Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Frenyó Lajos. A középiskolai ifjúság istentiszteletei stb.

no lenek az ó utai ! Mert ki mehetett végére az úr akaratjának? vagy ki volt neki tanácsosa? Rom. 11. 33—34. És lzaias 55. 8—9 szerint: „Mertnem olyanok az én gondolatim, mint a ti gondolatitok, sem az én utaim, mint a ti utaitok, azt mondja az úr ! Mert mily igen távol az ég a földtől, oly igen távol vágynák az én utaim a ti utaitoktól és az én gondolatim a ti gondolatitoktól. Avagy mégis van, illetőleg szükséges, czélszerű, hogy legyen az embernek ahhoz joga, hogy a természetes szaporodásból folyó túlnépesedésnek okszerüleg elejét vegye? Semmiképen sem, mert vannak dolgok, melyeket a Teremtő magának tartott fel, ilyen az élet is, bármily merészen állítsák egyes jogbölcselók, hogy az embernek joga van az öngyilKOSsághoz.*) Ezen dolgokat azért tartotta fenn az Isten magának, hogy a véges ember azokkal vissza ne éljen, illetőleg, hogy a világ tökéletességén a javítás czélzatával ne rontson. Tény, hogy a föld termőképességének fentartása és előmozdítása mindinkább több fáradságba és költségbe kerül; tény, hogy az emberi nem szaporodása nem egyenletes, hogy vannak visszaesések, — háború, járványok, — de már az az egy tény, hogy a születések ellenében áll a halál, kizárja a nagyobb baj lehetőségét. S végtére is kinek hatalmában áll e világot teremteni, fentartani annak kell, hogy hatalmában legyen e világ bajait is eltávolítani, e világot emberi segítség nélkül is a legtökéletesebb czélhoz vezérelni. Mi ismét nem jelenti azt, nogy az ember ezen munkában, mint szabad akarat nélküii eszköz szerepeljen, hanem azt, hogy mint öntudatos lény, keresztyén, legyen hű munkatársa az Istennek e világ tökéletesítésében, illetőleg az Isten országának megvalósításában. Kassa. HOMOLA ISTVÁN ev. lelkész. A középiskolai ifjúság istentiszteletei és lelki gondozása. Az 1899. július 3-án Budapesten tartott első vallástanári értekezleten előadta : Frenyó Lajos eperjesi collég, főgymnasiumi vallástanár (Folytatás.) 1786 ban a vasárnapi iskola átterjedt Amerikába is, csakhamar gyökeret vert s rövid idón terebélyes fává fejlett, sót kedvezőbb helyzetbe *) Dr. E s z t e r h á z y S. : „Bölcseleti jogtudomány kézi könyve." 16. lap. i került, mint akár Angliában, akár később Németországban. Mig Angliában, valamint Németországban, mivel az egyházak vezető, kormányzó organismusa inkább valami állami hatósághoz hasonlít, melynek az egyház mintegy alá van rendelve, addig Amerikában az egyháznak szabad, független, önálló élete van s a mit Angliában és Németországban inkább a privát egyesületekben tesznek a kü!- és belmisszió terén, azt az amerikai egyház felveszi a maga kebelébe s az a gyülekezet ügye, mely nem rendszabályozza agyon, hanem éltető melegével fejleszti. Igy lett a vasárnapi iskolával is. Amerikában a vasárnapi iskola szervezete három alkotó részből álló épülethez hasonlít. Az egyes felekezetek gyülekezeteinek vasárnapi iskolái képezik az épület földszintjét; az egyes felekezetek szorosan szövetkeznek a közös czélra s a szövetségen belül minden gyülekezet, mint felekezeti ügyet, érdeket műveli a vasárnapi iskolát. E fölött emelkedik az „Amerikai vasárnapi iskola szövetség," mely 1824-ben alakult s a legkülönbözőbb ev. felekezetű férfiakból áll. Feladata, hogy a szervezett egyházszövetségeken belől őrködjék a vasárnapi iskola működése felett s új tért szerezzen működésének, a mi különösen az Egyesült Államok gyorsan népesedő területén lehetséges. Az Egyesült-Államok területi körökre van osztva, minden kör ólén áll egy superintendens, a ki körének szükségleteit a fószövetséggel tudatja ós azoknak eleget tesz. Misszionáriusokat képez ki oldala mellett s ezeket kiküldi az új telepekre, rengetegbe, pusztába, a hol kezdetben kunyhóban tart vasár, napi iskolát, később kápolna épül ott, qciajd idővel templom. Az „Amerikai vasárnapi iskola-szövetség" az első félszázad alatt 68,000 vasárnapi iskolát alapitott, melyekben 441,000 tanitót és 2.916,000 gyermeket foglalkoztatott. Betetőzi ezt az épületet a világot körülfogó „Nemzetközi egyesület" (International Convention.) Ezt a szabad egyesületet az egyes államok küldöttei képezik, a kik kétszer oly számmal vannak, mint a milyenben az egyes államok a senatusba, congressusba képviselőket küldenek. tí7ek a küldöttek egy választmányra bizzák a teendők végzését, mely abból áll, hogy a vasárnapi iskola ügyét elő kell mozditania egyrészről léteiét szilárdító iratokkal, másrészt az által, hogy terjeszti a vasárnapi iskolát oly országokban, a hol az nem ismeretes. Teszi pedig az utóbbit úgy, hogy azokat, a kik a vasárnapi iskolát hazá-