Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Név nélkül: - A geresdi egyezség alapján készült javaslatról

TizennyolczadiK évfolyam. 9. szám. Orosháza, 1900. márczius 1. EMG. EGYHÁZ IS ISKOLA Előfizetés dija : Egész évre. . IS kor. Fél évre. . . e , Negyedévre . 3 „ Egy szám ára fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : YERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal . 16 kor. Fél oldal... S „ Negyed oldal . <4 9 Ennél kisebb . 2 Bélyeg külön 60 fill A geresdi egyezség alapján készült javaslatról. Úgy értesültem, hogy e lapok f. ó. 5. számában közlött egyezségi javaslat alapján f. é. márczius 6-án fog tárgyalni a két evang. hazai egyházat közösen érdeklő ügyekre kiküldött vegyes bizottság. Sajnos, hogy a javaslat közzétételét nagyon rövid idő választja el annak bizottsági tárgyalásától, úgy, hogy alig van idő a lapokban hozzá szólhatni a javaslathoz. Annál több okunk van remélhetni, hogy a két evang. egyház egyetemes gyűlései nem fognak e fontos, a javaslat szerint az egyes gyülekezetek önkormányzati jogkörébe vágó intézkedések felett végleges határozatokat hozni, a nélkül, hogy a vegyes bizottság által szövegezendő ily javaslatot a kerületekre, illetve gyülekezetekhez leszállítanák. Az idő rövidségénél fogva a részletekre kiterjeszkedő észrevételeimet el kell hallgatnom, csak egy-két lényeges pontra lehet nyilatkoznom. Hogy a „nagy geresdi egyezségben már 1878-ban megállapított elvek szem előtt tartásával" köttetnék az új egyezség, alkalmasint csak tollhib'a, mert először a geresdi egyezség nem 1878 ban állapiita* tott meg, ós másodszor 1878-ban semminemű elvek nem állapíttattak meg a geresdi egyezségre vonatkozólag. f. r Az „új egyezségi javaslat" igen szépen és tapintatosan határozza meg az egyezség czélját, hogy t. i. a protestáns egyházban a hittudomány és egyházi szertartások között fennforgó hagyományos külömbségnek kölcsönös tiszteletben tartása mellett egyfelől a békesség ós testvéri szeretet a két egyház közt továbbra is fenntartassék és megszilárdiitassék, másrészről a hitélet egymás segélyével kölcsönösen ápoltassák és fejlesztessék. A geresdi egyezséget megkötött két egyházkerületnek csakugyan ez volt a szándéka, zsinati törvényeink 4. § ának ez az alapelve, a két hitvallású evangelikus hazai egyháznak ez egyik fontos szüksége. E czélban megnyugvását találhatja a legszigorúbb helvét hitvallású hitrokonnak és a legszigorúbb ágostai hitvallású egyénnek is a lelkiismerete. Nagy megnyugvásúl szolgálhat az új egyezségi javaslatnak bevezető általános részében hangsúlyozott elvi kijelentés is, hogy ezen megállapodások az összes viszonyokra a lelkészek, tanitók és hívekre nézve csak anynyiban kötelezők, a mennyiben ezek a közöttük fennálló szerződés pontjaival, vagy az eddigi rendes gyakorlattal nem ellenkeznek. De épen ez az elvi kijelentés, melynek czélszerűsége kétségbe nem vonható, szükségessé teszi, hogy az új egyezségi javaslat több pontja, mint a mely ezen elvi kijelentéssel alaposan ellentétben áll, újból átdolgoztassék. Mert értem, hogy egyes anya-, leány- ós fiókgyülekezetek az egyesülésre, a csatlakozásra nézve szerződést köthetnek, az eddigi gyakorlatot továbbra is fenntarthatják; de hogy két egyház egyetemes gyűlésén kimondhatnák, minden olyan egyházhivek, kiknek sem helyben, sem 6 km. távolságban, sem anya-, sem Ieánygyülekezetök nincs, egyszerűen egy másik egyházhoz csatoltatnak, mint a hová eddig bekebelezve voltak, egy másik gyülekezet adókulcsa szerint adóztatnak meg, ós az eddigi gyülekezetük tartozik megelégedni annak felével, a mit a testvér gyülekezet pénztárába fizetni fognak; a közmunkát esetleg nem oda teljesitik, a hová eddig szolgáltatták, hanem azon egyház javára, melyhez csatlakoztak, helyesebben mondva csatoltattak, azt a „semmit rólunk, nálunk nélkül" protestáns elvvel nem tudom összeegyeztetni ; azzal sem tudora összeegyeztetni, hogy