Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Fehér-Komárom

Ez egyéni vélemény, de meggyőződésem, hogy megfelel az evang. egyház érdekeinek, jogainak, közvéleményének. VEEES JÓZSEF. BELFÖLD. Dr. Baltik Frigyes püspök a fehérkomáromi egyházmegye papságával április 4-én Székesfehérvárott lelkészi értekezletet tartott. Fogadtatására megjelentek Hering Lajos föesperes, báró Solymosi Ödön egyházmegyei felügyelő ésdr. Burchard Bélaváry Rezsó fehérvári főgondnok. Az értekezletet papi gyónás előzte meg, midőn püspök úr Pál apostolnak a megigazulásról szóló tanát mély bölcselettel fejtegetvén, kiosztotta az úrvacsorát a lelkésztestvéreknek, papnéknak, felügyelőknek és számos híveknek. Az értekezletet a püspök úr nagyszabású történelmi ecseteléssel nyitotta meg, mindjárt kezdetén azon elvi kijelentéssel élt, hogy nem holt, mulandó örökség kiosztása jövetelének a czélja, hanem hogy az igaz hit élő forrásai által új e r ő r e s buzgóságra emelje a sziveket. Mint az apostoli egyházban közös gyűléseket tartoitak, hogy Isten országának terjesztésénél a szükséges dolgokról határozzanak ; mint a nagy reformátor Luther egyházlátogatás czimén felkereste lelkésztársait és segédkezet nyújtott nekik a lelkipásztorkodás terén ; úgy kell egyesült erővel munkálnunk, mert az idők most is gonoszak. Édes magyar hazánkban is, mig az üldözések a pásztorokat el nem szakították a nyájtól, közös fraternitási értekezletek gyakorlatban voltak, hogy gondoskodtak a hivek lelki tápláltatásáról : úgy most is szükség van a hitélet fejlesztése tárgyában tanácskozni. \ reversalis uralom kórtünete azon 406 absolut veszteség, melyet a mult év terhünkre irt. A baj ellen külső és belső védekezést kell megállapítanunk. A külső, hogy minden hivünk tudatában legyen evangelikus voltának, a belsőre nézve — jól mondotta dr. Baltik Frigyes püspök, — hogy a baj okát nem az ellenfél eljárásában, de a mi hitfeleink vallásos közönyében kell keresnünk. Ez ellen pedig más óvszer nincs, csakis Urunk evangeliuma, a mely isteni erő minden hivónek üdvösségére. A hitélet fejlesztése drága kincs, ez alapja a családok és társadalom békéjének, a haza üdvének és az egyház felvirágzásának. Az úr szent áldását kérve munkánkra, püspök a lelkészi értekezletet megnyitotta. Hering Lajos esperes ezután felhivta az egyes lelkészeket felolvasásuk megtartására. Elsőben Jánosy Lajos komáromi lelkész tartott felolvasást az egyházpolitikáról, mely lapunkban meg fog jelenni. Szivet-lelket elrrgadólag fejtette ki, hogy az evangeliom szellemének diadalát, mint határkövek jelzik az új törvények. A polgári házasság igazságos, mert az egységes nemzeti házassági jogot alkotta meg, mely egyenlő mértékkel mér minden honpolgárnak. Egyedül a gyermekek vallásáról szóló törvény nem volt tekintettel a gyakorlati életre, nem számolt a tényleges viszonyokkal. Felemliti, hogy küzdeni fogunk a revisió és reversalis ellen Isten igéjével, törvény iránti tisztelettel és türelmes emberszeretettel, Követeljük 1848. t. megvalósítását. Ne dobjuk oda magunkat a mindenkori kormányok akaratnélküli eszközeinek. A munka birálatra kiadatott Horváth Sándornak. Dr. Bal tik Frigyes köszönetet mond felolvasónak s elvül kimondja, hogy a keresztyénség az önzés ellen való harcz, törvényes alapon gyűjtjük a jövevényeket és Jézusunk mint orvosunk mellett mint ápolók állunk, hiven kötözgetve a sebeket, szivünkön hordjuk hazánk javát és egyházi szempontból várjuk a 48. t. cz. megvalósítását. Hering L. esperes elkészítette a szabályrendeletet a belmissió tárgyában, a nagy gonddal ós fáradsággal készített munka részletes tárgyalásra kiadatott egy bizottságnak. Püspök úr konstatálja, tény, hogy a mozgalom megindult, minden gyülekezetben terjesztik a Luther-társaság iratait. Ez legyen az év áldása, hogy tanulja ismerni mindenki, miként kell a hitéletet fejleszteni. Hol ko Mihály ondódi lelkész nagy részletességgel kifejtette, miként kell az esperesség szórványainak gondozását teljesíteni. Püspök úr az egész egyházmegyét, mint egy nagy szórványt tekinti, hol az igehirdetésnek, coníirmatiónak ós hitoktatásnak áldásait, mint eletsugarakat szétárasztani legszentebb kötelességünk. Gráncs Jenő fehérvári lelkész felolvasásában a konfirmatió tanítás idejéül 3 hónapot jelölt meg, feltüntetve a részletes tanmenetet. Az értekezlet kimondja, hogy csak nyomtatott és elfogadott könyvek legyenek használatban. Az utolsó felolvasó Horváth Sándor velegi lelkész volt, azon tételről értekezvén, hogy az erők egyesítése végett legyenek állandó lelkészi értekezletek ós az önképzés végett könyvtárak. Püspök úr szerint is megalakítandó az értekezlet ós megalapítandó a könyvtár, ezen tekintetben igéri segódkezósét és óhajtja kimondatni, hogy minden értekezlet egy órát áldozzon egy tudományos munka bírálatára. Az értekezlet elfogadja a tett javaslatokat azon tudatban, hogy a tudományos ember értékét a művelt világ mindig elismeri. A püspök úr a lelkészi fizetések rendezésére vonatkozólag jelenti, hogy remónyli a congrua végrehajtását és akkor nagyobb arányosság lesz a lelkészi fizetések között; úgy, hogy az eddig a lelkészi dijakhoz csatolt segélyek jövőben a missiók czéljaira lesznek fordíthatók.