Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Aszód

Tekedés 101, 1. éves gyógyszerészek 77, II. éves gyógyszerészek 60 hallgató. A kolozsvári egyetemen: a jog és államtudományi karon 765, növekedés 101, az orvosi karon 101, növekedés 5, a bölcsészeti karon 214, növekedés 25, a mathematikai és természettudományi karon 7f>, apadás 6, 1. éves gyógyszerészek 11. apadás 10, II. éves gyógyszerészek 24, növekedés 2 hall­gató. A budapesti József műegyetemen a mérnöki szakosztályon 807, növekedés 149, az építészeti szakosztályon 170, apadás 12, a vegye­szí szakosztályon 43, növekedés 19, egyetemes szakosztályon 8, apadás 4, rendkívüli hallgatók 25, apadás 5. A pozsonyi jogakadémián be­iratkozott 231, növekedés 44, a kassain 166, növekedés 21, a nagyváradin 176, apadás 7, az egri érseki jogliczeumon 94, apadás 4, a pécsi püspöki jogliczeumon 123, növekedés 20, a mármarosszigeti ev. ref. jogakadémián 126, apadás 1, a debreezeni ev. ref. jogaka­démián 266, növekedés 6, a kecske m étin 105, növekedés 13, a sárospatakin 90, növekedés 16, az eperjesi ág. h. ev. jogakadémián 192, növekedés 45. Kérelem. Varga Lajos keresztyén egy­háztörténetének I. és II. kötetét keresem. Tiszte­lettel kérem mindazokat, kik a műnek birtokában vannak s azt nélkülözhetik, hogy azt nekem át­engedni szíveskedjenek. — Nyíregyháza, 1900. február 26. Adorján Ferencz. fógymn. tanár. A bányai ág. hitv. ev. egyházkerület aszódi leánynevelő intézete növendékei 1900. február hó 26-án, az intézet dísztermében színi előadást rendeztek. Műsor: 1. „Nyitány" Liszt F.-tólr négy kézre előadják W lad ár Ida és Kozma Irma zenetanitónők. 2. „Magánének" előadja Poór Margit IV. polg. oszt. növ. 3. „Magyar tánczok" Chován K. tói, előadják Wladár Ida ós Kozma Irma zenetanitónők. 4. „A tél tün­dére" zenésített drámai költemény Tordai Grail E.-tól, zenéjét szerezte Zádorné Gáli Anna. — Személyek: A t°l tündére Györkös Margit. Télöröm K o 1 e n e r Nelly ; Mese W ü r t z 1 e r Sári ; Ünnep Petri Ilonka; Vígság Jósa Klemmi ; Jó­tékonyság Szomor R. nemtók. Egy árva gyer­mek. Előképek: 1. A tél örömei, 2. A mese, 3. Karácsony, 4. A farsang, 5. Az árva gyermek. los akadékoskodása daczára egy attól teljese» független német evang. gyülekezet és templom­épitési bizo'tság alakult. Örömmel veszünk tudo­mást e megalakulásról. Terlinden duisburgi lelkész hosszas fáradozása és agitálása tehát nem volt hiábavaló. Hisz a német ev. templomépítés ügye Rómában még a nagynevű Bunsen követségi idejére vezethető vissza, tehát épen 82 éves. Beyschlag tanár helyesen jegyezte meg régebben, hogy ez lesz a legméltóbb felelet a jubiláló pá­pának Luthert és a reformátiót alaptalanul szidal­mazó hírhedt Canisius bullájára 1 Azt azonban mi is őszintén sajnáljuk, hogy Rómában szakadásra került a német ev. templomépítés ügye a pápások nagy örömére és gyönyörűségére ! Pedig tudjuk, hogy a templomra már 200,000 márka gyűlt össze közadakozásból ós a Gusztáv Adolf egyesü­let braunschweigi nagygyűlése is 10,000 márkát szavazott meg az építésre. Jeruzsálem után tehát Róma következik ! Igy indul hóditó útjára az evang. keresztyénség az egész világban és felszabadítja a pápás iga alatt sóvárgó népeket és nemzeteket. Továbbra is élénk figyelemmel fogjuk kisérni az ev. templomépítés ügyét az örök városban, a pápaság székhelyén I Katholikus egyetemi ez most a jelszó mindenfelé a pápás világban. Modern pápás szel­lemben évről évre sürgetik azt a lármás pápás nagygyűlések Németországban, Ausztriában és leg­utóbb nálunk Magyarországon. Tömjóníüstös és szenteltvizes tudományra van ma szüksége a pá pás egyháznak, éppen ezért van már kath. jogtu dományunk, kath. (Aquinói Tamás téle középkori) bölcseletünk, kath. irodalomtörténetünk, földraj­zunk. természettudományunk, sőt lourdesi gyógy­cseppekkel kínáló pápás orvosi tudományunk is. A dogma győzi itt le a tudományt, ennek szol­gálatában áll ma minden tudományos ismeret. Éppen azért Leó pápa szerint „az egyháztörténet csupa dogmatikai tételek foglalata," ezek korri­gálják, illetve hamisítják tehát a történetet. Modern pápás szellemben való megindítója Ketteler, volt mainzi püspök, ki a pápás infallibilitást szen­tesítő vatikáni zsinat idejéből IX. Pius pápa előtti devótiós térdrehullásáról ismeretes, klasszikus székhelye a freiburgi egyetem Svájczban. Ez a Ketteler, mint mainzi püspök 1863-ban az aacheni kath. nagygyűlés után egy pápás egyetem létesí­tésére alakult bizottságnak tisztelgése alkalmával igy indokolta meg a pápás egyetem létesítésére irányuló mozgalmat: „Egy katholikus egyetem fölállítása betetőzi majd a katholikus egyház szabadságáért vívott harczainkat. Az egyház addig nem lehet szabad, mig az oktatás szabadság hiányát sínyli, de hogy az apostoli szózat valóban szabad legyen, kell, hogy az úgy a tudósok termeiben zavartalan tisz­taságában hirdettessék, mint a nép iskoláiban. Az KÜLFÖLD. A német ev. templomépítés ügye Kó­mában immár a megvalósulás örvendetes stádi­uma előtt áll. Beyschlag „Deutsch Evang. Blätter" januáriusi füzetének közlései nyomán most már örömmel s valódi benső evang. prot. ér­deklődéssel jelenthetjük, hogy a porosz követség és lelkészének folytonos hivatalos és nem hivata­»

Next

/
Thumbnails
Contents