Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Dengeleg

zott a képzőben is működő tanároknál s keresték és kérték a fölmentést oly tantárgyak alól is, me­lyekbe már teljesen bele dolgozták magukat. Töb­ben a bizonytalan jövő hatása alatt kiváltak az intézetből s másutt kerestek és találtak alkalma­zást. Jöttek aztán a felettes hatóságok figyelmez­tetései, kormány küldöttek látogatásai, ezek jelen­téseinek alapján a közoktatási kormánynak köve­telései. A szegénység sziklájához lánczolt Promet­heus, a szarvasi tanitóképző azonban fájdalmas helyzetében meg nem mozdulhatott. Bár kitűzte a fenntartó testület a czélt, hogy a tanitóképző a gimnáziumtól külön választandó és önállósitandó, de ez irányban alig történt nevezetesebb intézke­dés. Évi 1600 utóbb 2000 forintnyi költségvetés mellett az intézet továbbra is csak tengődésre, de nem fejlődésre volt utalva. Még legtöbbet érő in­tézkedés volt az, hogy a tanitóképző gyakorló iskolával jött kapcsolatba. Ennek létesülése óta nem maradnak a képzóbeli növendékek a homályos elmé­letek magaslatán, de bele mennek az életteljes próbálkozásba, mely a tanításnál oly lényegesen szükséges. A hányszor az intézet tovafejlesztésére és fo­kozatos önállósítására vonatkozó fölterjesztést tett a tanszemélyzet a fenntartó egyházmegye közgyűlé­séhez, mindannyiszor kifejezésre jutott azon gon­dolat, hogy voltakép a népoktatás ügyével űgyis erősen megterhelt egyházak a szarvasi tanitóképző javára újabb áldozatot alig hozhatnak. Ez inkább a bányai egyházkerületnek lenne feladata. Külön­ben is a bányai egyházkerület, melynek se theo­lógiája, se kerületi lyceuma, se tanítóképzője nincs, maga tartoznék a tanítóképzést fölkarolni, vagy éppen a már évtizedeken át vergődő szarvasi tanítóképzőt tulajdonába átvenni és életképes kerületi önálló tanitóképző intézetté kifejleszteni. Ezen eszme valósulása annál inkább volt re­mélhető, mert a 120,000-nyi lelket számláló békési ág. h. ev. egyházmegye nagy területen szétszórt egyházának tömegessége és egymástóli távolsága miatt nem volt könnyen kormányozható s igy meg­érett a gyülekezetekben az elhatározás, hogy a természetes kiválás útján három egyházmegyévé tagolódjanak. Mikor a tervezet kiviteléről folyt a tanácskozás, elv gyanánt állították föl az egyház­megyei közgyűlések, hogy a különváló egyházme­gyék közös és egyező akarattal arra fognak töre­kedni, mikép a szarvasi tanítóképzői a bányai egy­házkerület vegye át. Ezért elhatározták, hogy habár innen túl sem vonják meg a nevezett tanítóképzőtől érdeklődő áldozatkészségüket, de fölkérik a hatal­mas bányai egyházkerületet és annak tekintélyes­egyházmegyéit, hogy a Szarvason eddig létező tanítóképzőt a kerület anyagi támogatása és ellen­őrző gondozása mellett tovafejlesztendő szakiskola gyanánt tulajdonába átvegyék s annak "sorsáról gondoskodni kegyeskedjenek. Az előbb egységes békési ág. h. ev. egyház­megye aztán 1896-ban három egyházmegyévé vált és külön szervezkedett. A nem annyira lélekszám, mint inkább törvényhatósági összefüggés s vasúti irányvonalak figyelembevételével létesülő megosz­lás, melynek következtében az ar^d-békósi, a békési s a csanád-csongrádi ág. h. ev. egyházmegyék keletkeztek 40, 60, 20 ezernyi lélekszámmal, a szervezkedés utáni időben nagyon is érezték a megoszlásból folyó anyagi elerőtlenedést. Annál kevósbbé tehettek ezen újszülött egyházmegyék aztán a kebelükből keletkezett szarvasi tanitóképző érde­kében valamit, mennél inkább bebizonyult, hogy az újabb idők fokozódó követelései mellett az anyagi feladatok szerencsés megoldására most mégv erőtlenebbek, mint voltak egységes szervezetükben. Ezért most már mind sürgősebb kérvényekkel kopogtattak a bányai egyházkerület közgyűléseinek ajtaján, gondolván: „Zörgessetek ós megnyittatik." És habár az előbb 408,000 lelket számláló egy­házkerület az anyagi segélyezést nem vonta meg­a szarvasi tanítóképzőtől, de az intézetet tulajdo­nába átvenni mindeddig vonakodott. E késlekedés azonban nem elegendő ok arra, hogy az egyházmegyék a szarvasi tanítóképző ügyét, a kerületnél újra ós ismét ne szorgalmazzák. El­érkezett a pillanat, — s ma ez életkérdés, — ha akarunk az Alföldön egy czéljainak megfelelő ág. h. ev. tanitóképezdét: akkor azt csak a hatal­mas bányai egyházkerület tekintélye, befolyása, érdeklődő áldozatkészsége ós vezérlete mellett lehet fenntartanunk ós fejlesztenünk. Elég gondot ós ál­dozatot hozott azzal, hogy azt fölszereló s a gim­náziummal kapcsolatban anyagi tanerővel ellátta, mennyi a tanítóképzés érdekében szerény igények­nek megfelelőleg szükséges volt. Elég gondot és áldozatot hozott a tanítóképzés ügyével szemben, midőn alkalmas tanópületet szerzett, azt a hasz­nálatnak alkalmas módon átalakította, a tanitókép* zósöket éveken át tandíjkedvezményben részesítés jutányos s többnyire ingyenes ellátással s ösztön­dijakkal serkenté és kitünteté. Elpg gondot és áldó-

Next

/
Thumbnails
Contents