Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Selmecz

lete is ott volt, mégis e kijelentés válasz nélkül hangozhatott el. Nem Jókai lát tehát rosszül, vagy elfogultan, hanem tényleg ellenünk fordult a közszellem, ellenünk támadt az ultramontanismus, újra lengedeznek az antireformatió romboló szelei. Ma talán nem lesz ez a szél olyan vehemens, mint volt hajdanában, a mikor a fedeleket szedte le a fejünk fölül, ma talán nem merészelné a protestánsok százait vérpadra és gályákra sodorni, hanem inkább aszályt okoz, szárit, sorvaszt. Mindegy, igy is czélt érhet, igy is csak megöl. Mindenütt látjuk a pusztításnak és pusztulásnak szomorú jeleit. Megkezdődött ismét az élethalál harcz. Szelid mosolylyal csábítgatják el tőlünk a hivek ezreit. Fogyunk, pusztulunk számban és szellemben egyaránt. De ezek még csak az „előfájdalmak." Jeleket ád az Úr az ő népének, hogy figyelmeztesse a felkészülésre. Látjuk a jeleket, miért nem készülődünk, miért nem munkálkodunk, s ha kell, miért nem harczolunk? FAY A. BELFÖLD. Közös prot. értekezletet tartottak folyó hó 6-án az ág. h. evangelikus és ev. ref. egyházak küldöttei Budapesten, a deák-téri gymnasium dísztermében. Ott voltak a testvéregyházak püspökei, főgondnokai (ez utóbbiak egy híján) s a közös ügyek vitatására megválasztott papi és világi képviselők. Az értekezlet főtárgya az u. n. nagygeresdi egyezség volt. 1833 tói állt már fenn, de az idő, az. emberek s az érdekek réseket, lyukakat ütöttek rajta. A reformátusok panaszkodtak az ág. h. evangélikusok terjeszkedési és lólekfogdosási törekvései ellen s a szerződést újra kellett fogalmazni. Előbb együtt készítették meg a két kerület küldöttei otthon, majd a konvent s illetőleg az egyetemes gyűlés elé vitték, a honnan a közös értekezlet elé jutott, ide is úgy, hogy az ág. h. evangélikusok és az ev ref. küldöttek elébb külön-külön megvitatták. Az értekezlet elnöke Tisza Kálmán volt az idősebbség jogán, jegyzői: Zsigmondi és Széli Kálmán. A nyomtatásban is meglévő egyezségi iratra csak az ev. ref. bizottságnak voltak megjegyzései s azok is inkább csak irálybeliek, a melyeket egytől-egyig elfogadtak. Az egyezség tehát a papiroson most már újra megvan. A lelkészek és a hivek jogai, kötelességei egymáshoz való viszonyai szabályozva vannak s ha a konvent s illetőleg az egyetemes gyűlés elfogadja az egyezségi okmányt: akkor az a két testvér egyházra általában kötelezővé válik. — Higyjük, hogy a bajokat is megszünteti. — Az ág. h. ev. küldöttség felvetette a theol. fakulták kérdését is. Az egyenjogúság törvénye szerint ót követelendőnek tartják, hogy a budapesti egyetemen prot. theológiai fakultás is legyen. Miután e kérdéssel az ev. ref. konvent még nem foglalkozott, az oda tétetik át s csak ha ez is szükségét látja az egyetemen felállítandó theol. fakaltásnak

r akkor kerül e tárgy a közös értekezlet elé. A zágrábi prot. egyházak minőségét is szóba hozta az ág. h. ev. küldöttség. A bánhoz intézett kérdésükre érkezett válasz szerint a zágrábi protestánsok un iáit protestánsoknak vallják magukat, de — noha az egyházi törvények már nálok is ki vannak hirdetve — sem egyik, sem másik egyház fenhatóságát nem kívánják. A dunántúli püspökök már jártak közöttük, de nagyobb siker nélkül. — Ez a tárgy némi csendes vitát provokált, s miután a hazai közjog uniált prot. egyházat nem ismer: a dunántúli püspökök bízattak meg,, hogy világosítsák fel a zágrábi protestánsokat és* tegyenek majd jelentést az eredményről. — Valami horvátországi püspökségről álmodozik ott valamely nagy álmodó — úgy látszik. Az egyházak mai helyzete, vagy felekezetközi viszonyok nem tétettek szóvá ! !... A lelkészi fizetések kiegészítésére vonatkozólag illetékes helyről azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a minisztérium jogtalan és önkénjei levonásokat nem csinál, hanem a bevallók jártak el helytelenül a jövedelem kimutatásánál, s ezért igen sok bevallást helyesbbités végett vissza kellett adni; ez ismételt feldolgozás késlelteti az eredmény megállapítását és a pénz szétküldését. Mindenki meg fogja kapni, ha késedelemmel is, a mi őt törvényesen illeti. Selmeczhányáll f. évi február 18-án tartotta meg a helybeli nőegylet beszámoló közgyűlését. Tagjainak száma ez idő szerint 153. Hogy mire képes e kicsiny, de buzgó serege arról fényesen tanúskodnak e következő adatok : — Rendes havi sególylyel gyámolított 27 özvegyet. 5 árva fiút ós 5 árva leányt. Ezekre fordított készpénzben 1155 frtot. A fentieken kivül segélyezett 11 özvegyet, 1 fiút, 2 leányt ós egy elaggott, munkaképtelen férfit Húsz iskolásért fizette a mérsékelt tandijat (50 frt) s ellátta őket a szükséges taneszközökkel. A confirmatiói tanitás 8 heti tartama alatt ellátott 2, a szórványból való szegény leányt teljesen. Az alapítványból évenként ellátandó 6—10 szegény confirmanduson kivül, az ú. n. Zópszerfóle hagyományból, felöltöztet saját pénztárából is mindég néhány confirmandust s ellátja őket az egész életre szóló emlékekkel: bibliával, énekes- s imakönyvvel. A confirmatióval elbocsátott