Evangélikus Egyház és Iskola 1900.
Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Somlóvidék
nosabb és szükségesebb jogi ismereteknek theológusokkal való közlését. Hisszük, hogy a 2 tanárikarnak a kezdeményezése, mely különben itt már a múltban is gyakoroltatott, javára fog szolgálni a 2 tanintézetnek egyaránt, s megelégedéssel fogja eltölteni ev. egyházunknak összes világi és papi köreit. Erre vonatkozólag a jogakadémiai tanárikar június Il ikén következő határozati javaslatot hozott : A jogakadémia tanári kara, abban a komoly meggyőződésben, hogy a lelkészi pályára lépőknek felette nagy szükségük van a hazai jog legalapvetőbb elveinek ismeretére, örömmel veszi a testvér tanintézet tanárikarának megkeresését, mely a kar körében régóta ápolt és helyesnek ismert eszmét óhajt megvalósítani s a maga részéről, a legkészségesebben szolgálatot kivánván tenni a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerületnek, illetve a kerületi theológiának : —amint ezt eddig a „Közegészségtani" hallgatására nézve is minden tanévben lehetővé tette, — szives örömmel kimondja azt, hogy minden tanév második felében egy heti 2 órás special-collegium vétessék fel a jogakadémia tanrendjébe ós pedig felváltva a magyar közjog, illetve a magyar magánjog köréből, a melyek a theológia ifjúsága által, az ezekre beiratkozó joghallgatókkal együtt, szabadon halN gatható s a hallgatás inedexükben szabályosan igazolható legyen. A jelzett special-collegiumok tanárai különös figyelemmel lesznek arra, hogy a közjog és illetve a magánjog keretéből a kérdéseket, a melyeket magyarázataik felfognak karolni, első sorban a theológiai hallgatók szükségleteire válasszák ineg. Legczélszerûbbnek a kar azt tartja, ha a collegiumok csak a következő általános czim alatt hirdettetnek : „Válogatott kérdések a magyar közjogból u illetve „a magyar magánjogból." Ez előadások tervére és az ezek megtartására vonatkozó kari határozatra nézve, a kar kikéri a collegiumi igazgató-választmány jóváhagyását. A petőfalvai ág. li ev. gyülekezet a híveknek áldozatkészségéből új templomot épit. Az alapkő letételi ünnepély most vasárnap voit. Az erdélyi ev. ref. egyházi értekezlet. Ünnepe volt az erdélyi ev. ref. egyházkerületnek június 7. és 8. napjain. A kis bérezés hazarész minden tájáról összesereglettek kincses Kolozsvár városába a kerület ref. papjai, a kicsiny magyarság e buzgó apostolai s velük az egyház világi nagyjai, előkelői is. Az erdélyi reformátusok u. i. a mindenfelé szokásos lelkészi értekezleteket egyházi értekezletekké szélesítették ki, példát szolgáltatván ez által az összes hazai protestáns egyházkerületek számára. Mert ha egyházunk az egyetemes papság elvét vallja, — pedig ez egyik sarkalatos tétele, — akkor gondoskodnia is kell, hogy az egyházi és világi elem minél inkább összeforrjon a közös munkára s az egy házépítés nagy feladatai megoldásában minden tag, mint része az egésznek, helyet, munkakört nyerjen. Első értekezlete volt ez az erdélyi reformátusságnak az új alapon s ennek fényes sikere az eszme helyes volta mellett tanúskodik. Oly szép és gazdag volt az a programm, melyet az értekezlet maga elé tűzött és feldolgozott,- hogy az áldásos eredmény el nem maradhat. Fényes volt már a külső siker is. Az egyháznak majd minden számottevő vezéralakja megjelent s a vonatok száz meg száz vendéget, természetesen legnagyobb részt papokat hoztak Erdély fővárosába, melyet ugyancsak ostromolni kezd legújabban az ultramontanismus. A vendégek június 6 án kezdtek gyülekezni, a mikor a d. u. 6 órakor tartott elóértekezlet s utánna ismerkedési estély bevezetésül szolgáltak a másnapi közgyűléshez. Az egyházi értekezlet jún. 7 én délelőtt vette kezdetét istentisztelettel. A belsó-farkasutczai történelmi hirességű templom 9 órakor egészen megtelt az értekezletre összesereglett közönséggel. Felemelő látvány volt, midőn bevonultak palástosan püspökük vezetése mellett a lelkészek. Az elhelyezkedés után kezdetét vette az ünnepélyes istentisztelet, melyben a gyülekezet énekén kivül kitűnően szervezett vegyes-kar is szerepelt, emelvén az áhítatot. Először dr. Bartók György püspök lépett a szószékre, megható imában a kegyelem Istenének áldását kérve az értekezletre. Utána Vásárhelyi Boldizsár deési lelkész mondotta a szentbeszédet. Alapigéül Pál apostolnak Timotheushoz irott I. lev. IV. r. 16. versét választotta: „Gondot viselj magadról ós a tudományról". ... A szónok úgy beszédének gazdag tartalmával, magasan szárnyaló gondolataival, mint kitűnő előadásával magával ragadta hallgatóságát. Alapeszméje volt, hogy a szeretet az, a melylyel megtarthatjuk magunkat és a tudományt. A Hymnus eléneklése után az istentisztelet véget ért és kezdetét vette a közgyűlés. A zöld asztal körül elhelyezkedett az elnökség, középütt Molnár Albert, az értekezlet vezetésével megbízott theol. tanár s tőle jobbra a püspök, balra br. Bánffy Dezső, az egyházkerületnek rangban legidősebb főgondnoka. A megnyitót Molnár Albert mondotta. Nagy tudományáról tanúskodó beszédében rámutatott a hitnek kettős, subjectiv ós objectiv elemére, melyek mindegyikét egyformán ápolnunk kell. Ma, mikor egyfelől az ultramontanismus, másfelől a socialismus kibontott zászlókkal küzd a társadalomban, a protestantis musnak is társadalmi munkát kell kifejtenie, mert különben megszűnik tényező lenni. Reá mutat e munka meglevő eszközeire és létesítendő szerveire, melyek közé tartozik az egyházi értekezlet is. — Ezután br. Bánffy Dezső emelkedett szólásra. A gyülekezet tapsai, lelkes éljenzése közt fejtegeti