Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Nógrádi can. vis.

•308 ván a püspök által kijelölt szövegből. Szügyben magyarul folyt le az istentisztelet. A prédikácziót követő ima és áldás elhangzása után az oltár elé lépett — kisérve az esperes és az egyházmegyei jegyző által — a püspök s evangeliotni egysze­rűségű és tartalmú beszédben tanította, intette, buzdította a népet, mely mély áhítattal s bizo­nyára nem csekély lelki hasznára hallgatta az apos­toli szavakat. Ezután következett a jegyzőkönyvnek egész terjedelemben való felolvasása s rá a visitatióná­lis határozatoknak kihirdetése, s aláírása. A temp­lomból az iskolába ment még a püspök s beható vizsgálat után örömmel győződött meg annak ki­tűnő ellátásáról. Betérve a paplakra, itt Nógrád­megye törvényhatósága nevében Nagy Mihály alispán üdvözölte a püspököt, a megye területén megkezdett ezen főpásztori munkálkodása alkal­mából. Általában nem hagyható megemlítés nélkül Nógrádvármegye udvarias figyelme, melyet azzal is tanúsított, hogy két diszbeöltözött hajdúját a visiiáló püspök kíséretére, egyikét szolgálatára, kirendelte. Szügyben még egy említésre méltó megható esemény történt. Az egyház elöljárói meglepeté­sül lelkészüknek egy disz bibliát ajándékoztak a mai napnak s 40 éves lelkószkedésének alkal­mából. Yégül fényes ebéd következett a paplakon, a melynél természetesen a tel köszöntők el nem ma­radtak. Délután 3 órakor kocsira ült s tovább utazott a püspök, kisérve ugyanattól a szeretettől és tisz­telettől, mely őt fogadta, de a mely a személyes érintkezés folytán erejében növekedett. Ilyen volt az első nógrádi egyházban meg­tartott visitatió képe s ehhez hasonló volt ez a többiekben is, mind a hétben, miért ezekről már rövidebben lehet megemlékezni. Surány-Terénybe menet a közbeeső Moharán és Halápon tisztelgő küldöttségek tartóz­tatták fel a menetet, mely Surány határába érve azon meglepetésben részesült, hogy itt nemcsak a község jegyzője, hanem a szomszédos Heren­csény r. kath. lelkésze is üdvözölte a püspököt, ki ezt azzal viszonozta, hogy ót plébániáján meg­látogatta. A r. kath. plébánosnak itteni megjele­nése azért volt meglepő, mivel hire járt, hogy a váczi püspökségtől rendelet ment a plébániákra, a mely megtiltotta, hogy ezek valamely tisztelet adásban részesítsék püspökünket. S valóban, a herencsényin kivül még csak a sápi plébánosban volt annyi toleranczia, hogy a lutheránus püspök­nek az illő tiszteletet megadja. Különben sehol sem mutatkoztak a plébános urak, sem a kath. harangok meg nem kondultak, E kicsiny gyüle­kezet két községe közül az egyik már teljesen magyar, a másik — bár magyarul itt is ért min­denki — még inüább beszéli a tót nyelvet; e kö­rülményből folyólag egy, a magyar istentiszteletek számát szaporitni kívánó indítvány, melyet egy egyháztag tett, túlólénk eszmecserére adott alkal­mat, de a püspök tapintatos, a kérdést a helyi egyház autonomikus körébe utaló intézkedése nem engedte, hogy nagyobb viszály támadjon. Az ez alkalommal a lelkész által tartott istentisztelet magyar volt, a püspök pedig magyarul és tótul beszólt a hívekhez. A községbeliek erkölcsi éleiére árnyat vető egy szokás ellen is kellett itt intéz­kednie a püspöknek; remélhető, hogy intézkedése s főleg apostoli intelmei megtermik gyümölcseiket. Kezesség ez iránt a fiatal lelkész Szlancsik Pál betanúsitott buzgalma és törekvése is. Anya­gilag nagyon meg van terhelve e gyülekezet, mert egykori kitűnő pártfogóik, az egyház alapitói s fentartói — a Sréterek — kiszármaztak kebe­léből. Máj. 25-én délután tovább folytatta a körutat Legéndre, útközben b. Buttler Ervin egy­házmegyei másodfelügyelónél tett a püspök rövid látogatást, annak puszta-kelecsényi gyönyörű fek­vésű kastélyában. Majd innen távozva a járás ha­tárán Mezőkövesdnél fogadta őt Rákóczy főszol­gabíró és Nagy László legendi egyházfelügyelő diszes bandérium élén, Legénden a tisztelgők közt volt a már emiitett sápi plébános is, ki azután a helyi felügyelő által a püspök tiszteletére adott vacsorán is részt vett. A legéndi gyülekezetben az evangéliumnak hű seregét találta tel a püspök, hű pásztornak — L a n t s j a k Lajos lelkésznek — ve­zetése mellett. Az egyház nagy jóltevői. a Káldy­ak, ugyan kihaltak már itt, hanem a buzgó fel­ügyelő támogatásával s némi közsególlyel fentartja magát e kicsiny sereg. — Itt rósztvett az egyházláto­gatási ünnepélyen Laszkáry kerületi felügyelő is. Rendkívül kedvezőtlenre vált időjárás mellett, de lankadatlan kitartással folytatta ezután útját a visitáló püspök ; 26 án d. u. esőben és sárban ért kíséretével Agárdra, miután útközben Nézsán fogadta az egyházfelügyelőjének dr. S z o n t a g Antalnak üdvözletét. A paplak előtt az egyház je­les lelkésze G a ál Mihály üdvözölte a főpásztort, bent a paplakon pedig a szomszédos Kosd ev. ref. egyházának elöljárósága. — A különben jól rendezett egyház dűlőiéiben lévő paplakának és iskolájának újraépítése előtt áll, a mi a filoxera vert lakosságra oly feladat, melyet külsególy nél­kül megoldani képes nem lesz. — 27-én d. u. utazott el a püspök Agárdról, elkísérve az agár­diak által egész Kötincsig, hol a felügyelő bú­csút vett a főpásztortól. Kedves képet nyújtott a bevonulás F.-Pe­tónybe, a kies vidék az ünnepélyes fogadtatás­nak ponpás hátterül szolgált, bandérium, üdvözlé­sek, a zászlók alatt várakozó és éljenző csoportok

Next

/
Thumbnails
Contents