Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Vallástanárok értekezlete

f ~ BELFÖLD. Yallástanárok értekezlete Budapesten. Hónapokkal ezelőtt mozgalom indult meg az ág. hitv. ev. középiskolai vallástanárok körében, hogy július hó elején Budapesten értekezletre jöjjenek össze s ott a valláserkölcsi oktatás és nevelés fő kérdéseit megbeszéljék. A meghívókat Adorján Ferencz nyíregyházi vallástanár küldte szét, illetőleg közölte az egyházi lapokban. Ennek következtében július 3-án, délelőtt 9 órakor a deáktéri g3mnasium tanácskozó termében a következő lelkészek és vallástanáiok jelentek meg: Schranz Jai.os (Budapest,) Horváth Sándor (Budapest,) Frenyó. Lajos (Eperjes.) Henriczy Béla (Aszód,) Hetvényi Lajos (Sopron,) Thern László (SzepesIgló,) Albrecht Géza (Újvidék,) Dr. Daxer György (B.-Csaba,) Majba Vilmos (Budapest,) Greszler Gyula (Versecz,) Schneider Viktor (Budapest,) Bándy Endre (Léva,) Hronyecz József (Miskolcz,) Adorján Ferencz (Nyíregyháza,) Paulik János (Budapest,) Melis János (Szarvas,) Holch Ottó (Pozsony,) Bereczky Sándor (Budapest,) Broschkó G. Adolf (Budapest) és Dr. Szabó Aladár evang. ref. theol tanár (Budapest,) mint vendég. Az értekezlet czélja az volt, hogy egyes kérdésekben beható eszmecsere után véleményt nyilvánítson s ezt tárgyalás- és a hivatalos intézkedések megtétele végett az egyházkerületi közgyűlések elé terjessze. — Az egybegyűlt vallástanárok az elnöklésre Horváth Sándor budapesti lelkészt kérték tel, a ki azt szives volt elfogadni, jegyzőül Hetvényi Lajos soproni főgymnasiumi vallástanárt választották meg. Az értekezlet megnyitása előtt Paulik János budapesti vallástanár mondott szivból jövő, buzgó imádságot, Istennek áldását kérve a megkezdendő munkára. — Ezután Horváth Sándor elnök mondott tartalmas megnyitó beszédet, melyben kiemelte az öszszejövetel nagy fontosságát s mélyre ható gondolatokban ecsetelte különösen a középiskolai vallásoktatás nagy jelenőségét és kegyeletes szavakban emlékezett meg Eadó Kálmán egyházkerületi felügyelő haláláról, a kinek elhunytával egész egyetemes egyházunkat nagy csapás érte. Ezen megnyitó beszéd után az értekezlet benső részvétének adott kifejezést Radó Kálmán halála felett s azután Adorján Ferencznek az értekezlet előkészítése körül teljesített fáradozásaiért köszönetet szavazott. Az értekezlet tárgyai a következők voltak: 1. A középiskolai vallástanitási terv. 2. A bibliai olvasókönyv. 3. A középiskolai ifjúság istentiszteletei és lelki gondozása. Az első tárgy előadója Bereczky Sándor budapesti, a másodiké: Hetvényi Lajos soproni és a harmadiké: Frenyó Lajos eperjesi főgymnasiumi vallástanár volt. — Minthogy az értekezlet elhatározta, hogy az alapos, mélyre ható tanulmányok az „Evang. Egyház és Iskoládban egész terjedelmükben közöltessenek, itt csak az értekezlet megállapodásait közöljük. Hosszabb eszmecsere keletkezett az új tanterv javaslat kőiül; az egyes felszólalók különböző oldalról világították meg a kérdést s ezek után az értekezlet fő elvül kimondotta, hogy a valláserkölcsi oktatás és nevelés központja a szentírás legyen s ennek keresztülvitele érdekében a tárgyalt tananyaggal a szentírás megfelelő helyei minden fokon kapcsolatba hozandók s ennél a szentírási részletek kiválasztása a vallástanárra bizassék. Ezenkívül a tüzetes, rendszeresebb bibliaismertetésre is a felsőbb osztályokban az eddiginél nagyobb súlyt kell fektetni. Minthogy azonban a felsőbb osztályok egyháztörténeti, hites erkölcstani anyaga úgyis igen bő. tehát itt az anyag beosztásánál nehézség merült fel, a mit csak az eddigi tantervnek s az új javaslatnak gyökeres megváltoztatásával lehetne elkerülni. Eme gyökeres változtatásra vonatkozólag merült is fel egy javaslat, a mit az értekezlet részletesebb kidolgozásra s egyházi lapjaink útján való megbeszélésre méltónak talált. Az alsóbb osztályok vallástani anyagának beosztására vonatkozólag az értekezlet véleménye a kimondott fő elv érvényesítése mellett megegyezik az új javaslatával. E szerint az I. és Il-ik osztály anyaga : Ó-, illetőleg új-szövetségi történet, a 111-ik osztályé : Egyháztörténet, a IV-ik osztályé : Hit- és erkölcstan a Káté alapján. A felsőbb osztályok vallástani anyagának beosztására vonatkozólag különösen az egyháztörténeti és bibliai anyagnak kapcsolatba hozatala czéljából a következő javaslat merült fel : Az V—VH-ik osztályban a bibliaismertetós történeti keretben, a Viliik osztályban a hit- és erkölcstan keretében történjék. E szerint az V-ik osztály anyaga volna: Izrael népének története s evvel kapcsolatban az ó-szövetség ismertetése, olyanformán, hogy mindegyik kor tárgyalásánál az ó szövetség megfelelő, jellemző helyei olvastassanak. A Vl-ik osztályé : A ker. egyház története a reformáczióig, a történettel kapcsolatban a szentírásból: Jézus élete a synoptikusok alapján s az apostolok cselekedeteiről irt könyv ismertetése. A VH-ik osztályé: A ker. egyház története a reformácziótól napjainkig olyanformán, hogy a magyarhoni protestáns egyház története az egyetemes egyház történetébe beolvasztassék. A szentírásból a történettel kapcsolatban Pál apóstól azon levelei ismertetendők, melyekben különösen a hit által való megigazulás tana domborodik ki. A VlII-ik osztályé: Hit- ós erkölcstan s evvel kapcsolatban a többi levelek ismertetése. Eme, a felsőbb osztályok tantervére vonatkozó javaslat indítványozóját Hetvényi Lajost