Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Rendeletek, körlevelek, tudnivalók - Tanítók templomba járása

°oo ifjak egész seregét viszik évenként az egyetem külömbőzó szakaira, kik aztán a klerikalismusnak hű uszályhordozóivá válnak az életben. Ezen baj ellen csak úgy lehetne Aulard szerint véde­kezni, hogy törvényt hoznának, mely kimondaná, hogy az állam felső iskoláiba csak úgy vétethetik fel valaki, nyilvános hivatalt csak úgy vállalhat valaki, ha előzőleg három évet töltött a lyceumok­ban (állami középiskolákban) vagy nemzeti colle­giumokban. A „Signal" pénzügyi válságában még ka­tholisok is kivántak rajta segíteni. Így egyik szá­mában egy levelet közöl, melyben egy katholikus névtelen, ki még a jezsuiták volt növendékének is vallja magát, száz frankot küld, hogy a lap fennállása biztosittassék és hogy segitse e lapot elvállalt feladatában, hogy a szerencsétlen hazájuk erkölcsi niveauját emelje. A következő számban a Signal már tudathatja barátjaival, hogy pénz­ügyi mívelete sikerült és hogy az 500 százfrankos részvény, melyet kibocsátott volt, már fedve van, úgy hogy a lap élni fog. Ugyan e számban ezen czim alatt: „XIV. Lajosnak csizmás hittéritői" Michel Adolfnak érdekes tárczaczikk sorozatát kezdi meg, mely élénken festi a franczia ellen­reformáczió igazságtalanságait. A rákövetkező szám­ban L. Tarrou egy történeti tanulmányt kezd kö­zölni ezen czim alatt: „Protestánsok és francziák." Bizonyítgatja, hogy a franczia protestánsok csak­ugyan francziák, még pedig a születés, a szen­vedések és azon szolgálatok jogánál fogva, me­lyeket hazájuknak tettek és még tesznek. Hogy a franczia protestánsok francziák a születés jogánál fogva, annak bebizonyítására felhozza, hogy a reformatio Francziaországban született, hogy Pá­risban csírázott ki ; első gyökerei a párisi egye­temen találhatók, első apostolai és első vértanúi a Picardia, Burgundia és Dauphiné becsületes embe­rei közül kerültek ki, mielőtt kezdetét vette más or­szágokban. 1512-ben Luther, Tyndall, Zwingli előtt egy párisi doctor theologiae már tanította a tiszta evangéliom igazságait és hirdette a hit által való megigazulás sarkalatos tanát. Ez Lefévre d' Etap­les volt. Hallgatói között volt Farel, a franczia Svájcz apostola Cálvin előtt. A reformácziói moz­galom annyira megfelelt a franczia érzésnek és gondolkodásnak, hogy a nantesi edictum vissza­vonásakor a reformáczió már 1.800,000 követőt számlált. IRODALOM. Magyar állam. Válaszol a „Magyarország"­ban fölmerült indítványra, mely szerint a Pazma­neum nevű magyar róm. kath. papnevelő intéze­tet, melyet magyar pénzen alapított Pázmán, Bu­dapestre kellene áttenni, — és tiltakozik a terv ellen még hazafiság szempontjából is. (Már pedig az csak tagadhatatlan, hogy Bécsben a magyar ifjak nem tanulhatnak magyar hazafiságot, ma­gyar szellemet, Budapesten pedig mégis inkább hatása alatt állanának a magyar szellemnek.) „Lám a protestánsoknak is vannak alapjaik Wit­tenbergben, Jénában, hanem azért senki sem sür­geti, hogy a protestáns leviták miért nem marad­nak idehaza, holott az ő facultásaikon is tanul­hatnának. (Tanulnak is, kötelesek is itthon végezni a tanfolyamot, s csak azután mennek külföldre ; azok az alapítványok pedig magán emberek ala­pitványai, helyhez kötve, a bécsi pedig állami eredetű pénzen alapúi, nincs is helyhez kötve, hi­szen egy mínisterünk egyszer már kijelentette, hogy az áthelyezésnek nincsen akadálya. Végül azok a „leviták" nem leviták, hanem csak olyan lelkészjelöltek, mint a r. kath facultásokéi. A Ma­gyar állam még mindig pásztoroknak nevezi csak a protestáns lelkészeket, superintendenseknek, vagy pedig gúnyosan „püspököknek" a prot. püspökö­ket, lutheránusoknak, kálvinistáknak a protestán­sokat; pedig a király által szentesitett törvény irányadó lehetne neki is a törvényes elnevezés használatában.) RENDELETEK. A kultuszminiszter a királyi tanfelügye­lőkhöz a következő rendeletet küldte : Ismételten hangsúlyoztam, hogy a népiskolai iskolázást csak úgy tartom a népoktatási törvény intenczióival megegyezőnek és eredményesnek, ha a tanitás mellett kiváló gondot fordítanak a tanitók a haza­fias és valláserkölcsös nevelésre és ha úgy az iskolában, mint a társadalmi és magánéletben gyöngédséggel és jó példával hatnak növendékeik vallásos érzületére. E czélból kötelezőleg elren­delem, hogy mindenütt, ahol az illető egyházak lelkészei a rendes tanórákat meg nem zavaró is­tentiszteletet tartanak, a lelkész vagy az állami iskolai gondnokság kívánságára, illetőleg határo­zatára, nevelői feladatukból kifolyólag és fegyel­mezés szempontjából is kötelesek az állami elemi iskolák tanitói illetve tanítónői a saját felekezetük­höz tartozó növendékeket az istentiszteletre elkí­sérni és ott rájuk felügyelni. Megjegyzem, hogy mindennapi istentiszteletre való járásra az elemi iskolai tanulók, őszszel, amennyiben az időjárás megengedi, legföljebb október végéig, tavaszszal pedig április 1-tól kezdődőleg kötelezhetők; ós e mellett a téli ünnepi és vasárnapi istentiszteletre való járás alól is a gyöngébb szervezetű vagy gyöngébb ruházatú tanulók a szülők vagy az osz­tálytanítók óhajtására fölmentendők. W1 as sic s Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents