Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Név nélkül: - A közoktatás statisztikája

{628 gör. katfiolikusoknál pedig csak 7 százaléka ma­gyar. A görög keleti intézetek hallgatói viszont tisztán oláh anyanyelvűek. A hallgatók felekezet szerinti megosztását te­kintve nagy, az összes népességben elfoglalt szám­arányukat, messze meghaladó aránynyal szerepel­nek az izraeliták az összes tudományszakokon. A hittani intézeteket itt figyelmen kivül hagyva, ösz­szes felső tanintézeteink hallgatói között ugyanis 25*86 százalók esett az izraelita vallású hallga­tókra, a kik ezzel a róm kath. felekezet kivéte­lével az összes többi felekezeteket túlszárnyalják, különösen erős arányt foglalva el az orvosi karon (44*36 százalék) és a műegyetemi hallgatók között (39*02 százalék,) mig az izraelita felekezet aránya az összes népességben az 1890-ik népszámlálás szerint 4*67 százalék volt. Külön említést érdemel e mellett, hogy mig az izraelita hallgatók aránya az összes karok és tudományszakok hallgatói kö­zött úgyszólva stagnál, sőt egyes tudományszako­kon, mint éppen az orvosi karokon és a műegye­temen inkább csökken, a jogi és államtudományi karokon határozottan emelkedik, a mennyiben ará­nyuk az 1881/85. évek átlagáról 1898 ra csaknem megszakítás nélküli emelkedéssel 17"27 százalék­ról 22*11 százalékra növekedett. Az izraeliták mellett még a protestáns fele­kezetek vannak erősebb arányban képviselve felső intézeteink hallgatói között, mint az összes népes­ségben, igy a reformátusok 16'35 százalékkal az összes népességben elfoglalt 14*59 százalékos ará­nyukkal szemben, az ág. hitv. evangélikusok 9'75 százalékkal (7 78 százalékkal szemben) és az uni­táriusok 0 88 százalékkal (0*41 százalókkal szem ben.) A reformátusok különösen a bölcsészeti ka­ron (21*90 százalékkal) ós a jog- és államtudo­mányi karokon (17"84 százalék) foglalnak el na­ngyobb arányt, mig az ágostai hitv. evangéliku­sok eléggé egyenletesen oszlanak meg az egyes karokon A római katholikusok (40.18 százalókkal) ki­sebb arányt foglalnak el, mint az összes népes­ségben, a melyben reájuk 47 93 százalék esik. A gyógyszerész hallgatóktól eltekintve, a kik között abszolút többségben vannak (53 94,) arányuk leg­nagyobb a bölcsészeti karon (47*83) százalék, az után a jog- ós államtudományi karokon (41-50 százalék,) mig a műegyetemi hallgatók között csak 36*22 százalék, az orvosnövendékek között pedig <ísak 26*92 százalék esik reájuk. Jóval az orszá­gos népességben elfoglalt arányszámuk alatt ma­radnak még a görög katholikusok (3.49 százalék­kal 10*94 százalékkal szemben) ós a görög kele­tiek 3*49 százalékkal 13*62 százalókkal szemben.) A hazai felső tanintézetekről közölt adatok nem nyújtanak azonban teljesen kimerítő képet egyetemi ifjúságunk számáról, a mennyiben annak tekintélyes része külföldi főiskolákon végzi tanul­mányait vagy legalább is azok egy részét. Ifjúsá­gunk leginkább az osztrák, a német birodalmi és a svájczi egyetemeket és műegyetemeket látogatja, e főiskolák idevonatkozó adatai tehát, a melyek rendelkezésünkre állanak, eléggé tájékoztatók e részben. Ezek szerint a nyári félévet tekintve a lefolyt tanévben, az osztrák egyetemeknek 692, a német birodalmiaknak 128, a svájcziaknak 22, az összes megjelölt külföldi egyetemeknek 842 ma­gyar honos hallgatójuk volt, A tanulók legnagyobb része 353 (42 százalék) az orvosi karokra esik, de jelentékeny számmal vannak a jog- és állam­tudományi karokon is 242 (92 százalék), mig a bölcsészeti (16 százalék), valamint a hittudományi karokon (12 százalék) számuk csekélyebb. Figye­lemre méltó azonban hogy számuk, mely az 1880—90. évek átlagában még 1.373-at tett, egyre csökken, a mit főkép az orvosi karok hall­gatóinak számában mutatkozó nagy csökkenés magyaráz meg. Kétségtelenül ugyanaz az ok : az orvosi pályán nyilván uralkodó nehéz meg^lhe tési viszonyok, idézte ezt első sorban elő, a mely idehaza is apasztja orvosnövendékeink számát. A jog- és államtudományi karok hallgatóinak száma ezzel szemben az utolsó 8 év alatt úgyszólván állandó emelkedést mutat, a mi természetesen szintén első sorban arra vezetendő vissza, hogy egyetemi ifuságunk körében általában nő azok száma, a kik a jogi és államtudományi képzettsé­get igénylő pályákra mennek. Ugyancsak műegyetemünk hallgatóinak sza­porodásával kapcsolatban nő a külföldi műegye­temek magyar honos hallgatóinak száma is. B hallgatók száma 285 volt, 20 százalékkal több mint az 1881—90. évek átlagában. Technikai pá­lyára készülő ifjúságunk a külföldön a bécsi mű­egyetem mellett legnagyobb számban a müncheni ós a zürichi műegyetemet látogatja. A magyar anyaország középiskolái közül a gimnásiumok a lefolyt tanévben 4 gyei szaporod­tak, a mennyiben Désett és Temesvárott két új, állami intézet állíttatott fel, a beregszászi és nagy-

Next

/
Thumbnails
Contents