Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Kérdések, válaszok - Lehet-e utólag kinevezni a jkv. hitelesítőit?

{585 sáról tartott előadást. „E gondozásra ma sokkal inkább szükség van, mint csak pár évtizeddel ezelőtt is. Eégebben voltak nélkülözhetetlen egy­liázi szertartások, a melyek a szórványokban élőket mégis valamennyire hozzá fűzték az egy­házhoz, s voltak erre kötelező törvények ; — ma azonban az új egyházpolitikai viszonyok oly sza­badságot adtak, a mely mellett, ha magunk nem erősítjük, a régi kötelékek meglazulnak vagy tel­jesen el is szakadnak. Ma már nem kötelező törvények, hanem a szeretetteljes gondozás által fűzhetjük csak egyházunkhoz a szórványok lakóit. Eégebben nem is volt annyi csábítás, annyi ki­séités, mely ilyen hiveinket fenyegette, mint ma, a mikor a felekezeti tüi elmetlenség, a felekezeti lélekhalászat, a szektáskodás és szociálista eszmék ostromolják őket. Épen ezért ma legelső rangú feladat, hogy szórványainkra gondot fordítsunk s abban élő hiveinket a keresztyéni és egyházi lelki gondozás által erósitsük s magunkhoz fűzzük. Csak akkor érhetünK czélt igazán, ha a szórványok lelki gondozását általánossá, rendsze­ressé és szervezetté tehetjük. Hogy ilyenné te­hessük, az előadó határozati javaslatot is terjesz­tett elő erre vonatkozólag, a mit az értekezlet egész terjedelmében magáévá is tett és szüksé­gesnek mondotta ki a szórványok fokozottabb lelki gondozását, — továbbá, hogy minden egy­házmegyében missziói bizottság alakittassék, a mely a szórványok vallásos gondozását erkölcsileg és anyagilag támogassa. Gergely Antal egy másik, szintén igen fontos dologról, az egyesületeknek az egyház életében való jelentőségéről és szolgálatáról szó­lott. Kiemelte, hogy a folyó századot az egyesü­letek és társulatok századának lehetne nevezni. Belátván az erők egyesítésének és a közszellem megteremtésének rendkívüli erejét, az emberek ma mindent társulatok és egyesületek által igye­keznek megvalósítani. Az egyesülés sehol sem fontosabb és szükségesebb, mint a vallásos élet terén, mert az evangelium életet adó, újjászülő, vigasztaló, kibékítő erejét semmivel sem lehet alkalmasabban bevinni az egyesek, a családok és társadalom életébe, mint az egyesületek által. Az értekezlet, többeknek támogató felszólalása után a határozati javaslatot elfogadta s kimondotta, hogy egyházi életünk bensőbbé tétele czéljából kívánatosnak tartja az evangeliumi munkás-, sze retet-, nő-, ifjúsági, konfirmandus- és mértékle­tességi egyesületek alakítását, s felhívja az egy­házmegyei lelkészértekezleteket ezeknek az egye­sületeknek a propagálására. A választmány indít­ványára elhatározta az értekezlet, hogy megkeresi ós felkéri a Magy. Prot. Írod. Társ. választmányát az iránt, hogy évi vándorgyűlései alkalmával tegye lehetővé és készítse elő a belmissziói érte­kezletek tartását. Lality (Bácsm.) H ein le in Emil csabai se­gédlelkészt választotta meg lelkészül. B.-Csahán a most szervezett új lelkészi állomásra Csép regi György új-fazekas-varsár di lelkészt választotta meg a gyülekezet. Kérdés. Lehet-e a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésé­vel megbízottakat a reá következő közgyűlésen utó­lag kijelölni, ha az előző gjűlésen a jegyzőkönyv hitelesítésével senki meg nem bizatott? ha igen, melyik szabályrendelet szerint? ha nem, melyik §. tiltja azt? s érvényes-e akkor a közgyűlési ha­tározat, ha a jegyzőkönyv hitelesítésével senki meg nem bízatván, a jegyzőkönyv nem hitelesíttetett? IRODALOM. „Adventi Böjti Imák és Tanítások" czimű munkánkat — nt. és tek. protestáns lelkész és tanitó uraknak — van szerencsém alkalmazás és terjesztés végett tisztelettel ajánlani. Most, mi­d3n az adventi fontos időszak küszöbön van, mi­dőn az egyházias élet fejlesztésére minden lehetőt meg kell tennünk, midőn legújabban egy tekinté­lyes lelkészi gyűlés még a hétköznapi reggeli kö­nyörgéseken is egy-egy részecske templomi taní­tást felolvasni ajánl : iclő és alkalomszerű Sántha Károly jeles pap költőnk kenetteljes imáit és Fe­jér Gyula lelkész által összeállított adventi temp­lomi tanításokat a szószéken alkalmazni ! Az „Ad­venti Böjti Imák és Tanítások" I-ső része megje­lent 1898 ban 77 nyomatott oldalon 80 kr., II-ik: része 1899 ben 145 oldalon 1 frt 10 kr. ár mel­lett. Mind a két rész kapható együtt és külön is Herz nyomdájában Brassóban (Brassóm.) Kiváló tisztelettel Fejér Gyula pürkereczi ág. h. evang. lelkész. Schneller István dr., a kolozsvári tudo­mányegyetem tanára „a tanárképzésről" czim alatt ismét egy rendkívül tanulságos terje­delmes szakszerű tanulmányt tett közzé a „Ma­gyar Pádagógia" októberi füzetében. Egyik részlet az ama jelentéséből, a melyet németországi tanulmánya aikalmából terjesztett föl a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez. A tanárkép­zés ügye ma aktuálissá vált a legnagyobb mérték­ben. Szerencsés megoldását pádagogiai, didaktikai és magyar nemzeti érdekek kívánják egyaránt. Tapasztalata „tanúlságaira" s az ezeken nyugvó „kivánataira" szorítkozik jól megindoKolt előter­jesztésében. Hangsúlyozva „a tudományos alapon való tanárképzést és kópeztetést" s azért kívánja

Next

/
Thumbnails
Contents