Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Temető - Sztehlo András

{549 "vényhozást, a társadalmat, a közéletet s mindazt a mi ezzel összefügg, a kereszténységhez." Hogy a néppárt főúri vezetőinek mennyire őszinte törekvése lehet a becsületes magyar népet boldo­gulásra vezetni, ennek fejtegetésére ez a hely nem alkalmas ; de arra igenis megtehetjük megjegyzé­sünket, miképen akar lap és párt a keresztény­séghez vezetni. A czimlapon szemünkbe ötlik a legszentebb rózsafüzér királynéjának képe. Mol­nár praelatus kiáltja fel benne: Éljen hát a nép­párt; az a Molnár, kinek komáromi plebanus­kodása alatt a nevezett város protestáns egyház községei oly sok tagot vesztettek, nagy hatással lévén a gyengékre Molnár úr banknótái ! A „Ró­zsafüzér Királynéja" czimű e?ikk egy dialógussal kezdődik, a melyben „Pali bácsi" azzal felel a kérdezőnek: „Öcsém I nem értesz te ahhoz, mert nem vagy katholikus." Tehát a „Néppárt" szerint is az a keresztény, a ki hiszi a pápa csalhatat­lanságát. Egy tekintetben azonban irigylem a lapot. Egész évre 1 frt 50 kr. az előfizetési dija. (B. E.) ! TEMETŐ. ! Sztehlo András. (1816—1899.) ,Ha egy tag fájdalmi nagyok: Gyógyítsák az összes tagok." Székács F. Néhai Sztehlo András született torontál­megyei Lajosfalván, 1816. július 10 én, Sztehlo János akkoron ottani, később báes-bodrogmegye­beli petrováczi lelkész s bács-szerémi főesperes és Weinrich Emilia szülőktől, régi papi csa­ládból, melynek ősei a XVII. században Gömör­vármegyében, újabban pestmegyei Pilisen az ev. egyház szolgálatában jeleskedtek (Andrásnak nagy­atyja, szintén András, Lyti Kristóf akkoii bá­nyakerületi superintendens által a Bácskaságba lett kiküldve, az ott a mult század végén a török hadak által elpusztult vidékeken nagy számban letelepedett ág. h. ev. hivek egyházközségekké szervezésére és összetartó gondozására, úgy hogy tényleg ó lett ott az első ev. lelkész s a később tekintélyes bács szerómmegyei főesperes, mely minőségében nevével az 1790/1-iki pesti zsinati atyák sorában is találkozunk.) Gymáziumi képzé­sét az új-verbászi és mezóberényi, akkoron ú. n. progymnáziumokban és a selmeczbányai lyceum­ban nyerte, a bölcsészet-hittani tanfolyamot pedig a pozsonyi lyceumban s az eperjesi eoHegiamban végezte, azután rendes papjelölti vizsgát tevén, a bécsi es. kir. theol. fakultáson fél évet-(egy semestert) s a jenai egyetemen*) két szemesztert töltött, utóbbi helyen különösen, mint a hirneves Hase Károly hallgatója s tanítványa, kinek szel­leme és theologiai iránya úgy a tudományban, mint a gyakorlati leikészetben határozott befolyás­sal volt reá nézve, úgy, hogy annak híve maradt mindvégiglen. Tanulmányai végeztével dr. Sze­beriny János bányakerüleii superintendens hívta magához káplánul Selmeczre (1840-ben,) innen pedig rövid egy év múlva Eperjesre lett meghiva káplánul, mire már 1841-ben a gömörmegyei Dobsina r. t. bánjaváros egyháza rendes lelké­széül választotta (próbaszónoklat mellett,) hol is tizenkét évig működvén, az ottani ódonszerű templomot keresztalakban kibővítette s az elavult boroszlói énekeskönyv helyébe új énekeskönyvet adott ki. Az 1850 es években egy ideig tiszakerületi egyházjegyzó is volt. 1856-ban a losonczi egyház hívta meg lelkészéül, hol is 9 esztendeig műkö­dött, 1857. óta már mint egyszersmind nógrád­megyei főesperes; innen végre Szókács J. superintendens ajánlatára a budai egyház néhai Bauhofer Gy. lelkész utódjául választotta, hol is püspök barátjával immár személyes gyakori érintkezésben, még 8 évet töltött a hivatali szol­gálatban, mire az 1870-es években gyengélkedése és gyakori betegeskedése folytán leköszönt s nyu­galomba vonulván, budai saját házában élete fogytáig lakott. Sztehlo Andrásnak, mint protestáns lel­késznek kedvencz foglalkozása, mondhatnám mint­egy külön specialitása volt: a prot. egyház sze­gény-ügye, illetőleg az egyház magasabb érdekei neu előmozdítása és erősbitése az egyházi segély­egyletek révén, szóval — a már megszokott hivatalos elnevezés szerint — a „gyámintózeti" ügy. Hogy mit és mennyit tett ő e téren kivált mint az „e. e. e. gyámintózet ügynöke" az immár hatalmas Gusztáv-Adolf egyesületnél érvényesített befolyása s személyes összeköttetései útján annak központi elöljáróságánál s mérvadó köreinél, igen tetemes és jelentékeny segélyösszegek kieszközlése és közvetítése állal sok szorongatott helyzetben küzdő hazai**) prot egyház megmentésére s föl­emelésére, azt bővebb részletezésben is közelebb megvilágosítja a „Gyámintézet" cz. Bognár Endre gyámint. főjegyző, lovászpatonai lelkész s esperes szerkesztőségében megjelenő szakközlöny. Az irodalom terén több alkalmi ós ünnepi sz. beszéden s az egyházi és tanügyi lapokban megjelent értekezéseken ós időszaki czikkeken kívül kiadott egy „Vezérfonal a confirmálandók *) Epen akkor lett újból megengedve a külországi egyetemek látogatása, az egy Jena kivételé vei, melyet a tila­lom ellenére frequenentálván, hazajövet Bécsben a rendőrség maga elé idézte, de egy kis ártatlan dorgatóriummal mégis szabadon bocsátotta. •*) Mindkét felekezetbeli.

Next

/
Thumbnails
Contents