Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értesítők - Arad

a vallási traditióé a heteronomia, a melynek ellentéte a modern eszmevilágtól hermetikus módon elzárt kath. theologiában ki nem egyenlíthető. Ezzel szemben a protestantismus a benső meggyőződés a'apelvén alapul, az írást és a dogmát történetileg vizsgálja s a modern kultúreszméket segítségül veszi, a miért is itt a vallás és kultúra ellentétei csak relatív tein.észetüek s igy kiegyenlíthetők. Kár, hogy Sabatier is csak subjektiv és individuális, nem pedig objektiv általános kiegyenlítésről beszél. Már pedig a kultúra és a keresztyén vallás lépten-nyomon áthatják egymást az egyéni és a sociális téren. Egyedül a keresztyénség álláspontján van biztosítva az anyagi és a szellemi kultúra haladása és egészséges fejlődése az egész vonalon, sőt a keresztyénség a valódi kultúra. Ez oldalról Sabatier fejtegetései hézagosak és hiányosak, a vallás és a kultúra közötti párhuzam homályos, s a keresztyén kijelentésnek objektív hatása az életre nincs kellőleg átgondolva és kidomborítva. Az evang. misszió Spanyolországban, mely tudvalevőleg Fliedner lelkész vezetése és gondozása alatt áll, a legújabban közzétett adatok szerint következő képet mutat: A missziónak tulajdonát képezi 13 épület 512 ezer s fekvőségekben 600 ezer peseta értékben. Madridban ós a környéken 153 személyt lát el. Ezek között 56 árva gyermeket s 38 alkalmazottat. 2 német lelkész, egy kandidátus, egy spanyol pap s 4 tanítással foglalkozó evangelista áll a misszió szolgálatában. Az előkelő spanyolok által látogatott gymnásiumon 4 spanyol tanár tanit, azonfelül van 20 tanító és tanítónő, és pedig 2 német s a többi spanyol nyelvű. A nappali tanulók száma 473, az estieké 112. Évi fizetésekben kiád a misszió 36 ezer pesetát, mig az internátus, az árvaház s a hospitális ellátása és gondozása 34 ezer pesetát igényel. Bérekben, ellátásban és tanpénzekben 18 ezer pesetát fizet a misszió. Maga Spanyolország gyéren járul a kiadásokhoz. Igy hódit az evangelium üdvözítő isteni ereje a sötét spanyol pápistaság sivatagjában, a melynek valóságos váza a spanyol ev. misszió. Vallásfelekezetek szerint Európa 41 trónjának 24 fejedelmi nemzetsége, mint Luthardt lapjában olvasom, következőleg oszlik meg: 445 férfiú közül 211 az ev., 171 a kath., 46 a gör. keleti s 17 a mohamedán vallást követi. Tisztán ev. vallású Zcáhringen, Brabant, Este-Nelf, Nassau, Anhalt, Schwarzburg, Reuss, Waldeck és Bernadotte fejedelmi háza. Túlnyomóan ev. vallású Mecklenburg háza 10 ev. és 3 kath. herczeggel, Lippe 36 ev. és 8 kath. herczeggel, s végül Weltin 30 ev., 24 kath. és (a bolgár fejedelem fiai) 2 gör. keleti herczeggel. Württemberg háza 9 herczege közül 8 kath., 1 ev. s Oldenburgen 65 herczege közül 28 ev. s 37 gör. keleti vallású. Egészen kath. LothringiaHabsburg, Bourbon, Savoya, Wiftelsbach, Lichtenstein és Monaco 9 háza egészen gör. keleti Obi enovics és Petrovics Njegosch s végül egészen mohamedán Osmán háza. — Az „Alig. E. Luth. K.-Ztg.

u ez érdekes adatokat a „Tägliche Rundschau" legújabb közléseiből merítette. íme ilyen a vallásfelekezetek képe Európa trónjain. Tudvalevőleg e trónokon a politika befolyásolja igen nagy mértékben a vallásváltoztatásokat. Főleg áll az Oroszországról s a keleti államokról. A pápa megint jubilál. Mint olvassuk, az 1900-ik esztendőt jubileumi évnek akarja urbi et orbi deklarálni. Hisz 430 év óta a pápák minden 25-ik esztendőben általános bűnbocsánatot hirdetnek a megtérő és vezeklő bűnösöknek. Ilyen jubileumi-évvel s annak kegy helyeivel és szereivel való visszaélés volt tudvalevőleg egyik külső oka a reformátió megindi^ ásának. Az utolsó ilyen jubileumi év az 1875-iki volt. Ezenkívül XlII-ik Leó is, mint számos elődje, rendkívüli jubileumi évet is rendelt el, és pedig 1879-ben trónralópése évében. A legközelebbi jubileumi évet nagy ünnepiességgel akarja megnyitni, és a vatikáni fogoly állapotához méltóan nagy ünnepi fényt és pompát szándékozik kifejteni. A jubileumi év még ez évben, karácsony estéjén a pápa személyes részvételével egy körmenettel kezdődik, a mely a sistinai kápolnából fog megindulni. Előre látható tehát, hogy az ez idei karácsonyra a kúria s a római vendéglősök nagy örömére Magyarországból, a regnum marianumból is valóságos népvándorlás fog Rómába indulni. S lószen a világ minden részéből hozsánna és Péterfillór bóviben ad majorem dei glóriám ! S aztán mondja valaki hogy Róma vatikáni egyháza nem e világból való 'j Schleiermacher jubileuma. F. évi április havában épen 100 éve lesz annak, hogy Schleiermachernek a legújabb theologiát bevezető „beszédei a vallásról" megjelentek. „A műveltekhez" intézte „az újkor eme egyházi atyja" a maga beszédeit, hogy azokat újból visszavezesse a vallás és intézményeinek elhagyott szentségébe. Schleiermacher korunk legnagyob theologusa, kinek irányt jelölő, sokszor meghatározó hatása a theológia összes ágaiban, minden irányainál észlelhető. Tőle tanult az orthodoxia s a liberalismus egyaránt. Beszédeinek megjelenési évétől s nem Strauss Leben Jesuja megjelenésétől (1835) datáljuk a legújabb theologiát. Mi voltunk az elsők, a kik Schleiermacher beszédeinek jubileumára lapunkban fölhívtuk hazai prot. tudósaink szives figyelmét. A „Prot. Szemle" jan. és febr. füzete remek „jubiláris megemlékezést" közöl Strümp László pozsonyi tanár tollából. Vajha Schleiermacher műveinek, de különösen „beszédeinek" és remek alkotású hittanának tanulmányozása hazai prot. theol. tudományosságunkat is megter-