Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Frenyó Lajos. A középiskolai ifjúság istentiszteletei stb.

{562 jukban meg akarják honosítani, támogatja. Semmiféle kormány ezt az egyesületet nem támogatja, mégis világra kiterjedő munkát végez. Angolországból átment a csatornán, 1815-ben Bordeauxban már franczia vasárnapi iskolát találunk. Egy fiatal lelkész, a ki Londonban a franczia ref. egyháznál működött előbb, plántálta át s megfogant, virulásnak indult a hugenották hű utódai között. Svájczba is eljutott s a genfi tó partján nem egy vasárnapi iskola keletkezett a jelen század húszas és harminczas éveiben. ^ A jelen század húszas éveiben eljutott Németországba is. Első gyökereit Hamburgban bocsátotta talajba. Rautenberg hamburgi lelkész a Szt.-György nevű külvárosban 1825 ben kezdte meg legelőször mai alakjában, miben neki nagy segitságére volt az akkor ifjú candidatus: Wichern. Berlinben is csakhamar keletkezett ezután vasárnapi iskola, valamint Németország más városaiban is. Fokozottabb, az ügy iránt való lelkesedést keltett Woodruffnak az „International convention" megbízottjának 1863-ban Németországban tett útja, mely a vasárnapi iskolát egész Németországban ismeretessé tette és elterjesztette. Woodruff mellett Broeckelmann német kereskedőé az érdem, hogy a vasárnapi iskola Németországban elterjedt. Lángoló lelkesedéssel és buzgalommal karolta fel ügyét, mivel attól hazájára nagy áldást várt s nem csalódott. Eleinte Németországban csak a beimissziói egyesületek karolták fel, ma már a hivatalos egyháznak belügye. Németországból eljutott az oroszországi német evangélikusokhoz is. Pótervárott kezdődött meg a vasárnapi iskola még pedig 1865. nov. 7-én s azóta folyton fennáll és virágzik. Eljutott az evangeliommal együtt Olaszországba, közvetlenül Rómába is. A waldensek evangyélistája alapítja meg itt a vasárnapi iskolát. Nemsokára a pápa világi uralmának megdöntése után Rómába ment, hogy ott az evangeliomot hirdesse. Véletlen körülmény indította arra, hogy megalapítsa. A mint az első istentiszteletek egyikét egy szegényes, bérlett szobában tartotta, a kis számú hallgatóság közt megpillantott egy kis leányt, a ki Flórenczben a vasárnapi iskolában tanítványa volt. Istentisztelet után megtudta tőle, hogy a leányka atyja, ki kézműves volt Flórenczben, Rómába költözött. Következő vasárnap egy órával az istentisztelet előtt újra ott találta a kis leányt, ki kezénél egy kis fiút vezetett. Mikor megkérdezte tőle, mit akar, a leányka azt felelte, hogy hiszen a vasárnapi iskola egy órával a rendes istentisztelet előtt kezdődik, a mit ő egész természetesnek talált Rómában is, azért hozta, úgymond, a fiút is a szomszédból magával. Az evangyélistát a leányka szavai meglepték, de egyszersmind arra indították, hogy Rómában vasárnapi iskolát alapítson. A 80 as évek elején ünnepelték a vasárnapi iskola száz éves jubileumát, melyen a világ minden részéből megjelentek az ügy munkásainak küldöttei. Akkor 12.107,312 gyermek járt vasárnapi iskolába s ezeket 1.425.233 önkéntes, dijazatlan segítő oktatta. Készakarva hagytam utolsónak a sorrendben hazai evangelikus egyházunkat, nem azért, mintha nálunk nyoma sem lenne annak a mozgalomnak, a mely a reformáczió elterjedése után a gyermekek intensivebb vallásos nevelésére irányult, hanem azért, hogy ezek mellé állítva, kitűnjék, hogy mint kezdettől, úgy később is hazai evangelikus egyházunk élénk szellemi összeköttetésben volt a külföldi testvéregyházakkal, különösen a németországival s azok mozgalmaival lépést tartott. Luther kátéit hamar lefordítják nálunk is s az iskolát benső összeköttetésbe hozzák az egyházzal. Valószínű, hogy olyanféle intézkedés, a milyenről a fent említett szász egyházi rendezet 5. articulusa szól, nálunk is meg volt, hogy a tanitók és szülők munkáját felülvizsgálta az egyház. Vagy talán olyan Laszky-féle, sót még inkább olyan gyermek-, illetőleg ifjúsági istentiszteletek is voltak, a milyenek a már emiitett moszkvai német ev. egyházban 1684 körül (1. fentebb,) a mit abból következtetek, hogy a mi falusi és néhol városi gyülekezeteinkben tartatni szokott nyári ú. n. katechizácziók nagyon hasonlítanak a Laszky templomi, vasárnapi tanításaihoz, tárgyuk pedig a moszkvaiakkal azonos, a miből azt következtetem, hogy a mint t» moszkvai német gyülekezet Németországtól vette, úgy mi is onnan kölcsönöztük. A nyári katechizáczió egyházunkban igen régi intézmény. Ezenkívül emiithetem, hogy nálunk külön intézeti ájtatosságok is voltak, a mint azt az eperjesi collégium órarendje a XVII. századból mutatja, a hol ilyenekről szó van. Ilyen is kolai ájtatossságok voltak még a jelen század második felében is hetenként 1 -2-szer tartott