügyelő viszszautasitotta azt a kifejezést, hogy a szabályzat születése törvénytelen, mert a püspök úrtól szabályszerűen jött, s az egyházmegyének joga van azon változtatni, esetleg azt el is vetni, s helyette újat és jobbat készíteni, ha tud, de a felső hatóság iránt tiszteletlenül nyilatkozni nem szabad ; arra pedig: szükséges-e vagy nem egy szabályrendelet, legjobb bizonysága egyes lelkész uraknak a mult évi egyházmegyei gyűlésen való viselkedése és kifakadásai, a kik megtámadták az esperest, hogy olyan irányban vizsgál és olyanba avatkozik, a mihez joga nincs, ezt a jogkört megállapítani feladata a szabályzatnak. Azért kéri vagy ezen szabályzat elfogadását, vagy másnak készítését, mert ő kijelenti, hogy addig nem fog egyházlátogatást eszközölni, a mig szabályzat nincs,