Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Boba

11 6 leli mondanom, hogy ily nagyfokú elvetemtiltségre magyar embereket, a protestantizmus főembereit képeseknek még csak nem is gondolhattam. Az előrebocsátottakból levonom az egyedül helyes következményt : kilépek a református vallásfelekezetből s bocsánatot kérve mindazoktól, kiket irodalmi tevékenységemmel megbotránkoztattam az „ősi, öröklött, alkotmányos religio" kebelében keresek menedéket." A Magyar állam azt jegyzi meg erre: „Már csak igaz magyar hazafiság szempontjából is lehetetlen, hogy gondolkozó ember a protestantismussal még a legújabban történtek után is érdekközösséget vallhasson." Mi pedig azt jegyezzük meg erre : lehetetlen, hogy gondolkozó ember a katholicismussal még a legújabban történtek után is (Majlách püspök nyilatkozatai, a g. kath. egyház kérelmének pápai visszautasítása, néppárti agitatio, Lepsényi, Zimándy stb,) érdekközösséget vallhasson. A ki pedig érdekközösséget vall : no hát annak sem az eszét, sem a szivét, sem az ízlését nincs mit irigyelni. Ez a Hegyi Pál az, úgy-ebár, a ki „Államfölség és papuralom" czimű könyvének előszavát ezen szavakkal végezte 1882 ben: „A hierarchia, mely másfél évezrednél messzebb terjedő hatalmának érzetében gőgös elbizakodottsággal tapossa az emberiség legszentebb jogát, „fekély" az állam testén és csak sajnálom a költővel, hogy nem csak „tűz nem vagyok," nemcsak „emésztő lángom" nincs kiégetésére, de eléggé „éleshangú szóm" sincs, mely „átkait kiáltaná rá irtóztatón." Ha a könyvet végig lapozzuk, a mostani nyilatkozatot és kitérést kellő világításban láthatjuk. Akkor azt irta Hegyi Pál: „a folyton fejlődő jogállam, az ennek alapján nyugvó politikai és társadalmi, nyilvános élet és a merev r. kath. egyházfelekezet között szükségképpen mindig tátongóbbá, mindig mélyebbé lesz az ür, áthidalásnak nehézségei egyenes arányban fokozódnak a jogállam ész- és korszerű fejlődésével." (12. lap.) „A r. kath. papság mint testület legalább szenvedőlegesen szolgálatába szegődik a római pápának a haza érdeke ellen is." (17. lap.) Ennek bizonyítására több tényt emlit föl, többek közt a concordatum ügyét, mely ellen a magyar r. kath. papság nem szólalt fel, a szegény protestáns egyház pedig vissza merte verni a pátenst. „Hogyan lehetett volna bennük (a r. kath. klérusban) oly erős a haza iránti hűség érzete, sőt többet mondok, nem a haza iránti hűség, de általában az erkölcsiség érzete, hogy annak érdekében szembe szálljanak azon bálvánnyal (a pápával,) mely szivökben a haza oltárának helyét bitorolja. Ilyen a r. kath. papság testületi szelleme, ilyennek mutatkozott az mindig, valahányszor szabadon, minden kenyszer nyomása nélkül tehetett válasz^ tást a római szék és a haza érdekei között." (21. lap.) „Hogy futólag ismét csak a saját hazánkat érintsem, szívesen hozzá járult IX. Pius az olmüczi értekezlet azon nézetéhez, mely a többszörös királyi esküvel szentesitett magyar alkotmányt semmisnek mondotta." (53. lap.) „Népszabadság, politikait társadalmi, erkölcsi világrend, jogfogalom, sőt maga az emberi józan ész merészebben meg nem támadható, mint a hogy azt a Syllabus teszi." (56. lap.) „Egy részről alkalmasint be akarta bizonyítani a világ előtt, hogy a r. kath. egyház intézménye akkor sem rendülhet meg, ha annyira kipellengérezi is éppen saját feje, hogy öntudatosan egyetlenegy olyan ember se vallhassa magát hívének, a ki legalább a szó közönséges érteményében józanul gondolkodni képes." (60. lap.) „Következtetéseket vonni az előrebocsátottakból . . . fölötte egyszerű és kényelmes dolog mindazon józaneszű elfogulatlanokra nézve, kik a r. kath. egyházfelekezetnek mind általános irányát ismerik: mely a föl világosodásnak egyenes ellenlábasa, mindazon ész- és erkölcsrontó, állam- és társadalomellenes tanait mórlegelni képesek

r melyek ezen irányt egész kárhozatosságában tüntetik föl." (138. lap.) Elég talán ennyi is az idézetekből! Hegyi Pál r. kath. lett, a Magyar állam örvend neki. Hát csak hadd örvendjenek egymásnak! Mi pedig ajánljuk Hegyi Pál érvekkel és adatokkal jól megirott Könyvét elolvasásra a gondolkodni tudó embereknek, hazafiaknak, de Hegyi Pálnak már hiába ajánlanók E Legalább az ő tulajdon Ítélete szerint hiába l Nem szabad felednünk, hogy Hegyi Pál eredetileg piarista barát volt vagy 20—25 évig; kilépvén a rendből, hírlapíró és nevelő lett, s irta fentidézett munkáját. A m.-szigeti iskolánál volt az utóbbi időkben helyettes tanárképpen alkalmazva, s most okleveles egyénnel töltetvén be az ó helye, ideiglenes alkalmazása megszűnt. Ami elég nagy baj neki, de nem a protestantismus az oka. Talán ez a felvilágosítás is megérthetővé teszi a kirohanást. Hinc illae lacrimae. Ez az eset eszembe juttatja annak a paraszt legénynek a kifakadását, a ki a rabbinál jelentette be, hogy ő zsidóvá akar „kikeresztelkedni", s a szokatlan eset oka után kérdezősködvén a rabbi, a legény elkeseredetten vallja be neki, hogy azért akar zsidóvá lenni, mert csúffá akarja tenni a famíliáját, mely őtet megbántotta. Mit gondol Hegyi, kit tesz igazán csúffá a nagy reklammal végrehajtott visszatéréssel?! Hasznos kalauz. Útmutató az életben előforduló mindennemű tudnivalókra, ismeretekre nézve. Hornyánszky Viktor kiadása Budapesten. Ára kötve 1 frt 40 kr. A fő csoportok, me-