Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - VII. Rendeletek, körlevelek, tudnivalók - Tanítók javadalmának megváltoztatása

megrémült a Binffy és Tiszák által vezetett protestáns tábor. (Csak nem r. katholikus zabot szállított, s nem r. kath, egyházi érdekből szövetkezett a zsidó Baruoh Jeremiással?!) Meg kell ez embert ölni most, mert követeli ós sürgeti a katholikus autonómiát, s ha ez megtörténik s ha az alapok, melyekkel ma ők uralkodnak, a katholikusok kezébe kerülnek, akkor ők azt többet el nem harácsolhatják, pedig már maguk között fel is osztották a protestáns püspökségek „feljavítására." (De hogy nem átall ilyent írni ez a M. A.) Ez az Ugrón elleni harcz és támadás titkos rugója. (Most már c-ak arra vagyok kíváncsi, mi jogon korholja a M A. a zsidókat, mikor egy-egy hitsorsosuk ügyét mindnyájan magukévá teszik, s mi jogon nevezi rabló bandának azokat, a kik Ugrón zabszállitását nem helyeslik, végre mi jogon itél ezen üzleti ügyről, úgy, mint r. kath. egyházi érdekről? A támadást kezdte Sámuel, zsidó, — mégis a protestáns táborra fenekedik a pápai áldással megjelenő szent lap?! Persze mindennek a protestáns az oka, még annak is, ha valamelyik r. katholikust üldöznek — illetéktelen. álnok módon gyakorolt zabszállitás miatt. Bezzeg máskép beszélne a M. A., ha Ugrón protestáns volna ! Ugrón Gábor azzal az osztrák lappal tart összeköttetést, melynek czimlapján ez a jellemző sor olvasható : az összbirodalom közlönye ; ez a lap mindig, minden áron piszkolja mindazt, a mi magyar. Mégis Ugrón az üldözött, — vallása miatt üldözött. Ugyan ne tegyenek mindent vallási kérdéssé odaát, ne gyanúsítsák minden alkalommal a protestánsokat, hanem vegyék szivükre éppen a keresztyén vallás szolgálatára rendelt egyének és hírlapok Jézus szép mondását: arról ismerik meg az emberek, hogy az én tanítványain) vagytok, ha egymást szeretitek. — szeressétek még ellenségeiteket is ! Dunántúli protestáns lap. „A felekezetnélküliségnek s a vegyesházasságból folyó vesz tesegeinknek oka nem a nép vallástalansága, még kevésbbé irható pedig az a lelkészek közönyösségének számlájára, gyengeségük és gondatlanságuk rovására. Ezeknek a szomorú tüneteknek gyökerei ismeretes anyagi szegénységünkből szívják tápláló nedveiket, kiváltképen pedig szerencsétlen, viszás adózási viszonyokban találhatók fel okai. — Nem a pásztor hanyagsága, nem a nép vallási közönyössége, mint sokat hangoztatni szeretik, hanem a tehermentesség arany hegyeit ígérő csábitások kergetik juhainkat a romanismus és a felekezetnélküliség sorvasztó karjai közé. — A mi a felekezetnélküliségnek, ugyan az az oka ama nagymérvű veszteségünknek is, mely a vegyesházasságok kötésénél jelentkezik. — Ha csak oly alapot tudnánk is minden egyházban teremteni, mely a szegényebb egyháztagok járulékát s az elébb vagy utóbb úgyis díjtalanná teendő lelkészi szolgálat stóla dtjját s a gyermekek tandiját fedezni képes lenne, egyszerre sokkal csekélyebbre zsugorodnék össze a kitérések és oly vegyes házasulok száma, kik gyermekeiket elígérik. RENDELETEK. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1399 évi 93308 számú rendelete a községi és felekezeti elemi iskolai tanítói állásokról felvett javadalini jegyzökönyvek megváltoztatása tárgyában. Valamennyi közigazgatási bizottságnak. Mind gyakrabban fordul elő, hogy az iskolafentartók a községi és felekezeti iskolák tanítói állásainál beállott javadalmi csökkenés indokából az egyenes javadalmi tételek újra értékelését és új javadalmi jegyzőkönyv felvehetését kérelmezik. Mivel pedig az újra értékelés következtében csökkent helyi járulék a tanitó szerzett jogainak csorbítását nem eredményezheti, ezen eljárás tulajdonkép mindenkor az államkincstárt érinti, a melynek terhére az elvont helyi járulék fejében fizetéskiegészités cziinán államsegély igényeltetik. Jóllehet a szóban forgó tanítói fizetés kiegészítések iránt rendelkező 1893. évi XXVI. t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott 10000/94. sz. a. utasítás 23 § ának 2-ik bekezdése rámutat a tanítói fizetés csökkenésének eshetőségére és bár kétségtelenül fordulhatnak elő különleges viszony alakulatok, melyek a tanítói fizetés újból való megállapítását, múlhatlanul szükségessé teszik, de ennek természetszerűleg csakis a tényleges szükség adatszerüleg igazolt kivételes eseteiben lehet helye. Ép azért, mivel — mint jeleztem is — feltűnő számban terjesztenek elém az ezen ügyek tárgyalására hivatott megyei közigazgatási bizottságok hasonló kérelmeket, és mert a tanítók tör vényszerű javadalmának biztosítására való különös ügyelet mellett az államkincstár jogos érdekét is szem előtt tartani állásomból kifolyó köteiességem : figyelmeztetnem kell a közigazgatási bizottságot a hivatkozott t cz. 10. § ára, mely határozottan ki mondja, hogy ,.a tanítói fizetések eddig megállapított és az iskolaíentartók által saját anyagi for rásaikból kiszolgáltatott mennyisége továbbra is csonkilatlanúl kiszolgáltatandó, illetőleg államse gély igénybevétele czéljából le nem szállítható." Ezen indokok alapián szükségesnek tartom a közigazgatási bizottságot jövőre követendő mihez tartás végett figyelmeztetni, hogy mivel a tanitó javadalmi tételek között szereplő terménybeli járulékoknak az 1893. évi 29751. sz. a. körrendelet alapján felvett jegyzőkönyvekben foglalt megállapításnál épen arra való tekintettel vétetett a 10 évi átlag alapul, hogy egyfelől a megállapítás, mint bizonyos időre végérvénnyel biró mérv-