Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Név nélkül: - Az egyházi adózásról

hogy a porosz vallás- és közoktatásügyi kormány «nnek a javaslatnak megnyerhető legyen. Ez által emelnók a külföldi tanulmányozás kedvét, a hazai ösztöndijakkal egyetemben megkönnyitenók a külföldön való megélhetést s elérnék azt, hogy az ösztöndijak, az azokat élvezők hiányában idővel el ne kallódjanak vagy kizárólag az erdélyi szászok élvezetében ne maradjanak. Azt hiszem, hogy a jelenlegi, épen nem kedvező állapotokra, s a külföldi tanulmányozás kedvének általunk tervezett fölébresztésére való hivatkozással el lehetne érni a porosz kormánynál czélunkat. Mert utoljára is nem az a czélja az alapítványoknak, hogy azok, kamataikkal, a végtelenségig szaporittassanak, hanem az, hogy azokkal a hazai prot. közművelődés emi* nens czéljait szolgáló külföldi tanulmányozás előmozdittassék. Én pedig szerencsésnek érezném magamat, ha ez igénytelen, de ev. egyházam és magyar hazám határtalan szeretetéből és ügybuzgóságomból eredő felszólalásom csak a legkisebb mértékben is lendítene a manapság érthetetlenül elhanyagolt külföldi tanulmányozás magasztos ügye s eléggé meg nem becsülhető egyházias és hazafias feladatán. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem és nagyrabecsülésem őszinte kifejezését. Eperjes, 1900. febr. 24-ikén. Méltóságodnak legigazabb és legkészségesebb hive : DB. SZLÁVIK MÁTYÁS ev. theol. dékántaaár. Az egyházi adózásról. A 6-ik számban megjelent hasonló czimű czikkre, — azon reményben, hogy szerény soraim is elősegítik ezen sok helyen odiosus ügy tisztázását, — a következő észrevételeket vagyok bátor tenni : Czikkiró úr a miatt panaszkodik, hogy a zsinati törvények homályosak, a szabályrendeletek pedig hiányosak. Én e miatt nem mernék panaszkodni. Igaz, hogy a zsinati törvényeket is emberek hozták, az egyházi szabályrendeleteket is emberek alkották, a kik pedig — nem lévén római pápák — nem csalatkozhatatlanok ; s igy lehetnek is — a minthogy vannak is — mindegyiknek fogyatkozásai, ezek azonban oly elenyésző csekélyek, hogy ezek miatt panaszkodni nincs okunk 1 Az elmúlt években én is sokat foglalkoztam egyházi alkotmányunkkal. Különösen azon §§ kai, a melyek az egyházi adózásról szólanak. Gyülekezetem kényszeritett erre, de homályosnak csak egyetlen pontot találtam, a 256. §. b) pontját, a melyjgy hangzik: „azon egyháztagoknak évi egyenes állami adója, kiknek állandó lakhelye más egyházközség körébe van beosztva, mint azon község, esetleg községek, a hol adózxiak: ha ez utóbbiak egyházi tekintetben fiókegyházközségek, vagy szórvány helyek, legfeljebb egy negyed részben, ha pedig anya-, vagy leányegyházközségek, legfeljebb fele részben vehető tekintetbe az egyházi járandóság kivetésénél. Ezen pont alapján azzal nem voltam tisztában, vájjon külbirtokos-e az a közös gyülekezeti tag, a ki p. o. valamelyik filiában lakik, de az anyagyülekezetben is van birtoka? De most már ezzel is tisztában vagyok; felvilágosított kerüleli gyűlésünknek (Dunántúl) 1898-ban hozott azon döntvénye, a mely világosan kimondja, hogy az ilyen birtokos is külbirtokosnak tekintendő ós reá a zsinati törvények 256. §-nak b) pontja alkalmazandó ! À zsinati törvények többi § a elég világos és könnyen is érthető. Éppen ezért nagyon csodálkozom, hogy találkozott a dunáninneni kerületben egy világi úr, a ki a zsinati törvényeket mindig magával hordja és mégsem tudja, hogy 3 helyen is fekvő birtoka után hova fizesse az egyházi adót ? 1 Hiszen ott a zsinati törvények 256. g nak a) ós b) pontjai : Ezek megmondják : abba a gyülekezetbe, a melynek területén birtokai vannak. És pedig: a hol nemcsak birtoka, hanem lakása is van, ott egész állami adója után ; a hol pedig nem lakik, ott — ha az illető község anya-, vagy leányegyházközség — fele adója után, ha pedig fiókegyházközség, vagy szórványhely, egynegyed adója után köteles az egyházi adót fizetni. Ehhez csak nem kell külön kommentár I Az egyházi alkotmány jó. Erre nem lehet panasz. Nem is ez a baj, hanem az — a mit a tisztelt czikkiró úr is kiemel •— hogy sok gyülekezetünkben a hiványok még most is csirkéről, tojásról, itczéről, párbérről szólanak. Egyházi alkotmányunk modern, hanem a hiványok — sok helyütt — egy cseppet sem modernek I Olyanformán vagyunk mi is a zsinati törvényekkel, mint az egyszeri ember a mentéjével. Akár az ütött,