Evangélikus Egyház és Iskola 1900.
Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Nógrád
attól az államtól, a melynek protestánsok, de kivált mi ág. h. evangélikusok úgy a múltban, mint a jelenben is annyi szolgálatot tettünk. . Igaz, hogy ezzel még nem lesz egyházunk jelenlegi kedvezőtlen helyzete egyszerre jobb; s ez fel nem ment bennünket attól, hogy az egyházi élet kebelében is ne keressük a javulás eszközeit. Es én azt hiszem, hogy azt meg is találjuk. Igy első sorban a hitélet élónkitóse, a lelkészeknek a hívekkel való gyakoribb ós bensőbb érintkezése jelentékenyen közelebb hozza a népet az egyházhoz, s számosakat megment az eltévelyedéstől. Azután iskoláinkban a vállá, sos oktatás intensivebbé tétele is sokat javithat a helyzeten. Különösen középiskoláinkban a vallásosság ébresztése, a protestáns öntudat nagyobb ápolása még igen sok tenni valót ad. Hiszen tagadhatatlan, hogy ha az intelligentia maholnap egészen elidegenedik az egyháztól, s ezt nyomban követni fogja a nép azon részének elszakadása, a mely az inielligentiával érintkezik. Azért nézetem szerint alig van sürgősebb teendőnk, mint a középiskolai ifjúságunk vallásos nevelését hathatósabbá tenni, s különösen felekezeti iskoláinkban a felekezeti jelleget jobban kidomborítani. Népünk maga fogalommal sem bir arról a veszedelemről, mely egyházunkat napról-napra jobban fenyegeti, ó csak a maga terheit érzi, azok felett panaszkodik ; s ezen jogos panaszában megemlékezik arról, hogy egyházi intézményeink fejlesztésében egyházunk védbástyáit szaporítjuk és erősítjük. S ép azért ösztönszerűleg retteg az új terhektől, s attól való félelmében ellenez minden újitást. Vezetőinek feladata az egyházat fenyegető veszélyre figyelmeztetni, az ellenállásra buzdítani, s az ellenállás hathatós fegyvereit kezébe szolgáltatni. De ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy az egyházi terheket ne csak ne szaporítsuk, hanem inkább arra törekedjünk, hogy azokat hova tovább apasszuk. Kettős kötelesség most arra törekedni, hogy az egyház egyes functióit teljesen díjtalanná tegyük, ha azt akarjuk, hogy a nép ősei vallásában megmaradva, az egyház szolgálatával készséggel éljen. Ezzel az egyházhoz való ragaszkodást teszszük lehetővé. Ezért igyekezzünk a stólák eltörlésére, illetve azoknak az egyházak általi megváltására, hogy a keresztelés, gyóntatás, esketés teljesen ingyenes legyen. Igyekeznünk kell arra, hogy az egyházak kebelében alapokat gyűjtsünk az egyházi adó leszállítása ós majdan eltörlése czéljából. Mert a terhek kevesbedése kétségtelenül elő fogja segíteni a szegényebb néposztálynak az egyház kebelében való megtartását. Mindnyájunk erejére, mindnyájunk bölcsesógóre, mindnyájunk szeretetére van szükségünk a nagy munkában. Ha csak egy is hiányzik közülünk, gyengülünk; ha pedig egymás ellen fordítjuk fegyverünket, a voltaképi harcz előtt el fogunk vérezni dicstelenül. A csendes, a békés, a kitartó munka, az egyházunk érdekében folytatandó nemes harcz érdekében, a midőn szívből üdvözlöm egyházmegyénk megjelent képviselőit ós küldötteit, kérem, hogy ne egymás ellen, hanem egymás mellett álljunk a munkába, álljunk csatasorba ! E kérelmem kapcsán, a mai egyházmegyei gyűlést ezennel megnyitom. BELFÖLD. Canonica yisitatió. F. évi június hó 23án indult el dr. Bal tik Frigyes püspök nógrádi canonica visitationális útjára. Losonczon várta őt az egyházmegyei bizottság a főesperes és az esperessógi felügyelő élén s azonnal kocsikon elindultak N.-Libercsére. Útközben érintették Grácsot, a mely teljesen róm. kath. város, s daczára annak, az egyházlátogató evang. püspököt nagy fónynyel fogadták. Már a város előtt üdvözölte őt Szak all Antal járási szolgabíró. Erre a róm. kath. harangok zúgása közt a városba érkezett a menet, a hol a város főjegyzője óriási néptömeg jelenlétében fehér ruhás leánycsoporttól körülvéve üdvözölte az evang. főpapot. Az ováczió oly közvetlen és lelkes volt, hogy tisztán ev. város sem fogadhatná főpásztorát szebben és lelkesebben. Rövid időzés után elhajtott a bizottság Nagy-Libercsére, mely kettős ünnepet volt ünneplendő. Visitatiót ós templomszentelési. Ez ünnephez mérti volt a fogadtatás is. Hatalmas bandérium és a falu elöljárósága a határnál várta a püspököt, a paplak előtt pedig összegyűltek a hivek és az iskolás gyermekek. Az újonnan renovált templom, a melyben régi frescokat fedeztek fel, teljesen újonnan épült tornyával igen szép benyomást tesz a szemlélőre s vasárnap reggel zsúfolásig megtelt ájtatos néppel. A püspök a 100-ik zsoltár alapján beszélt s a visitátió eredményével is igen meg volt elégedve, különösen azzal, hogy a nóp sok tanújelét adta, hogy mennyire járatos, a szent Írásban.