Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Temető - Sztehlo András

{549 "vényhozást, a társadalmat, a közéletet s mindazt a mi ezzel összefügg, a kereszténységhez." Hogy a néppárt főúri vezetőinek mennyire őszinte törekvése lehet a becsületes magyar népet boldogulásra vezetni, ennek fejtegetésére ez a hely nem alkalmas ; de arra igenis megtehetjük megjegyzésünket, miképen akar lap és párt a kereszténységhez vezetni. A czimlapon szemünkbe ötlik a legszentebb rózsafüzér királynéjának képe. Molnár praelatus kiáltja fel benne: Éljen hát a néppárt; az a Molnár, kinek komáromi plebanuskodása alatt a nevezett város protestáns egyház községei oly sok tagot vesztettek, nagy hatással lévén a gyengékre Molnár úr banknótái ! A „Rózsafüzér Királynéja" czimű e?ikk egy dialógussal kezdődik, a melyben „Pali bácsi" azzal felel a kérdezőnek: „Öcsém I nem értesz te ahhoz, mert nem vagy katholikus." Tehát a „Néppárt" szerint is az a keresztény, a ki hiszi a pápa csalhatatlanságát. Egy tekintetben azonban irigylem a lapot. Egész évre 1 frt 50 kr. az előfizetési dija. (B. E.) ! TEMETŐ. ! Sztehlo András. (1816—1899.) ,Ha egy tag fájdalmi nagyok: Gyógyítsák az összes tagok." Székács F. Néhai Sztehlo András született torontálmegyei Lajosfalván, 1816. július 10 én, Sztehlo János akkoron ottani, később báes-bodrogmegyebeli petrováczi lelkész s bács-szerémi főesperes és Weinrich Emilia szülőktől, régi papi családból, melynek ősei a XVII. században Gömörvármegyében, újabban pestmegyei Pilisen az ev. egyház szolgálatában jeleskedtek (Andrásnak nagyatyja, szintén András, Lyti Kristóf akkoii bányakerületi superintendens által a Bácskaságba lett kiküldve, az ott a mult század végén a török hadak által elpusztult vidékeken nagy számban letelepedett ág. h. ev. hivek egyházközségekké szervezésére és összetartó gondozására, úgy hogy tényleg ó lett ott az első ev. lelkész s a később tekintélyes bács szerómmegyei főesperes, mely minőségében nevével az 1790/1-iki pesti zsinati atyák sorában is találkozunk.) Gymáziumi képzését az új-verbászi és mezóberényi, akkoron ú. n. progymnáziumokban és a selmeczbányai lyceumban nyerte, a bölcsészet-hittani tanfolyamot pedig a pozsonyi lyceumban s az eperjesi eoHegiamban végezte, azután rendes papjelölti vizsgát tevén, a bécsi es. kir. theol. fakultáson fél évet-(egy semestert) s a jenai egyetemen*) két szemesztert töltött, utóbbi helyen különösen, mint a hirneves Hase Károly hallgatója s tanítványa, kinek szelleme és theologiai iránya úgy a tudományban, mint a gyakorlati leikészetben határozott befolyással volt reá nézve, úgy, hogy annak híve maradt mindvégiglen. Tanulmányai végeztével dr. Szeberiny János bányakerüleii superintendens hívta magához káplánul Selmeczre (1840-ben,) innen pedig rövid egy év múlva Eperjesre lett meghiva káplánul, mire már 1841-ben a gömörmegyei Dobsina r. t. bánjaváros egyháza rendes lelkészéül választotta (próbaszónoklat mellett,) hol is tizenkét évig működvén, az ottani ódonszerű templomot keresztalakban kibővítette s az elavult boroszlói énekeskönyv helyébe új énekeskönyvet adott ki. Az 1850 es években egy ideig tiszakerületi egyházjegyzó is volt. 1856-ban a losonczi egyház hívta meg lelkészéül, hol is 9 esztendeig működött, 1857. óta már mint egyszersmind nógrádmegyei főesperes; innen végre Szókács J. superintendens ajánlatára a budai egyház néhai Bauhofer Gy. lelkész utódjául választotta, hol is püspök barátjával immár személyes gyakori érintkezésben, még 8 évet töltött a hivatali szolgálatban, mire az 1870-es években gyengélkedése és gyakori betegeskedése folytán leköszönt s nyugalomba vonulván, budai saját házában élete fogytáig lakott. Sztehlo Andrásnak, mint protestáns lelkésznek kedvencz foglalkozása, mondhatnám mintegy külön specialitása volt: a prot. egyház szegény-ügye, illetőleg az egyház magasabb érdekei neu előmozdítása és erősbitése az egyházi segélyegyletek révén, szóval — a már megszokott hivatalos elnevezés szerint — a „gyámintózeti" ügy. Hogy mit és mennyit tett ő e téren kivált mint az „e. e. e. gyámintózet ügynöke" az immár hatalmas Gusztáv-Adolf egyesületnél érvényesített befolyása s személyes összeköttetései útján annak központi elöljáróságánál s mérvadó köreinél, igen tetemes és jelentékeny segélyösszegek kieszközlése és közvetítése állal sok szorongatott helyzetben küzdő hazai**) prot egyház megmentésére s fölemelésére, azt bővebb részletezésben is közelebb megvilágosítja a „Gyámintézet" cz. Bognár Endre gyámint. főjegyző, lovászpatonai lelkész s esperes szerkesztőségében megjelenő szakközlöny. Az irodalom terén több alkalmi ós ünnepi sz. beszéden s az egyházi és tanügyi lapokban megjelent értekezéseken ós időszaki czikkeken kívül kiadott egy „Vezérfonal a confirmálandók *) Epen akkor lett újból megengedve a külországi egyetemek látogatása, az egy Jena kivételé vei, melyet a tilalom ellenére frequenentálván, hazajövet Bécsben a rendőrség maga elé idézte, de egy kis ártatlan dorgatóriummal mégis szabadon bocsátotta. •*) Mindkét felekezetbeli.