Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Dr. Pröhle Vilmos. Az evangelium Japánban

n talommal térítsék a keresztyén hitre. így hintették el maguk a jezsuiták a viszálykodás magvát a keresztyén és nem keresztyén bennszülöttek között, igy idézték fel ők maguk azt az óriási viszhatást, melynek vihara rövid idő múlva egész munkájukat elsöpörte a föld színéről ; pedig már 1584-ben oly hirrel küldhettek követséget Rómába, hogy Japánban a keresztyének száma száz meg százezerre rug. E követségben két megtért ifjú herczeg is részt vett. Az üldözés 1587-ben indult meg Hidejosi sögun kormánya alatt. Azt mondják, hogy egy portugál tengerész, látva a jezsuiták munkájának fényei eredményét, igy szólt egy alkalommal a körülötte állókhoz: „Szépen halad a munka, a páterek ügyesen készítik elő zsoldosaink útját." E nyilatkozat Hidejosinak is tudomására jutott s mivel ebből is, meg másból is kitűnt, hogy a jezsuiták működésének egyebek közt az ország meghódítása is czélja, Hidejosi kiadta a parancsot, hogy minden idegen hagyja el haladéktalanul Japánt, a bennszülött keresztyének ellen pedig a legkegyetlenebb üldözést rendelte el. Hogy ez az üldözés mily véres volt, arról iszonyú dolgokat beszélhetnének a világ legszebb fekvésű városát Nagaszakit környező hegyek és erdők. 1597-ben 16 keresztyént feszitettek keresztre Nagaszakiban I 1598-ban Hidejosi vejére Minamoto Tokugava Ijejaszura szállott a söguni méltóság, ki a hatalmat, miután ellenfeleit 1600-ban a szekigaharai csatában teljesen leverte, kétszázhatvannyolcz esztendőre biztosította családjának. Amint mondják, uralkodása kezdetén még mindig 1.800,000 keresztyén volt Japánban. Azonban úgy látszik, a keresztyének ellene is szőttek valami összeesküvést, vagy épen nyíltan állottak ellenfeleinek pártjára, elég az hozzá, hogy a vaskezű Ijejaszu, kihez fogható alak alig akad a japánok 2000 évnél hosszabb korra terjedő történetében, teljes rendszerességgel látott a keresztyének kiirtásához. A megmaradtak Ijemicu ellen is fellázadtak, s a simabarai erősségbe vonulva, harczolva hullottak el az üldözésükre kirendelt daimiök fegyverei alatt. 1640 ben minden középületre, utczaszögletre, általüti hiidetó fára kifüggesztették a sögun szigorú tilalmát, mely szerint idegennek Nippon szent földjére lépni nem szabad, japáni embernek pedig halálos büntetés terhe mellett tilos a haza földjének elhagyása, idegen nyelvek tanulása, idegen szokások követése, főképen pedig a keresztyén vallásra való áttérés. Csak a hollandiakkal tettek annyiban kivételt, hogy azoknak továbbra is szabad volt, de csak évenként egyszer, egy hajóval, kereskedés czéljából Nagaszaki előtt megjelenniök, de akkor is csak a kis Desima szigetre szállhattak, fegyveres nép vigyázott minden lépésükre, a velük való érintkezés czéljából pedig a kormány egyeseknek megengedte a holland nyelv tanulását. Hogy a németalföldiek, minérnű szolgálatok fejében részesültek ebben a kissé megalázó kedvezményben, az nem bizonyos. A japánok azt mondják, hogy a hollandiak értesítették a sögunt a jezsuiták terveiről, melyek Japánnak portugál kézre való játszására irányultak; de meg az is bizonyos, hogy Simabara ostromakor hollandi hajók is voltak a kikötőben. A keresztyénség kiirtása után Japán kétszáz esztendeig volt elzárva az idegenekkel való érintkezéstől. A Tokugava családból származó sögunok kétszázhatvannyolcz évig tartó uralkodása volt a japán feudaüsmus virágkora. Jedo, a mai Tökiö, volt a sögunok székvárosa, onnan kormányozták az országot, arra kényszerítve a daimiökat, hogy összes hadierejükkel, mely a katonai köznemességből a szamuraikból állott, minden évnek felét Jedoban töltsék, családjukat pedig hűségük zálogául akkor is ott hagyják, midőn törvényt ülni, jövedelmet beszedni ősi tartományaikba vonultak. Ekkor jártak-keltek szünet nélkül a daimiök fényes szamurai csapataik élén, kik közt sok deli hajadon is lépdelt rohamra tartott alabárdclal a Jedoba vezető hires országutakon. A Tokugava-sögunok uralma alatt hatalmasodott el a buddhismus is, magát Ijejaszut „Gongenszama" néven Buddha incarnaiiójaként imádták a sírja felett emelkedő hires nikkoi templomban. Japán teljes elzártsága 1853-ig tartott. Ekkor jelent meg Commodore Perry hajóhada Uraga előtt a jedói öbölben. Perry az Egyesült-Államok kormánya nevében arra szólította fel a sögunt, hogy lépjen velük barátságos egyezségre, nyisson meg az amerikaiaknak néhány kikötőt, engedje meg, hogy amerikai hajók a japán partokon szenet és vizet vehessenek fel s bánjanak emberségesen a hajótörést szenvedettekkel. Nagy izgalom támadt erre az országban, a