Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Süvete

sz ág vezető protestáns elemei. íme az új német polgári törvénykönyv, mely jövő óv január hó 1-én lép hatályba, több nehézséget gördit a válás elé, mint a jelenleg érvényben lévő törvény. Tekintettel, hogy a házasság élethossziglan kötött s mindkét házasfél által aláirt szerződós, mindkét szerződő félnek jogában áll tehát azt követelni, hogy teljes integritása megóvassék: a polgári törvény nem ad helyet, mint adott a porosz Landreoht, a kölcsönös beleegyezés vagy összeférhetetlenség alapján indított válási keresetnek, sőt. a gyógyíthatatlan testi hibát sem ismeri el válási oknak. Az új törvény szerint csak a gyógyíthatatlan elmebaj lehet ok a válási kereset megindítására, válni pedig egyáltalán csak akkor lehet, ha a házasfelek egyikére súlyos vétség bizonyul. Az új törvény kimondja, hogy a házasfelek közül bármelyik akkor kérheti a válást, lia a másik házasfél már három év óta elmebeteg s a betegség oly mértékű, hogy gyógyulásra kilátás egyáltalán nem is lehet A törvény megköveteli, hogy az egészséges fél a válás után is gondoskodjék a beteg élelmezéséről. Az új törvény négy abszolút válási okot ismer el : a házasságtörést, a bigamiát s a természetellenes immoralitást, az elhagyást és ha az egyik házasfél a másik életére tör. Az elvált asszony férje nevét viselheti, de ha tetszik, saját nevét is használhatja. Ha az asszonyt itéli a törvény vétkesnek, a férj eltilthatja nevének viselésétől. A gyermekekhez minden jog a nem vétkes félt illeti, élelmezésükhöz azonban mindkét fél köteles hozzájárulni. Ha mindkét fél vétkes, a hat éven alóli fiúgyermekek és a leányok gondozása az anya kötelessége ; a hat éven felüli fiúgyermekekről az apa tartozik gondoskodni." (Tehát a M. A. beismeri, hogy a protestáns uralom alatt levő Németországban az erkölcsi törvényeket nagyobb figyelemben tartják, mint a r. kath. Franczia és Olaszországban. De hát miért bélyegezi akkor a pápa a protestantismust „métely" nek, „méreg"-nek, miért nem nevezi ennek a maga népét?! Mellékesen megjegyezhetjük azt is, hogy a magyar házassági törvény, mely ellen annyit küzdött a r. kath. egyház, lényegében megegyezik ezen német törvónynyel, melyet ilyen dicsérettel mutat be a M. A. ! Tudomásul veszszük az elismerést! Nem is a nép erkölcsét félti a pápa ós a clerus a protestantismustól, hanem a maga hatalmát és jövedelmi érdekeit.) Á socialismus. A socialismus nem oly modern fogalom, mint sokan gondolják. Egyidős az államrendek kialakulásával. Minden államrend pyramis alakban épül fel. A felső osztályok az alsók nagyobb tömegén állanak. S az alsók ősidőktől fogva nehezen viselik ezt a terhet. A Nílus völgyében az ősidők elnyomottainak sóhaja vegyült a szélbe, könnyeik peregtek a folyóba; Hellast rabszolgalázongások riasztgatták meg; Rómában nemcsak egyszer volt secessio ; Spartacus gladiator- ós rabszolgalázadása sem egyedül áll. Eóma urai a plebs terhei voltak, nem egyszer valóban zsarnokai, de birodalmakat hódítottak e népnek, az általok gyűjtött vagyont visszaadták neki ingyen ellátásban, közűnnepekben, játékok rendezésében, földosztásban. Vagyonuk nemzett vagyon volt, mely megaranyozta a római nevet. S a plebs mindannyiszor belátta, hogy a különböző osztályok egy na • gyobb egységben egyesülnek, melynek osztályharczai fölött a nemzeti nagyság géniusza érintetlen fönsógben lebeg. Ebben a folytonos belátásban, ebben az egymással való harcz csendes kiegyenlítésében rejlik Róma államalkotó, jogrendszerző ereje. Az erős nemzeti érzés, s az osztályok érdekei közösségének biztos tudata teremtette meg s óvta meg végzetes válságtól birodalmukat. Erről a római társadalomról és birodalomról szól a Nagy Képes Világtörténet III. kötete, melyből most jelent meg egy új rósz a vállalat 47 ik füzetében. Az egész mű 12 kötetből fog állani. Egy kötet ára 8 frt, megrendelhető minden hazai könyvkereskedésben, s havi részletfizetésre is. Révai Testvérek. írod. Int. Rt. (Budapest, VIII., Üllői-út 18. sz.) Evenként 4 kötet jelenik meg. Debreczeni protestáns lap. „Nem mulaszthatom el, hogy meg ne emlitsem itt azt a fényes Mária ünnepélyt, a melyet a püspök okt. 26 án Kolozsváron rendezett. Az ünnepély rendezésére alkalmat adott annak a csodás Szűz Mária képnek kétszáz éves fennállása, a mely könnyeket hullatott s számtalan csodát mivelt. Mindebbe meg semmi beleszólásunk sem volna, mert reánk a dolog nem tartozik, de igenis van beleszólásunk abba a pásztorlevélbe, a melyet a püspök az ünnepélyt megelőzőleg néhány héttel kibocsátott. Ebben a többek között a következőket mondja : Tüntetés akar lenni ez az ünnepély a mai vallástalan kor ellen; a ki hat napon át járul a szűz képéhez hat évre bűnbocsánatot nyer ; tüntetés akar ez az ünnepély lenni a hitetlenek ellen s alkalom az eltévelyedettek megtérítésére." Ki ne látná át, hogy az utóbbi kifejezés a protestánsokra vonatkozik, a kik közül különösen Kolozsváron előhívott jezsuitáival mindenáron téritgetni akar, sőt nagyobb siker érdekében — úgy hírlik — ide akarja áttenni lakását is. Hogy az ünnepélyt annál fényesebbé tegye, meghívta arra Schlauch, Meszlényi, Bubics, Steiner és Wolafka püspököket is. A mint tudom, ezek közül különösen Schlauch egyáltalában nem akart egy oly kép tiszteletére rendezett ünnepélyen megjelenni, a melyet a mikolai oláhoktól vettek el a katholikusok, hogy ezután nem az oláhoknak, hanem nekiék könnyezzen. Az ünnepély egyébiránt sehogy sem felelt meg a túl agilis főrendező vérmes reményeinek. A világi előkelőség egészen visszavonult ezen középkorba illő ünnepélytől, s egyáltalában nem vette igénybe a nagylelkű püspök bűnbocsánatát. A mi pedig az