Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Luthertársaság

sok segélyezik őket. Tetsehen Bodenbachban 604 s Josephstadtban 321 az ó kath. hivek száma Leobenben egy hallei polgárnak 1500 márkányi adománya lehetővé tette egy önálló lelkésznek a meghívását. Ma már az osztrák ó-katolikus hivők száma meghaladja a 10.000-et. Ezen felül Svájez és Né­metország mellett Oláhországban Campello és Miraglia, Eszakanieiikáb&n pedig a lengyel Hoslowsky g}űjti és gondozna az ó kath. gyülekezeteket. Belgiumnak, a modern ultramontanismus e klassikus földjének volt 1899. január hó 1-én 6.669,732 lakosa, a kik közül — mint a „Chionik der Christi. W. u 10 ik syámában olvasom — 1 millió felnőtt egyén nem tudott sem iini, sem ol­vasni. Egy néhány ezret kivéve az összes lakos­ság a pápás vallás hive. A hivatalos adatok sze­rint van 24,000 prot., 4000 anglikánus és 13000 izraelita. A protesiánsok közé nincsenek fölvéve az u. n. „société ev. ou Eglise chrétienne" tagjai, a kik államsegélyben nem részesülnek s államilag nincsenek is elismerve. Egy néhány angol és német ev. egyházközségtől eltekintve az evangéliumot képviseli Belgiumban az emiitett Eglise chrétienne s az union des égi ev. prot. Különösen előbbi egyik főczélját Belgium evangelizátiójában látja. Főbb központjai Lüttich, Brüssel és Antwerpen. Tagjaik közül a legtöbben wallónok, tehát fran­cziák, a többiek olämek. 33 lelkészük, 2 evangé­listájuk, 8 biblia olvasójuk és 5 kolporteurjök van. Tagjainak száma 9165. Volt 299 kereszteló­sük, 126 esketésük. 185 temetésük, 7429 isten­tiszteletük s 159,429 vallásos iratkát osztottak szét a hivő nép között. Bevételük 193,782 59, kiadásuk 182,229.87, hiányuk 16,861.10 franü A belgiumi missiói egyházat Anglia, Svájez, Né­metország (főleg Gusztáv Adolf-egylet,) Holland, Francziaország, Amerika és Dánia segélyezi. Hivei átlag évi 8 frank egyházi adót fizetnek. Saiát erejéből tart fenn 2 népiskolát és Brüsselben egy ev. könyvkereskedést (az egyetlen a belga király­ságban.) A sajtó terén igen élénk, tevékenységet fejt ki. Van 5 organuma és számos népirat vál­lalata. A népiratkák tömeges terjesztésére igen nagy súlyt fektet. Egyike a legáldásosabban mű­ködő prot. egyesületeknek „A keresztyén irodalom- és dogma történet kutatását" czélozza egy nagysza­bású kath. irod. vállalat, a melynek Ehrhard és Hirsch tanárok állanak Németországban az élén. A vállalatot azzal indokolják, hogy legújab­ban igen megnagyobbodott a kath. theológusok száma s a kath. theológia terjedelme. „Elfogu­latlan történeti kutatást s a prot. történeti tudo­mánynyal való sűrű érintkezést" ígér a vállalat, — már t. i., a mennyire az Róma egyházában lehetséges. A libeiális prot. dogmatörténeti kuta­tásban azonban (s itt Harnackot érti) „veszedel­met" lát az egyházi keresztyénségre, habár más­részt elismeri, hogy az egyházi dogmát a maga keletkezésében és fejlődésében tudnunk és igyekeznünk kell megértenünk. Ez volna tehát az első kath, orgánum, a dogmatör­ténet szolgálatában. „Elleneink abból láthatják" — igy folytatja a vállalat prospektusa, — hogy alaptalan az a vádjuk, mintha a kath. theológia a dogmatörténetben a maga ellenségét látná." Mi pedig azt mondjuk : vederemo ! Az az infallibilis történetirás, a hol a dogma korrigálja az irást s az egyházi tanfejlődést, dogmatörténeti kutatásról és elfogulatlan történetírásról nem igen szólhat. A haladás elvéről s a fejlődés kategóriájáról a mai pápás romanismusban szó sem lehet. Hisz maga a pápa mondotta, hogy az egyházi történet­irás „dogmatikus." az az, a dogmákhoz alkalmaz­kodó. A vállalat tehát felette „veszedelmes" térre lépett. Schell würzburgi theol. tanár tragikus esete vár reá. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Magyar szó. »Az erdélyi városokban és falvakban rendszeresen folyik a lélekvásárlás. Gyu­lafehérvárit a püspökség és a papság nem ád munkát csak katholikusnak. Sem földmunkát, sem ipari munkát. A szegény kálvinista nép pedig tengődik éhen és munka nélkül. De ott ólálkodnak mögöttük az ügynökök ós csábítják őket: „térje­jetek vissza!" Ha katholikusokká lesztek, lesz pénz és lesz munka. Mit csinál a szegény protes­táns családapa? Vagy elpusztul a gyermekeivel, vagy megadja magát és megtagadja a hitét. S van is eredménye ennek a munkának, Gyulafe­hérváron ós Nagy Szebenben eddig 108 családapa tagadta meg hitét. Úgy tudjuk, hogy maga az „erdélyi püspök" évenkint 100,000 forintot szánt az ilyen téritósi missziókra." Szókimondó újság. Ha minden termelő a saját termését szállította volna: a közvélemény nem méltatlankodott volna annyit a zab fölött. A „Magyar Szó," mely a zabügyet megérlelte az ítéletre, a saját termését kínálja a közönségnek. A közönség már itélt e termés fölött. Soha ma­gyar lap oly hamar s oly egyenes úton nem jutott a közönség rokonszenvébe, mint a „Ma­gyar Szó," melyet általánosan magyar szókimondó újságnak neveznek. És méltán. Az igazság pallo­sával áll őrt a magyar közélet kapui előtt, hogy a hipokrita álszenteskedés be ne törhessen oda. Kíméletlen, de őszinte szóval rántja le a leplet a hangzatos jelszavakkal dolgozó alakokról, a kik­től félti a magyarság ügyét. Mert nemcsak sza­vában magyar ez az újság, magyar minden izében,

Next

/
Thumbnails
Contents