Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Dr. Pröhle Vilmos. Az evangelium Japánban

(Síi pap, ki a chicagói congressuson a japán buddhismust képviselte „Az igazi Japán" czimű könyvének végén igy szól : „Az igazi keresztyénséget, mely japán nemzeti alapra helyezkedik s Japán jövőjének biztosítékát nyújtja, mindig fogom pártolni és támogatni; de ha bármely vallás, legyen az keresztyénség, buddhismns vagy confncianismus, azzal a praetensióval lép fel, hogy Japánnak nemzeti létét és függetlenségét aláássa, vérözönben fogok ellene küzdeni; és ez nemcsak az én meggyőződésem, hanem egész Japáné". Japán függetlensége, nagysága és boldogsága, dicsősége, ez az egyetlen álma a hazafiaknak, e mellett minden egyéb kérdés mellékes. Ezért érezték magukat mindig sértve, hogy az európaiak még az alkotmány életbelépése és a vallásszabadság megadása után sem akarták őket egyenrangú félnek elismerni, Ez volt az oka a keresztyénség ellen nyilvánuló barátságtalan, sót ellenséges indulatnak nem egyszer. De ez a baj is elmúlt : a nemzetközi szerződésekben, melyek a jövő évben lépnek életbe, Japán már, mint egyenjogú fél szerepel, s amenynyire az eddigiekből ítélni lehet, már csak ezért is űjra kedvező fordulat várható a missió ügyében. Az pedig kétségtelen, hogy Japánnak megvan a maga politikai missiója, s ha Európa nem borzongott is össze, mikor a khinai háború után a japánok kijelentették, hogy Khina civilisálása az ó feladatuk, nem az európaiaké, — vagy midőn a kiváló államférfiú Ökuma azt mondotta, hogy a huszadik század közepén Japán Ázsia rónáin fog küzdeni Európával a világhegemoniáért, — azért be kell ismernünk, hogy 40 --50 millió egynyelvű, egyszellemű, tehetséges és harczias nép a politikai viszonyok bármely alakulásában számot fog tenni. Istennek útjai csudálatosak ós felfoghatatlanok, ki tudja, nincs-e Japánnak külön missiója még a keresztyén hitélet terén is? Ma erről biztosat mondani nem lehet. Az 1897. év végén volt Japánban összesen 40,578 protestáns, 52,796 római katholikus és 23,856 orosz orthodox keresztyén. Mi pedig kérjük továbbra is Isten bő áldását a missió e szent munkájára, s ha már egyéb nem telik tőlünk, mondjuk azt, amit dr. Hepburn mondott, midőn a Szentírást japán fordításban az Úrnak újan emelt oltárára helyezér „Légyen e szent könyv Japánra nézve az, ami Európának volt: életnek forrása, békének és szeretetnek hírnöke, alapja az igazi műveltségnek, társadalmi és politikai jólétnek és nagyságnak." BELFÖLD. Az előfizetési dijak szives megküldését tisztelettel kérem. Az eT. ref. egyház a lelkészi jövedelmek összeírásának felülvizsgálatával foglalkozik mostanában. A tiszántúli esperesek Debreczenben, a dunántúliak Komáromban tartottak ez ügyben értekezletet és sietnek a kimutatást mentül előbb pontosan összeállítani. Az iskolai túlterhelés ellen. Üdvös intézkedést tett legközelebb Wlassics Gyula vallás* és közoktatásügyi miniszter. Rendeletet bocsátott ki, a melyben meghagyja, hogy a középtanodák tanári kara akként ossza be a hétköznapok folyamán a tanulóknak kidolgozásra adott feladatokat, hogy vasárnapokon ne legyenek kénytelenek otthon iskolai feladatokon dolgozni, s ez a nap lehetőleg teljesen szabad napja maradjon a tanuló ifjúságnak. A miniszternek ezt a rendeletét bizonyára örömmel fogják üdvözölni mindazok, a kik nem tartják a helyes paedagógiai elvekkel összeegyeztethetőnek a tanulók túlterhelését. Felemiitettük lapunk egy régebbi számában azt az esetet, hogy egy állami iskola növendékeit elvezették a tanárok az izraelita stb. templomba egy ünnepély alkalmával, s megbüntették azon evang. tanulókat, kik oda el nem mentes; hanem az evang. istenitiszteletre nem vezették fel a más vallású növendékeket. Ezen ügyben az iskolái igazgató ellen vizsgálat kéretvén, a miniszter leirt az egyházi hatósághoz. A vallás- ós közoktatásügyi m. kir. miniszter 1898. decz. hó 3 án 78137. szám alatt keit rendeletének kivonata. . . . Sajnálatomra vizsgálat elrendelésének szükségét nem látom, — mert azáltal, hogy az ág. ev. vallású növendékek gyászistentiszteleten az izr. zsinagógában megjelentek, a vallásfelekezetek viszonosságáról szóló LIII. t. cz. 19. § ának rendelkezései meg nem sértettek. . . . Tisztelettel értesítem Méltóságodat (a püspök urat), hogy a liptó-szentmiklósi állami iskolai igazgatót figyelmeztettem, hogy a boldog emlékű Erzsébet királyné Ő cs. és kir. Felsége gyászistentiszteletére vonatkozó rendelkezésemet félre értette, a mennyiben a növendékeket csakis saját felekezetbeli istentiszteletre kellett volna vezetnie, és az ág. ev. növendékek megbüntetése a fenforgott körülmények közt nem volt tapintatos." —Különös elintézés! Természetes, hogy a viszonosságot nem abban sértették meg, hogy az evang. növendékeket az izraelita zsinagógába elvitték, hanem abban, hogy az izraelita és kath. növendékeket nem vitték el az evang. istenitiszteletre, de mégis az evang. növendékeket megbüntették. A mi részünk — úgy látszik — mindenütt a mellőzés, sőt már a büntetés is !