Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Könyvek ismertetése - Dr. Kőrösy József. A felvidék eltótosodása

(Síi egyetemnek" alkotó része, tanárai egyetemi tanárok. Érdekes, hogy a Sorbonne-nál összeköttetésben pápista theol. facultas nincsen s hogy a nagy katholikus Francziaorsyág hires egyetemének tudós tanárai legnagyobbrészt refoimátus emberek! Az alapittatásakor kizárólag lutheránus academia ma már inkább íeformátusnak nevelhető. A 10 theol. professor kö'/ül 5 ugyan lutheránus, de a hallgatók nagy többsége református. A hallgatók — köztük 5 egykori plébános — száma ez idő szerint 65, — ezek közül 30 a facultas épületében berendezett internatusban lakik ; ez internátus directora Ménogoz úr, a luthni dogmatika tanára -— míg a kar dékánja Sabatier úr, a ref. hittant adja elő. E két kiváló férfiút a legmelegebb ifjúkori barátság fŰ7Í össze. Meg kell itt említenem, hogy a másik franczia piot. íheol. facultas Montauban-ban, egy délfrancziaoiszági kis városban egészen refoimátus, iránya szigorúan orthodox — mig a párisi facullas inkább liberális — t. i. a kálvinista fele, — mert a lutheránus tanárok között itt is van egvpár nagyon orthodox." Sárospataki Lapok. „Azt vetik szemünkre a túlsó oldalon állók, hogy mi mindig valami újat követelünk, holott pedig mi mindig csak a lehető legrégibb, s már meglevő jogainkat óhajtjuk teljesíteni, ezt: „valamint minden egyház az államban, úgy a protestáns egyház is a jogegyenlőség és viszonosság alapján" működhessen, élhessen! Ezen az alapon követeli a prot. egyház azt is, hogy az állam egy vallást se pártoljon jobban, mint a másikat; ne igyekezzék fényét emelni egyiknek a másik rovására : mert ez olyan tévesztés az államtól és olyan bűn, melynek következményei borzasztók szoktak lenni." ET

. Glocken. A lelkészi fizetések kiegészítéséről irván, panaszosan sóhajt fel: „Mennyire más lett volna az öröm az állam segélye íölött, ha más módon nyújtotta volna az állam egyházunknak. Nem más, bizalmasabb, jobb elbánást érdemelt a mi egyházunk az ő sokat jelentő története miatt? Nem lehetett volna a szükséges összeget a legszegényebb lelkészek számára a kerületeknek átadni, a melyek azt évenkint lelkiismeretesen elosztották volna. Igy azonban elfogadják ugyan a segélyt, de nincs benne örömük és nincs benne köszönet." Die christlichen Liebeswerke. Zeitschrift für die gesammte Liebesarbeit der evangelischen Kirche. In Verbindung mit namhaften Theologen herausgegeben von J. Kneschke, Pastor im Wittgendorf. Megjelenik kéthavonként egyszer, előfizetési ára egy évre 4 márka 2 frt 40 kr. Ezen Richter Fr.nél Lipcsében megjelenő folyóirat csakugyan hézagpótlónak mondható. Eddig az egyházi folyóiratok a szeretet műveiről csak elvétve hoztak tudósításokat; ezen új folyóirat. — a mint a szerkesztő előszavában mondja — az evang. egyházunk egész szeretetmunkáját akarja szolgálni, a mint ezen szeretetmunka a kül- és belmissióban a Gusztáv-Adolf egylet és a Gotteskasten gyámolító munkásságában és a bibliaterjesztés áldásos működésében nyilvánul. Állandó rovatai lesznek : I. Eülmisszió, II. Belmisszió, 111. Hitsorsosaink gyámolitása, IV. Bibliai ügyek. Aphorismák. Könyvismertetés. Ajánljuk ezen új folyóiratot olvasóink pártoló figyelmébe! „Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny." ..Állapotaink minden téren csak akkor javulnak meg. ha először nép- és középiskolai nevelésünk javul meg. Ez a javulás azonban addig lehetetlen, mig a nevelés végczéljául olyan határozatlan fogalmakat tűzünk, mint „általános műveltség" és mig a tanítást az igazi alapra nem helyezzük. A középiskola mostani és minden jövő tantervének középpontja csak az erkölcsi világrend tana, a becsületes, emberszerető, munkabíró, törvénytisztelő életrevaló tanitás lehet. Csak erre az alapra lehet a nemzeti elemet, a históriát, minden tudományt és szeretetet erősíteni. Az ember legelőször húsból és vérből való ember, akinek ösztönei, indulatai, érzelmei, vágyai vannak, melyek cselekvésre hajtják. Ezt a cselekvést kell tehát mindenekfelett erkölcsi tettekre irányítani. Aki más alapra akar építeni, a levegőbe kapaszkodik," Dunántúli protestáns lap. „Az idők változtak! Ma a tanári állás is hivatal, mint te szem az adótárnokság, nem hivatás többé. Akár érez magában valaki hivatást, akár nem, — tanár lesz. hiszen kecsegtetők a körülmények : az egyetemeken sok az ösztöndíj, conditiót könnyebben kaphat, országszerte keresik a tanárt, lia úgy a hogy eltelnek az egyetemi évek, sokszor az sem szükséges, állást, tisztességes fizetést kap. Hogy az ilyenekben kevés a hivatásszeretet, az iskola szeretete, azt mondani is felesleges. Száraz, rideg hivatalnokok lesznek, kik feljárnak az iskolába, óráikat megtartják, mert hisz ellenőrzik őket; de idealismust, a mi azzal egy : hivatásszeretetet ne keressünk náluk." Háború és béke. III. Ramszesz uralkodott Egyiptomban. 1280 esztendővel az Úr eljövetele előtt. A papok fényes diadalmeneteket tartottak, a főurak drága köntösökben mutogatták magukat a népnek. Művészek írták tele képpel, faragták tele szoborral a templomok oszlopait és falait. Fejlett a tudomány, haladt az ipar, hódított a kereskedelem. S Egyiptom a bukás szélén állott. Züllésnek indult. A nép megelégelte a dicsőséges hódításokat. Felébredt a materialismus szelleme. Mindenki jólétre vágyott. Unott lett a kötelesség. Egy írástudó lefesti tanítványa előtt a gyalogtiszt sorsát. „Kenyerét és vizét vállán viszik mint szamár a terhét, nyaka és nyakszirtje ha-