Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - IV. Értesítők - Arad

nuit a kecskekapui temetőbe, hogy Báró J esze­li ák János és Eázgha Pá), a szabadság ezen két hós bajnokának és vértanújának sírját meg­koszorúzza. Előbbinél Timkó György IV. é. theol. utóbbinál Bobál Samu 1. é. theol. mondtak em­lókbeszédet. Mindketten élénken elevenítették fel a hősöknek hazájuk és egyházuk körül szerzett érdemeit, s mint az önfeláldozó hazaszeretet örökké dicsőséges példányképeit jellemezték, kiknek em­léke, szelleme mindig élni fog a magyar utódok szivében. Az ünnepélyt a Szózat éneklésével nyi­totta meg az ünneplő közönség, majd a Hymnusz elénekléssvel az méltó befejezését nyerte. Délután 3 órakor pedig az akadémia dísz­termében fényes, jobbára hölgyekből álló közön­ség élvezte végig a márczius 15-iki emlékünnepet, melyet az akad. énekkar ugyancsak a Szózat el­éneklésével nyitott meg. Ez után Kiss Béla II. é. theol. lépett fel nagy gonddal készített kiváló és hatásos emlékbeszédével, mely az ünnepélynek nemcsak a hazafias ihletet adta meg, de annak fénypontjává is emelkedett. Majd C h u g y i k Pál II. é. theol. Petőfinek „Egy gondolat bánt engemet" czimű költeményét szavalta el mély ér­zelemmel, mire Czinkoczky János I. ó. theol. „a szolnoki ütközetéről irt munkáját olvasta fel, mely élénk előadása volt egy ma is élő szemtanú elbeszélésének. Erre az akad. énekor Török : „Szent az érzet sziveinkben" hazafias dalt adta elő, mely után Ham rák Béla II é. theol. igen sikerült „Márcziusi szellő" czimű saját szerzette költeményét adta elő. Az ünnepélyt az akad. ének­kar 01 á h Károlynak „Fohász" czimű hazafias dalának eléneklésével fejezte be. Pünkösd utáni csütörtökön az erdóly­részi ev. ref. egyházkerület értekezletet tart. Az értekezleten jelen lesznek az összes lelkészek, fő­gondnokok, gondnokok, tanárok s a számottevő világi egyéniségek. A legtöbb tárgyat azon mó­dozatok megbeszélése fogja képezni, melyekkel a protestáns érdekeket meg lehet védelmezni, az újabban mutatkozó ultramontán irányzattal szem­ben. — Hogy ilyen megbeszélésnek Erdélyben szükségét érzik, nagyon szomorú dolog s még szomorúbb az, hogy nem állíthatjuk, hogy nincs igazuk. A n.-szénási egyliáz (békési egyházme­gye) M e n d ö 1 Lajos orosházi segédlelkészt vá­lasztotta meg lelkészének. Dr. Haitik Frigyes püspök Sz.-Fehérvá­rott április 4 én az egyházmegye lelkészi karával papi értekezletet tart. „Tudatában annak, hogy vigyáznunk kell a hivek lelkeiért úgymint szám­adók (Zs. XIII. 17.) és inditva a nehéz gondok­kal telt viszonyoktól, azon meggyőződésre jutot­tam, hogy a hitélet felélesztése czóljából megin­dítsam a leghathatósabb lelkipásztori munkálko­dást. Minden esperességben tartok lelkészi érte­kezletet a lelkészi tevékenység irányítása és gyü­mölcsözővé tétele végett. — A fehér-komáromi egyházmegyében tartottam először a kanonika vi­sitatiót, itt kezdem meg a pastoralis konferentiá­kat is. Felolvasásokat tartanak: 1. Hering La­jos esperes a belmisszióról. — 2. Dr. Bal tik Fri­gyes püspök a lelkészek segélyezéséről. — 3. Jánosy Lajos komáromi lelkész az egyházpoli­tikáról. — 4. Hol ko Mihály ondódi lelkész a diaspora gondozásáról. — Grán ts Jenő fehér­vári, a konfirmátiói oktatásról. — 6. Horváth Sándor velegi, a lelkészi értekezletekről, hogy legyen lelkészi ós esperességi könyvtár. Halászat. Vértesalján napirenden van a 18 éven alóli hivek elragadozása, mert az 1895. évi 43. t. cz. 28. §. valamint az 1894. évi XXXII. t. cz. 3 és 4 § a gyámhatóság engedélyével le­hetővé teszi azt. — A káptalan egy tagjának gyermektelepe van és a politikai községek, csak­hogy ne kelljen tartaniok az elhagyatott kisdede­ket, úgy az ev. mint a ref. gyermekeket odaszál­lítják e pusztába. A fővárosi egyházak köréből. A pesti ág. hitv. evang. németajkú egyházközség f. hó 11-én Fuszek Tivadar felügyelő és Schranz János lelkész együttes elnöklete mellett tartotta meg évi rendes közgyűlését. Fuszek felügyelő jelentette, hogy az egyházközség a mult évben 2 közgyűlést, 5 presbyterialis ülést, a helyi gyám­intézet 1 közgyűlést, a pénzügyi bizottság 2, a kegyeleti bizottság 1 és az egyházi énekügyi bi­zottság 3 ülést tartottak. Köszönettel tudomásul vétetett. A Schranz János lelkész által előter­jesztett évi jelentésből kiemelendőknek tartjuk a következőket: Az egyházközség különös ünnepé­lyességgel ülte meg a reformátiónak emlékünne­pét, melynek istentiszteletén az egyháztanács tes­tületileg és a hivek igen nagy számmal vettek részt. Seyderhelm Ernő cs. ós kir. udvari műkertósz és presbyter az oltárt erre az alka­lomra igen szépen ingyen feldíszítette. Igen ör­vendetes eseménynek jelezhető, hogy L i n g e 1 Károly presbyter kezdeményezése folytán sikerült egy egyházi énekkart szervezni, mely hivatva lesz sátoros ünnepeken az ájtatosság emeléséhez közreműködni. Ezen egyletnek máris 24 alapító, 150 pártoló ós 14 működő tagja van. Az egyházi élet különben zavartalan lefolyású volt, a presby­terium és a bizottságok buzgóan és körültekintően közremunkálkodtak az egyház fejlődésén és hala­dásán. Évi járulókok és templomszékek czimén 2786 frt, áldozatokból és perselyből 446 frt 28 kr., adományok ós hagyományok czimén 131 frt folyt be. A szegón.yalap 1125 frt 98 krból áll, melynek kamataiból karácsonykor 19 szegényt segélyeztek. A németajkú konfirinandusok felruhá­zására szolgáló Luther-alapitvány 4858 frt 43 krt tesz KÍ ; felruháztak öt konfirmandust 115

Next

/
Thumbnails
Contents