Evangélikus Egyház és Iskola 1900.
Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Majba Vilmos. Nyílt levél a lelkészekhez a tankönyvek ügyében
meri annak évi jövedelmezősége, ha egyetemes, az egész magyarhoni egyházra kiterjedő, a tiszta jö- vedelem minimumát véve, 15,000—20,000 forint. Egyik genialis főpapunk, Zelenka Pál ő méltósága, többre becsüli, s én is vele egy véleményen vagyok, azonban inkább kevesebbet mondok, mint többet. Évi 15,000—20,000 forintnyi állandó segély! Valóban szép segély 1 Ó mennyit kell koldulnunk, mennyi megalázásnak kitenni magunkat, mig 100— 200 forintot összehozunk. íme itt minden koldulás nélkül önerőnkből előteremtünk ily nagy öszszeget, csak — akarnunk és összetartanunk kell! Álomképek, utópiák, gondolja magában tán a Nagytiszteletű úr ! Távolról sem ! Nem azok, Uram, hanem reális számitáson nyugvó javaslatok. Nem mi leszünk az elsők, a kik oly tankönyvválalatot meginditanak, hanem mondhatnám : az utolsók. Hazánkban minden felekezetnek, a reformátusoknak, a róm. katholikusoknak, a zsidóknak van tankönyvvállalatuk, csak nekünk nincs. A bajor evang. egyház 1811-ben alapított ilyent; tehát az majdnem 100 éves. Az alapítási és engedélyezési királyi okirat igy hangzik: „Mi Miksa József isten kegyelméből bajor király. Miután a mult év deczember 26. királyságunk összes prot. gyülekezetei számára egy új énekeskönyvnek a behozatalát engedélyeztük, indíttatva érezzük magunkat, a lelkész özvegy árva intézet megerősödése czéljából a kizárólagos kiadási jogot is, úgy erre az énekeskönyvre, mint minden egyházi czélra használandó liturgikus iratra, valamint az iskolákban használandó prot. vallástani könyvekre vonatkozólag a fenti lelkész özvegy intézetre ráruházni. Ennélfogva az egyetemes lelkész özvegyintózetnek a kizárólagos kiadói jogot adományozzuk a fent nevezett könyveknek lehetőleg olcsón és egyöntetű elvek alapján eszközlendő kiadására vonatkozólag. Csak ók lesznek ezentúl jogosítva azokat nyomtatni, kiadni és az országban felállított megbízottjaik által árusítani. Ennek következtében összes alattvalóinknak, de különösen az országunkban lakó könyvnyomdászoknak és könyvkereskedőknek a mi legfelsőbb kegy vesztésünk ós 100 arany büntetés terhe mellett, melynek fele a mi állampénztárunk javára, a .másik fele az egyetemes lelkész özvegy pénztár javára esik, meghagyjuk, hogy ne merészeljenek bármily alakban vagy ürügy alatt a fent jelzett könyvek ós iratokról lenyomatot csinálni. Egyszersmind felhatalmazzuk az egyetemes lelkész özvegy pénztár administratióját ezen privilégium biztosítása czéljából hatóságaink segítségével az ez ellen vétőkkel szemben fellépni, a jogtalan kiadásokat elkobozni és a nyert utasítások szerint eljárni; a miért is a fentiek tudomás vétele és a figyelemnek azokra való irányítása végett meghagyjuk, hogy az összes, a lelkész özvegy pénztár kiadóhivatalában megjelent iratok kiadásuk előtt külön pecséttel láttassanak el. Ennek megerősitóseül sajátkezüleg irtuk alá ezen okiratot, titkos királyi pecsétünket rányomattuk és azt a hivatalos lapban közzétettük. Kelt München, tő- és székvárosunkban 1811.. esztendőben, uralkodásunk 6. évében, Miksa József." Tehát 100 évvel ezelőtt alkották meg bajor hitsorsosaink azt, a mit én most akarok. Ezen vállalat 1899-ben 20,231 márka, azaz 12,000 forintnál többet jövedelmezett. Ha a róm. kath. bajor király megadhatta a XIX. század elején a bajor evang. egyháznak a kizárólagos evang. tankönyvkiadó jogot a czólból, hogy az által a szegény prot. lelkószözvegy és árvák nehéz sorsán könnyítve legyen, elvárható, hogy az egyetemes gyűlés saját tagjainak minden habozás nélkül ugyanazt a jogot meg fogja adni, annál inkább meg fogja adni, mert a mi intézményünk czélja ép oly humánus. És ha a bajor evang. egyházi tankönyvválla* lat csak vallástani könyvekből tudott egy óv alatt 1 "2,000 forintnál nagyobb nyereséget felmutatni, miért nem jövedelmezhetne vállalatunk 20,000 forintot, kik saját felekezeti intézeteink számára kiadhatjuk nemcsak a vallástani, hanem a világi tárgyú könyveket is. Tudvalévő dolog, hogy az utóbbiakból sokkal több kél, mint a vallástaniakból. Mi előnyösebb helyzetben vagyunk, mint a bajorok. A mi nekik sikerült, miért ne sikerüljön ugyanaz nekünk is. Valóban csak akarnunk ós a dolgot energiával megindítanunk kell s a siker bizton meg lesz. Nem lesz meg, ha csak sopánkodunk, gyűlésezünk, az ügyet bizottságokhoz utaljuk s akadékoskodunk.