Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - V. Könyvek ismertetése - Venetianer L. Az új ó-szövetség. Ism. Csengey G.

megdöbbenve kérdeztem magamtól, hogy vájjon ez a kemény gúnyos ítélet mi ellen irányul: a munka ellen-e vagy a munkának sajtó alá rendezése, tehát a kiadás ellen? A szerző a kiadást vádolja, de aztán maga a munka ell^n fordul. A Károlyi-revisió rovására dicséri a Káldi-Tárkányi bibliáját, az angol bibliafordítást, Kautzsch-féle német fordítást; ezzel kapcsolatban a Septuaginta nyomán történt corxectiókat kárhoztatja. Mindaz, a mit a biráló a Septuagintáról elmond, nem egészen hiven tükrözi vissza az aleksandriai görög bibliafordítás keletkezésének történetét, mert a Septuaginta nem Targum ; de abban teljesen igaza van, hogy a keresztyén egyház hívó közönsége számára rendezett bibliafordítás, ban semmi helye a Septuaginta szövegének, itt kizárólag a Hebraica veritas szövege az érvényes szöveg. Azonban erre részletesebben kiterjeszkedni nem akarok, mert csak az a feladatom, hogy Venelianer bírálatát ismertessem. Hogy bírálatán eligazodhassunk s megtudhassuk, mért szeretné meg nem történtté tenni ezt a kiadást, bele kell mennünk bírálatának részleteibe. Kifogásait három csoportra osztja: az első kettő (Hiányok. Felesleg) a kiadás, a gondatlan szerkesztés ellen irányul ; a harmadik (Hibák.) azonban már az egyes könyvek fordítói, illetőleg revisorai ellen. És itt kisül, hogy nemcsak a kiadás, hanem általában a munka ellen is állást foglal el. Ennek a szemébe kell néznünk, mert tisztába kell hozni, hogy támadása jogosult-e, vagy nem ? Első tekintetre nehéznek látszik ez az utánnézés, mert a biráló tüntetőleg nagy apparatussal fogott a munkához ; a héber szövegen és Károlyi fordításán kivül idézi még Kámorit, a LXX-t, a Vulgátát, Luther, ennek corrigálóját von Meyert, de Wettét, van Esst, a Kautzsch-féle német fordítást, a franczia, angol és holland íorditásokat, még pedig úgy, hogy minden egyes kifogásolt helynél egymás mellé állítja a különféle fordításokat. A ki tehát őt akarná megbírálni, ezzel az egész apparatussal kellene fölfegyverkezve lennie, igy természetesen namcsak tudnia kellene (a magyart és a hébert mint conditio sine qua non-t nem is említve) görögül, [latinul, németül, francziául, angolul és hollandusul, hanem még be is kellene szereznie azt az egész nagy [apparatust Hogy ő mind e nyelveket érti és ezt a sokféle fordítást mind megszerezte, az mindenesetre nagy készültségre vall s főképen illetékessé teszi őt arra, hogy j egy bibliafordítást (az elsoroltak közül akármelyiket is) megbíráljon. Azonban azt megítélni, hogy a magyar biblia-revisiót helyesen bírálta-e meg? s arról győződni meg, hogy a Károlyi revisió érdemes munka-e? ekkora apparatus nem szükséges ; ezt maga a biráló is sokkal egyszerűbben csinálhatta volna, világosabb és határozottabb lett volna bírálata. Mert mi a czél? Megtudni azt, hogy rászolgált-e a Károlyi-revisió arra, hogy ennyire elitéljék, hogy azt mondják ki felőle : jobb lett volna meg nem jelennie ! ? Ehhez a kérdéshez pedig édeskevés köze van akár az angol, akár a franczia, akár a német vagy hollandus fordításoknak, mert hiszen azt akarjuk megtudni, hogy a magyar fordítás hiven adta-e a héber szöveget a magyar protestáns közönség kezébe? Nem, uram, ezt sem az angol, sem a hollandus fordításból nem fogjuk megtudni, egyedül a héber szövegből. A többi mind csak illustratió^ a mi a magyar kifejezéseknek egyetlenegy morzsáját sem világosítja meg. E helyett inkább azt kellett volna megmondani, hogy a hiba miért hiba? mit jelent az illető szó vagy kifejezés a héber szövegben? s hogy kell visszaadni magyarul ? Ha a különböző magyar nyelvjárásokból és a régi magyar codexekbói világította volna meg, hogy ezt és ezt a héberből hogyan lehetne helyesebben átültetni, az már megbecsülhetetlen hasznos tanulmány lett volna, mert hiszen a héber nyelv éppen olyan speciális tünemény, mint az európai nyelvek közt a magyar; a kettőnek egymáshoz való viszonyításában semmi jelentősége sincs a germán és román nyelvű fordítások egymás mellé való sorakoztatásának. A héber szövegnek magyarra való átültetése alkalmával oly nehézségekkel kell megküzdeni, a min a német, angol és franczia nem segít, csak a héber nyelv tudása és saját édes nyelvünk nyelvi eredetiségének ismerete. Azt az egész nagy apparatust tehát bátran félre tehetjük. Valaki a maga nagy tudását be-