Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Békés

lasztás miatt a bajok megszűntetésére felhívta az egyházakat; a számvevőszék a leltárakat, vagyon­mérlegeket, zárszámadásokat vizsgálta meg; a lel­készi értekezlet az egyházmegyei elnökség látoga­tásáról szóló javaslatot tárgyalta s némi módosí­tással el is fogadta. Ilyen módosítások : „A láto­gatást bejelenteni nem okvetetlen szükséges, hogy azonban az a rendes mederben lefolyhasson, te­kintve annak fontos czéljait, igen kívánatos, hogy annak idejéről az illető egyházközség ideje korán, legalább 8 nappal előbb, értesíttessék." Kihagyandó a javaslatból ez: „A felügyelet gyakorlásánál az egyházközség tagjai közül a beszámoló tisztvise­lőkön kivül azok lehetnek jelen, a kiket erre az egyházmegyei elnökség esetről-esetre felszólít. A 2-ik szakasz elejére ez jönne: Az egyházlátogatás, mely a hivatalos komolyság mellett kell, hogy magán viselje az apostoli szeretet melegét: kiter­jed a következőkre stb. e helyett: egyházközség­hez tartozó családokra, ez lenne : az egyházhivek hitéletére. Az istenitiszteletre vonatkozólag ez len­ne: az istentiszteletek szabályszerű rendben s áhí­tatosan végeztetnek-e, az iskolákra vonatkozólag csak az utolsó pont maradjon meg: az iskolák az országos törvény és az egyház követelményeinek megfelelnek-e? A felügyelőről szóló javaslat helyett annyi kellene : a felügyelő mily buzgósággal felel meg hivatalának, s mennyiben gyakorolja törvény­adta jogait? A lelkészről szóló szakaszban a b) igy hangzanék: egyházi beszédeire kellő gondot fordit-e, f) szakképzettség tekintetében igyekszik-e az önképzés méltányos követelményeinek megfe­lelni? A családok viszonyainak megfigyeléséről szóló szakaszból ennyi lenne: igyekszik e befolyást gyakorolni — lelkipásztori hivatásának megfelelően — a hivek vallásos és erkölcsi példás életére." A következő új pontot javasolja az értekezlet: az egyházközségnek vagy lisztviselőnek a magára nézve netalán sérelmesnek talált intézkedések ellen jogában áll az egyházmegyei közgyűlés elé kérel­mezéssel járulni. A közgyűlés másnap a javasla­tokat elfogadta. Az előértekezleten az esperes bemutatta, a főbb tárgyakat. Június 29-én a gyámintézeti isteni­tiszteleten Zvarinyi János, szarvasi lelkész tar­totta a szent beszédet. Veres József esperes a betegség miatt elmaradt H a v i á r Dani egyházme­gyei felügyelő helyettesítésére felkérvén dr. Ha­vi ár Gyula kondorosi felügyelót, miután az elfog­lalta az elnöki széket, felolvasta évi jelentését, mely általában az egyházi statisztika adatainak ked­vezőbbre fordultáról tesz tanúságot. A szarvasi főgymnasium felügyelő bizottságának, a régi öz­vegy-árva-intézetnek, a segélyegyletnek, a számve­vőszéknek, közpénztári számvizsgáló bizottságnak, gyámintézetnek jelentéseit tudomásul vette a köz­gyűlés, a szarvasi gymnasiümnál azon óhaját fejez­vén ki, hogy a tanári állások mindig nyilvános pályázat útján töltendők be. A segélyegylet sza­bályait fölterjeszti a kerületi gyűléshez, /ölkéri a kerületet, hogy a szarvasi tanítóképzőt vegye át. Élénk vitára szolgáltatott alkalmat a szarvasi segélyegylet s az orosházi egyházközségnek ama ügye, melyben tanítói fizetéseinek rendezését kéri. A szarvasi segélyegylet, mely tisztán a szar­vasi egyházközség lelkészeit s tanítóit van hivatva segélyezni, előadó Grajdács Pál véleményes ja­vaslata alapján az egyházmegye felügyelete s fenn­hatósága alá volna helyezendő, hosszabb eszme­csere után utasítja az egyházmegye a szarvasi egyházközséget, hogy helyi segélyegyletének alap­szabályait terjessze be, s egyben határozatkép kimondja, hogy e beterjesztett alapszabályokat egy bizottságnak fogja kiosztani s annak javaslata után fog határozni a tekintetben, mikép s mely határok között fogja felügyeleti s fennhatósági jogát kiterjeszteni nevezett segélyegyletre. Az orosházi ügynek ugyancsak Gajdács Pál tót-komlósi lelkész volt előadója, elmondja, hogy az orosházi egyházközség egyháztanácsa tanítói fizetéseinek megváltoztatása czéljából sza­bályrendeletet nyújtott be az egyházmegyei köz­gyűléshez jóváhagyás végett, kérve, hogy az eddigi ú. n. földes tanítói állomásokat, melyeknek jövedelme mintegy 1300 frt, szűntethesse be s új állomásokat szervezve, a már most hivatalban működő, de még a földes tanítói állomásokat el nem nyert tanítói fizetéseket fokozatos előléptetés útján olykép rendezhesse, hogy két tanítói állo­mást szervez évi 800, kettőt 700 frttal, az újab­ban választandók pedig valamennyien szabadlaká­son, illetve megfelelő lakbéren kivül évi 600 frt fizetést kapjanak. Az orosházi egyházközség ama kérelmével szemben az érdekelt egyházközség va­lamennyi tanítója felebbezést adott be, kérvén a status quo fenntartását. Ez ügyben 5 tag kívána­tára elrendeltetvén a névszerinti szavazás, 24 sza­vazattal 14 ellenében az egyházmegyei közgyűlés az orosházi egyházközség egyháztanácsának hatá­rozati javaslatát elvetette, egyben utasította az egyházközséget új, a tanítói előléptetéseket szabá­lyozó szabályrendelet kidolgozására. Közel 2 óra volt már d. u., mire a közgyű­lés e ponttal végzett, tekintve az időnek előreha­ladott voltát, az elnökség a közgyűlést d. u, 4 óráig felfüggesztette. Mig a zöld asztalnál komoly, fontos ügyeket oly hosszú ideig tárgyalva láthattuk a türelmes s dicséretes ügybuzgóságú egyházi képviselőket, addig a fehér asztal mellett a polgári körben rendezett közebéden láthattuk azt a szép egyet­értést, a mely az orosházi egyházközség kebelé­ben az egyes vallásfelekezetek s az egyházi s po­litikai hatóságok között fennáll. Ott láttuk a köz­ebéden a járás főszolgabíróját, az orosházi izra-

Next

/
Thumbnails
Contents