Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - V. Könyvek ismertetése - Kadlecsik J. Zivot Pána Jezise Kr.

pőköknek a kormány mellett való buzgólkodása ránk hozta az egyházpolitikát, a Zichy gróf úr határozatlansága pedig előkészíti a konfiskácziót azzal, hogy megakadályozza egy életerős autonómiai szervezet alakulását. — Utolsó szónak még csak annyit, hogy mikor a „Magyar Állam" azt az „Alkotmány" előtt annyira káros irányzatot követte, Zichy Nándor gróf ár nagyon gyakran megfordulta „Magyar Állam" nál, Molnár prelátus űr pedig az ő m ű martirságával szinte feleslegesen vette igénybe a „Magyar Államot" s végre azok az urak, kik ma az „Alkotmányinál szidják a rMagyar Állam" ot, a kath. újságírás mesterségét itt tanulták, a „Magyar Ál lam" emelte ki őket a névtelenség homályosságából ... s azért, mert ők ma az elvek helyett az embereket szolgálják, bizony még nem váltak felsőbb lényekké sem mi előttünk, sem a kath. közönség előtt. — A „Magyar Állam" tette meg Molnár prelátus urat az ő sajátkezű leg írott czikkeivel mártírnak, a „Magyar Állam" építette meg Zich^ Nándor gróf úrnak a piedesztált s a „Magyar Állam" fedezte fel azokat a csiszolatlan gránátokat, melyek mai ragyogásukban elfeledik azt az időt, azt a kezet, melynek ragyogásukat köszönhetik ... és háladatosság helyett denuncziálják a „Magyar Á'lamot," Magyar SZÓ. „A hogy a kormány a nem katholikus lelkészek kongrua kiegészítése ügyében eljár, az már nemcsak elégedetlenséget kelt, hanem valóságos fölháborodást A protestánsok, még a leghiggadtabbak is, mindenütt orcza pirulással emlegetik azt a hallatlanságot, hogy a kormány az egyházi főhatóságok által hitelesített jövedelem bevallások mellőzésével egészen önké nyesen állapítja meg a kiegészítési összegeket, még pedig oly előszobai modorban és oly mikroszkopikus adagokban, hogy az állam köteles hozzájárulása valósággal a koldus alamizsna mértékét és színét viseli." „A kormány — irja egy ref. lelkész — a legtöbb esetben jóval kisebb összegben állapítja meg a kongrua kiegészítést, mint a mekkorára a törvénynél fogva jogunk van. Jövedelem bevallásainkat hitelesítette a konvent, a mint a törvény kívánja. A minisztériumban azonban a fogalmazó és segédfogalmazó urak keresztülhuzgálták a konvent kimutatását, s most, hogy a kiegészítés utalványozása megkezdődött, én is, más lelkésztársam is, kélszáz—háromszáz koronával kevesebbet kapunk, mint a mekkoiát joggal vártunk. Még pedig kettős joggal. Meg volt az a legigazibb igazságunk, hogy jövedelem bevallásunk csakugyan megfelelt a valóságos helyzetnek, s meg volt az a formai igazságunk, hogy bevallásunk helyességét a konvent, a törvény által erre kijelölt tényező, hitelesítette. A dolog annyira bevégzettnek látszott, hogy a konvent 1899. július havában ki is nyomatta az általa, a törvény szerint, megállapított kiegészítési lis'i't s azt szét küldött e az érdekelt lelkészeknek. Mi tehát nyugodtan vártuk az utal vánjozást. S inie megtörténik az, hogy a ki 400 vagy 500 koronát várt, az kap 126 koronát. Tessék elképzelni azt a zavart, a melyet az ilyen bomba csinál abban a háztartásban, mely már másfél esztendő óta abban az illúzióban élt, hogy a családfő keresete csakugyan ki fog egészíttetni évi 600 frtig, s ehhez képest költekezett." „Az én dolgom azonban kicsike. Sokkal nagyobb az egyházi főhatóságoké. Hogy engem ez a kongrua kérdés bekevert adósságokba, a melyekből még az unokám se lábol ki, az hagyján. De a mit egyházi főhatóságainkkal cselekedtek, azt csakugyan nem tudom megérteni. A mit a konvent mondott, arra még tán Lipót császár idejében se mondták, hogy hazugság. Most azt mondják. Széli Kálmánnak igaz az, a mit Metianu beszél, de nem igaz az, a mit az ev. ref. konvent, élén Tisza Kálmánnal s benne Hegedűs Sándorral és Darányi Ignácczal, a maga Írásával bizonyit." Kadlecsik JállOS volt kapi-németfalvi, jelenleg morvaországi ev. lelkész „Zivot Pán a Jezise Krista" („Az Úr Jézus Krisztus élete") cz. műve hagyta el minap a sajtót. A mű 15 évi hosszas, gondos munkának eredménye. Mily nagy szolgálatot tett vele a szerző hazai ev. egyházunknak, nevezetesen pedig tót atyánkfiainak, a kiknek kezébe már régóta hasonló tartalmú könyv nem került, magyarázatra nem szorul. Maga a munka alig tart igényt tisztán tudományos jellegre, nem is hitiudósok, hanem a tót ev. hivek számára készült, a kik közül úgy a műveltek, mint a kevésbbé műveltek megtalálják benne azt, „a mi a legszükségesebb." Azért a szigorú tudományos szempontot nem tekintve, csak rövid ismertetését adjuk ezen általunk is üdvözlött népkönyvnek a következőkben: A mű 383 oldalra terjed. A 44 oldalú bevezetés több czimre osztva adja az evangéliumok rövid kritikáját belső és külső bizonyítékok alapján; azután szól a Krisztus korabeli igéret földjéről, annak földrajzi, politikai, vallási viszonyairól. Maga az élettörténet 3 főrészre oszlik, mely felosztás a leggyakoribb, de egyúttal a legmegfelelőbb s a legtermészetesebb is, miután mind a 4 evangéliumban megtalálható. A munka szavaival élve e felosztás a következő: hl só rósz. Jézus Urunk születésétől nyilvános fellépéséig. 30 évig (Jézus gyermekkora s előkészülete messiási hivatására.) Második rósz. Jézus Urunk nyilvános fellépésétől diadalmas jeruzsálemi bevonulásáig. (Jézus nyilvános működése 30—33 évig.) Harmadik rész. A diadalmas jeruzsálemi bevonulástól a mennybemenetelig. (Jézu3 utolsó napjai.) Ezek alá csoportosítja azután a szerző az evan-