Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Név nélkül: - Videant consules

Erdély felé néztek a múltban apáink, melynek üde levegőjében, gyógyító források által szelt érczes hegységeiben nagyra nőttek nemzeti hőseink; e "fejedelemség felé, a hol a nemzetiségek egyezkedve, a felekezeli harczot is elnémiták, kölcsönösen becsülve egymásnak meggyőződését, a hol az esketésnél még nem rég, egy teremben kötötte a katholikus pap a házasságot, melyre ugyan ott mondta a református áldását. S ma ugyancsak Erdély felé nézünk ! S ime mit látunk ? Ott, a hol a nemzetiségek vivják élet-halál tusájokat, a hol az oláh annyi magyart, annyi szászt immár elhódított nemzetiségétől, a hol az oláh, lázas módon igyekszik kulturális elmaradását az iskolák, a külföld látogatása által helyrehozni, a hol ugyancsak az oláh támaszkodva egy ifjű, az anyagi, valamint a szellemi fejlődés terén bámulatos sebességgel haladó államra, — nagy Oláhország megteremtéséről álmodozik és álmai megvalósítása érdekében keresi ittjion a martyriumot, hogy annál inkább toborozhassa a külföldön akár a gyanúsítás eszközével is nemzeti aspirátiója barátait. Ott, a hol a szász duzzogva szítja a visszavonás üszkét, a mely saját házát is felgyújtja, itt a nemzetiségi harcz által ma feldúlt nagy jelentőségű, történetileg megszentelt helyre, itt bontja ki az udvarképessé vált néppárt zászlóját, megbolygatja a hazát nem ismerő jezsuiták által a nemzeti állameszmét képviselő magyarságban a békét, az egyetértést ; a könnyező Mária csudája által kigúnyolja a tudomány törvényeit; ima és áldás által még az országos kórházakban is feleslegesnek kívánja az orvosi tudományt feltüntetni ; s a tekintély kényelmes tanának hirdetése által a komoly kulturális haladást újra megakasztani. A jezsuiták, a Ferdinándok politikája volt, hogy ama küzdelmet, mely a nemzeti alapon nyugvó államért, a gondolkozás szabadságáért, a kulturális haladásért, a nép jogainak elismertetéseért folyt -— úgy tüntesse fel, mint a protestáns egyháznak lázadását, felségsértő merényletét, a végett, hogy igy az egyházat mintegy jogi alapon üldözhesse. Ma is a protestáns egyházat kívánják a békezavarók a farkas ós a bárány meséje szellemében, mint bókezavarót feltüntetni. Az ily praktikához hozzászokhattunk már. A meglepő ma csak az, hogy vannak protestánsok, kik hajlandók megengedni, liogy a renaissance szülte nemzeti állam és annak iulturkincsei ellen intézett támadás felekezeti harczczá degradáltassék. A reformatiónak vallási nagy jelentősége abban áll, hogy a reformátorok a keresztyénség szellemében a renaissance eszméit & vallás tenyere is szervező elvként elismerték, hogy az egyéniség elvét a hitre is kiterjesztették. Igy igen természetes az, hogy a protestantismus a modern állam megklakulására irányuló törekvéseknek benső természetes szövetségese. Igaz az is, hogy Luther eredményének egyik kulcsa abban rejlik, hogy ő egy nemzeti eszményért is küzdött, hogy nemzetét Rómától függetleníteni s jogilag is a római joggal szemben a nemzeti geniust visszatükröző szokás, városi jog alapjára kivánta helyezni (1. a német nemességhez intézett klasszikus iratát,) hogy Luther egyszóval nemzeti hós is volt. Ma — hála Istennek — nincs arra szükség, hogy a protestáns egy egy oly kötelességet, a mely az államé, az egész művelt társadalomé, magára vállaljon. A modern kulturáltam nálunk, hazánkban is mindinkább megerősödik törvényeiben, intézményeiben. E modern kultúrállam kincseinek megvédésére a megtámadtatás esetében nem a protestáns egyház, hanem hazánk minden egyes igaz barátja, a nemzeti alapon nyugvó modern államunk minden egyes hű polgára van hivatva. Hogy e védők sorában ott lesznek a protestáns egyház igaz tagjai is egytől-egyig : ez természetes, mivel azok, kik a modern államot szült renaissance eszméi által annyira vannak áthatva, hogy ezek hatása alól legszentebb érzelmeiket, a vallási érzelmeket sem vonták ki, midőn látják azt, hogy éppen ezen államot támadják, mint ezen állam hű polgárai szükségszerüleg sorakoznak az államot védők sorába. A kérdésnek ily felfogását kivánja az igazság!! a mely nem engedi meg azt, hogy az uralkodási vágy jelszavak mögé burkolódzva, ily kiadott jelszavak útján egy erkölcsi testületet, a protestáns egyházat használja fel. Az ultramontan néppárt a protestáns egyházat teszi felelőssé ama küzdelemért, a melyet ő maga tulajdonképpen a modern állam ellen folytat; s hazafias államférfiak lapok útján is ugyancsak a prot. egyházat hivják fel veszélyeztetett politikai hatalmuk érvényesithetése érdekében. Lealázó épp úgy az egyes, valamint az erkölcsi személyiségre nézve az eszközül való felhasználtatás. De bármennyire is lealázó a protestáns egyházra nézve a neki szánt szerep : a küzdelem lejátszása nem a protestáns egyházra nézve lesz