Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Süvete

6 20 kerület országos képviselője tett látogatást a pap­lakon, (a melybe egvébirant éven át többször is betér, ha útja Bod '»hegyen keresztül viszi,) üdvö­zölte a püspököt és megígérte, hogy másnap el fog jönni családjával együtt, hogy örüljön az örülőkkel. Másnap d. e. tisztelegtek a püspöknél a já­rásbirőság, a szolgabiróság, a tanitók, a jegyzők és a muraszombati izraelita hitközség küldöttsége. Pont 9 órakor kezdődött a felavatási istenitiszte let, melyre a tágas templom zsúfolásig megkelt, sót daczára a kedvezőtlenre változott időnek, annyian voltunk, hogy soknak nem vala helye bent a templomban. A templomot ékesen szóló püspökünk avatta fel remek beszéddel, megható imával, kiindulva abból, hogy örömnap derült reánk, mivel a reformáczió óta a bodóhegyi gyü­lekezet sok küzdelmen ment át. ma szabadon vallhatja hitét, levonta ebből a következtetést, hogy Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz; a benne való boldogító hitet, e hitnek gyümöl­csét, a szeretetet ápolni vannak rendeltetve a templomok, e czélra avatja fel ő is a bodóhegyi gyülekezet templomát. A szószékről az esperes buzdította a híveket (Efez. 2. r. utolsó versei alapján,) hogy építtessenek szent templommá az Urban a próféták és apostoloknak alapján, mely­nek szegletköve a Krisztus. Legyenek szorgalma­tos buzgó hallgatói az igének a templomban ós cselekvői kint az élet mezején. A nép anyanyel­vére való tekintettel, mert az öregek ós a nők kevésbé értik a magyar nyelvet, vend nyelven prédikált és imádkozott a helybeli lelkész, kinek fáradhatatlan tevékenységét nem lehet eléggé mél­tányolni. Az egyházi cselekvények is vend nyelven lőnek elvégezve. Szerencsés véletlennek, vagy ta­pintatos intézkedésnek köszönhetni e, de nagyon jó volt, hogy az úrvacsorázók hosszú sora nem nyújtott?, a templomi ünneplést, a midőn máskor nem tartozik a ritkaságok közé 3—400 gyónó adventi vasárnapon, most az Úr vendégei csak egy asztallal voltak, de képviselve köztük mind a két nem és az ifjú, a térfi és öregkori Pont délben vége lett az istenitiszteletnek, félórára reá kezdődött az ünnepi ebéd, melyen a közelebbről-távolabbról jött értelmiség vett részt, köztük gr. Szécsényi Tivadar országgyűlési képviselő családjával, az esperességbeli papok, több felügyelő, tanitó, a járásbiró, szolgabíró, a regedei gyülekezetnek és (passive) a muraszom­bati izraelita hitközségnek képviselete. Miután a püspök áldomást mondott a legelső magyar em­berre, következett a felköszöntők egész sora. Az egész sor kedves fogadtatásban részesült, nagyon­nagyon tetszett azonban a két utolsó, az egyik, melyben a püspök megigérte, hogy jövő tavaszszal ismét megjön a jó vend nép közé egyházlátoga­tásra, és a másik, melyben „ez alkalomra" Szé­csényi Tivadar gróf meghivta vendégeiül a „jelenvalókat mind." — Három órakor szánra ült a püspök kíséretével együtt és szeretjük hinni, útja kedves emlékeivel és szerencsésen érkezett vissza Pápára. r. e. A siivetei ág. hitv. evang. egyházban advent III-ik vasárnapján iktatta a megválasztott fiatal lelkészt, B e n d i k Jánost Bartholomaei­desz László alesperes úr, Petrenkó János kövi i és Balczo Lajos jolsva-taploczai lelkészek segédkezése mellett hivatalába. Az eszmegazdag iktató beszéd, a melyben gyönyörű, élénk színek­kel volt a jó lelkipásztor képe kifestve; a beikta­tott lelkésznek bemutatkozó, Luk. ev. IV, 18. alapján megtartott, ugyancsak a hű lelkipásztor hivatására vonatkozo s szépen, szónoki hévvel előadott beszéde a zsúfolásig megtelt nagy temp­lom hallgatóságára mély és kellemes benyomást gyakorolt. Az istenitisztelet végeztével a paróchián közebéd volt, a melyen az esperességi özvegy­árvaintézetre 2 frt 80., a siivetei kápláni alapra 1 frt 60 krt gyűjtöttek. Uj egyházmegye. A folyó 1899. évi jú­nius hó 20 án tartott bács-szerémi egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyvének 7'ik pontjában bele­egyezését adta ahhoz, hogy a szerómmegyei egy­házak, a zsinati törvény 80. §. alapján, külön egyházmegyévé alakuljanak, a többi horvátországi egyházak belevonásával s a magyarhoni bánya­kerület egyházi főhatósága alatt s e végből fel­kérte a kerületi és egyetemes egyházi közgyűlést, hogy az elválást s a külön egyházmegyévé ala­kulást jóváhagyni méltóztatnék. A bányakerület elnöksége f. ó. november 25 én kelt rendeletével a szükséges utasításokat megadván, a bács-sze­rémi egyházmegye elnöksége a szerómmegyei egy­házakat f. é. deczember 13 ikára rendkívüli köz­gyűlésre hivta egybe, mely közgyűlésen az új egyházmegye tényleg és hivatalosan megalakult és a „horvát-szlavon ág. hitv. evang. egyházmegye" nevet vette fel, egyúttal kimon­datván, hogy az új egyházmegye 1900. évi ja­nuár 10-én közgyűlést tart, melyen Belohorsz­ky Gábor bácsi fóesperes az akkoráig törvény­szerüleg megválasztandó tisztviselőket be fogja iktatni. Igen nagy örömöt okozott nevezett főes­peres abbeli kijelentése, hogy az új egyházmegye részére a horvát-szlavon országos kormánynál 10,000 frtnyi sabventió iránti kérvényét beadta. Kérelem. A rendelkezésemre bocsátott fo­hászgyűjteményt Isten segítségével a legközelebbi jövőben véglegesen rendezni szándékozom. Az egyházi költészetet kultiva^ nagytiszteletü lelkész urakat bizalommal kérem, hogy gyűjteményem számára még esketési és halotti suspiriumokat küldeni kegyeskedjenek. Tisztelettel Nagy Lajos ev. lelkész Szent-Antalfán Zalavármegyében. Bl'OCSkó Lajos protestáns árvaházi igazga-

Next

/
Thumbnails
Contents