Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Frenyó Lajos. A középiskolai ifjúság istentiszteletei stb.

{679 elnémult, s ennek helyébe bizalom s testvéri szeretet vonult a vezetők szivébe evang. gyámintézei-ünk iránt. A mint eddig buzgólkodott a jó Isten áldásával, úgy kívánjuk, hogy a jó Isten áldása mellett működjék az új magas méltóságában ezután is. A középiskolai ifjúság istentiszteletei és lelki gondozása. Az 1899. július 3-án Budapesten tartott első vallástanári órte 4cezleten előadta : Frenyó Lajos eperjesi collég fögymnasiumi vallástanár. (Folytatás és vége.) Mikor, a vasárnap mely szakában tartsuk az intézeti istentiszteletet? ezt is el kellene dönteni. Kötelező határozatot erre se kivánnék, hanem a viszonyoktól tenném függővé, annyit azonban kikötnék, hogy a mindennapi délelőtti tanitás Kezdeténél később, hogy a tanulót ez is figyelmeztesse arra, hogy az ünnepi cselekmény, nem közönséges tanitás, tehát 9 vagy 10 órakor délelőtt. Kérdés merülhet fel még arra nézve is, hogy olyan helyen, a hol felekezetünkbeli iskolán kivül állami vagy más felekezeti középiskola van s abba az ifjak is járnak, ezek a gyülekezeti istentiszteletre, vagy az ifjúsági istentiszteletre utasíttassanak e? Nézetem szerint az ifjúságira, a minthogy az ilyenek vallásoktatását is ne a lelkész vagy segédlelkész, hanem az ottlevő ev. főgymnasium vallástanára végezze, a mint az a róm. katholikusoknál van. Mindezekhez még csak annyit fűzök, hogy úgy a nevelés érdesében általában, mint a vasárnapi intézeti istentisztelet hatásának állandósítása, sőt még inkább az arra való előkészülés ós az iskolai munka megszentelése czéljából ajánlatos volna, a hol a viszonyok megengedik, hétköznapi ifjúsági istentiszteleteket, illetőleg könyörgéseket legalább hó:főn reggel és szombaton tanitás után, mondjuk délután, tartani, a mi különösen oly intézetben vihető ki, a hol a tanulók között a más vallásúak elenyésző csekély számmal vannak. Az ily könyörgések egy két énekvers eléneklésóból, imából és talán egy szentirásbeli szakasz felolvasásából áll hatnának úgy, hogy ismét ének zárná be őket. Ezzel feladatom első részével végeztem. H. Az ifjúsági istentiszteletek tartásával szorosan ^összefügg az ifjúság lelkigondozása, annyira, hogy a kettőt egymástól elválasztani bajos, hiszen az istentiszteletek tartása is bizonyos tekintetben a lelkigondozáshoz tartozik. Mint a felnőttek gyülekezetében nem elég az igehirdetés, hanem kell, hogy azt lelkigondozás, cura pastoralis kisérje, épen úgy van a tanuló ifjaknál is, a kik a vallástanár kis gyülekezetét képezik; legalább ón úgy fogom fel az intézet prot. ifjúságát, mintegy kis gyülekezetet, a melynek lelkipásztora a vallástanár. Az igehirdetés eredményét a vallástanár is csak úgy fogja kellőleg meggyökereztetni, ha hiveit, az ifjúságot gondozza is. A gyermek-, illetőleg ifjúsági istentiszteletek története nem szól külön specialis lelkigondozásról, de azért ne. higyjük, hogy ilyen nincs, vagy nem lehetséges. Nemcsak hogy lehetséges, de szükséges is, hiszen ha az a felnőtt hivő a gyülekezetben rászorul a lelkész pásztori gondozására, mennyivel inkább a fejlődő fiatal tanuló, kit még irányítani, kormányozni, nevelni kell. Hogy világosabb legyen a dolog, csak egy képet hozok fel. Vájjon két fa közül melyik szorul inkább gondozásra, ápolásra, a kifejlett vastag törzsű, terebélyes koronájú, vagy a fiatal, melyet a szél ide-oda hajlít, sőt könnyen el is törhet? Azt hiszem, az utóbbi. Igy vagyunk mi a tanuló ifjúsággal. Szükség van az ifjúság lelkigondozására, hogy ne csak embereket, de keresztyéneket, hű egyháztagokat neveljünk az ifjakból. Vallásosságot és egyházszeretetet kell leikökbe oltanunk. Legyen az ifjú jellemes, de jellemén ott ragyogjon a keresztyén vallásos, evangyéliomi zotnáncz. E) Melyek ezek az eszközök, melyek az ifjúság lelkigondozásánál segítségünkre lehetnek? a) Kikérdezés a vasárnapi beszédből. Az egyik kegyelmi eszköznek, az igéneK az ifjú szivében való meggyökereztetésénél első sorban maga az ige lehet segítségünkre. A vasárnapi istentisztelet után eső első vallásórán kérje számon a vallástanár a vasárnapi beszéd tartalmát, a textusét, itt-ott még, ha szükséges, magyarázzon meg valamit, s applicaljon az ifjúságra. b) Az úrvacsora. Másodsorban az úrvacsora van arra hivatva, hogy az ige hatását állandósítsa, erősítse. Épen úgy, mint a felnőttnek, szüksége van az ifjúnak is arra, hogy Üdvözítőjével minél bensőbb közösségbe lépjen, hogy az önvizsgálatot, önmegistne-