Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Könyvek ismertetése - Társulati értesítő

Meglepetve olvasotn, liogy a vatikán pénzzavarokkal küzd. A múlt évi krefeldi német kath. nagygyűlésen is Schmitz kölni püspök ugyancsak panaszkodott a péterfillérek apadása miatt; a pápaság vagyona, mely angol és franczia bankoknál van deponálva, 10 év alatt 30 millióval csökkent. Mindössze csak 2 1/ 2 millió frankot jövedel­mez évenként a péterfillér a szegény vatikáni fo­golynak. Állítólag évenként mintegy 5 millióval több kell a szentszéknek, mint a mekkora a be­vétele. Ez Leó pápának sok gonaot okoz, ép azért ezentűl a kúria a takarékosság szemmeltartásá­val helyes arányt akar tartani bevételei és kiadá­sai között. A rosz bank spekulátiók is aggasztják szegény fejét. Ezeket olvasva mondja valaki, hogy a pápa országa nem e világból való. S aztán miért nem veszi igénybe az olasz garantiális tör­vény által neki biztositott évi összegeket? Annak idején megemlékeztünk a keletázsiai örmény mészárlásokról. Az örmény kér­dés egyik legalaposabb ismerőjének, dr. Lepsius lelkésznek statisztikai adatai szerint — mint Lu­thart lapjában olvasom — 100,000 örmény ke­resztyén meggyilkoltatása után csak 400,000 öz­vegy és árva s 546,000 kifosztott egyén maradt életben s közel 2493 elpusztult város és község hirdeti a muhamedanismus lelketlen fanatismusát. 1846 árva gyermek közül 695 10 német árva­házban, 185 Smyrna, Beirut és Jeruzsálem árva­házaiban, s 385 Svájczban van elhelyezve. Való­ban szörnyen szomorú adatai ezek hanyatló szá­zadunknak ! A keresztyén nagy hatalmaknak még sem kellett volna ezt szó nélkül hagyniok. A szászországi Pestalozzi egyesü­let, melynek ez idő szerint 8514 tagja van, a mult évben szegény tanitók özvegyei és árvái kö­zött 46,000 márkát osztott ki. Bizonyára nemes czél és nemes törekvés vezeti az egyesület veze­tőségét minden ténykedéseiben. A nemzet nap­számosaival való komolyabb törekvés ma már a törvényhozásnak is egyik tiszteletreméltó gondját képezi. Csak lelkészeink még mindig szükséget szenvednek, mert a kongruát morzsaléknál egyéb­nek nem tekinthetjük. A hullaégetés heilbronni egyesü­lete újévre a temetőben az Úrnak számára nagy­szerű épületet emelt, a melyet Schneider mann­heimi szabad vallási prédikátor avatott fel. A kon­sistórium a hivatalos egyház részvételét megtil­totta. E kérdés is végleges tisztázásra vár vallá­sos-hittani és gyakorlati közegészségügyi szem­pontokból egyaránt az ev. protestantismusban. Nov. 25-én a pápa encyklikát adott ki a bibliai exegesis használatáról. Ebben a csalhatatlan Írásmagyarázó óva int „bizonyos úi nézetektől* 4 és „különösen a liberális prot. ós ókath. irásmagyarázóktól." És az természetes va­lami. Hisz Rómában a dogma korrigálja az irást és a történetet. Ép azért Schell, vagy a würz­burgi Scholtz, kik a kritikát, mint tudományos elvet belevitték az irásmagyarázatba, mindenkor gyanúsak a pápa előtt. A mi kevés theologia van a kath. egyházban, az még a német földön ke­resendő. Franczia, Olasz és Spanyolországban csakis a pápás traditio dominál. Azért fejlődésre képtelen „corpus mortuum" a mai pápás theo­logia, mely az idők kerekeit visszafelé : a közép­korba szeretné fordítani. Igy aztán megmenthet­jük a pozitív keresztyénséget. A lipcsei e v. luth, missziónak Indiá­ban 1897. végével 16,678 lelke volt. 23 helyen 637 pogányt keresztelt s 167 istentiszteleti helye van. A katechumenok oktatásában 437 részesült. A gyülekezetek adományai évről-évre emelkednek. 211 iskolában 324 tanitó működött. Az indiai misszióra 398,000 márkát fordíthatott. Az írás olvasása iránti vágy erősen terjed a misszió terü­letén. Az ev. sociális kongresszus — mint a „Christliche Welt" irja — pünkösd napjaiban Kielben fog ülésezni, a melyen Kattan berlini tanár ., \ lutheri egyház feladatairól a sociális kérdéssel szemben," Pauls en berlini tanár „A művelődés s a sociális fejlődés egymáshoz való viszonyáról" és Nobbe tanácsos „a sociálde­mokratia legújabb fejlődéséről" fog értekezni. A többi themák gyakorlati kérdéseket érintenek. A kongresszus lelkes főtitkára a Kisázsiából vissza­tért Rohrbach lelkész. Figyelemmel kisérjük majdan az ő működését. A d i a k o ni s s z a - a ny a h á z a k mult év szept. 14. és 15. napján tartották Kaiserswerth­ben 12. közgyűlésüket. Elnöke Fliedner a lelke, főleg mióta a Lutherkönyvecske klasszikus irója: Disselhoff elhalálozott. 72 anyaház volt képviselve, köztük 45 német, 5 hollándus, 4 né­met-orosz, 3 éjszaki, 2 osztrák és svájczi s egy­egy franczia és amerikai ház 57 lelkész és 64 nővér képviseletében. A szent beszédet Hoppe tartotta II. Kor. 5. 14—15 v. felett, a melyben a diakonisszaügy igazságát annak eredetéből ós czéljából bizonyította, 2 főgyűlést tartottak. Az elsőn S t ose h berlini lelkész „a diakonissza-szol­gálat lelki akadályairól," a másodikon Zöllner kaiserswerthi lelkész „a női kérdésről s a dia­konisszaházakról" értekezett. A fölvetett kérdéseket élénken meg is vitatták. A záróbeszédet Schulze berlini ós Leypoldt stuttgarti lelkész tartotta. A gyűlések bizalmasak és zártkörűek voltak és jegyzőkönyveik sem kerülnek a nyilvánosság elé. Bizonyára az Úr nagyot művel a maga önfelál­dozó diakonisszáival ! (Eperjes.) Dr. Szlávik Mátyás.

Next

/
Thumbnails
Contents