Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Stromp László. Confirmatiói oktatásügyünk reformjához

•257 mácziónak, a melyet a pápás hierarchiai ér­dek aztán valóságos szentséggé tett („bérmálás.") mely által a keresztség szentsége teljességre emel­tetik (perficitur: Lyoni zsinat 1274. Florenczi zsinat 1439.) E hierarchiai fölény érdekéből ma­gyarázható, hogy a pápás egyházban a keresztelés és a kézrátétel actusa, melyek pedig, mint láttnk, eredetileg együvé tartoztak, egymástól teljesen elvált; az utóbbi, mint szellemadomány közlése (holott eredetileg csak symboluma volt) par excel­lence püspöki joggá lett, illetőleg a kézrátételt mint ilyent, kiszorította az ó-szövetségi hieararchia stylusában végzett felkenés (unctio : formája, — chrisma: anyaga szerint) 7.) Szentségi méltóságá­ból folyólag a bérmálás Charaktere indelebilis. 8) Ezért még új név is jár vele. A reformáczió a bérmálás szentségének is, hitelvi álláspontjáról a leghatározottabban had­üzenet. Csak az a szentség, a mi Krisztus egyenes rendeletén alapul, ezért a bérmálás elvetendő, mint becsúszott tévtan, a mely csak arra való volt, hogy a pápás hatalom érdekében a keresztség szentségét megrontsa s a lelkeket megejtse. Lut­her a maga szókimondó, erélyes stylusában nem is késett e „szentséget" komédiának, szemfény­vesztő koholmánynak nevezni. Hasonló értelemben nyilatkozik Calvin s csak a kifejezésben mérsé­keltebben Melanthon. 9) Nem is tudott az a re­iormáczió egyházában sehol meggyökeresedni, mert az a „confirmáczió, 1* a mely később itt be­honosul, egész más eredettel bir. A reformáczió jellemében rejlett, hogy a szentségeknek a r. kath. egyház által hirdetett mágikus jelentőségét s hatását elvetette s azokat az egyén élő hitével hozta benső kapcsolatba ; innen folyt aztán, hogy az úrvacsorához csak olyanokat bocsátott, a kiket előbb katechetikailag mind a két szentségről kellőleg kioktatott s hitök érettségéről vizsgálat útján meggyőződött. Igy jött a reformáczió egyházaiban a bérmálás helyére 7) »Signo te signo crucis et confirmo chrismaíe salatis." 8} Luther „Predigt vom ehelichen Leben" Walch, x. 715. 745: „Sonderlich meide das Affenspiel der Firmelung, welche ein rechter Liigenstand ist" ... Cal vi n „Institutio" IV. 19. §. 13 : Confirmatio „abortiva sacramenti larva". 11 e­1 a n t h o n : Loci theol. p. 104 : aprorsus otrosa ceremónia." Apologia A. C. XIII. szerint „Confirmatio et extrema unctio ... non habent mandatum Dei." 9) „Catechismus est vera confirmatio." Calvin. A vizsgálat mindig az Urvacsorát megelőző napon történt és pedig nyilvánosan. V. ö. a pfalz-neubnrgi Kírchenordnungot 1543-bóL a katechesis és a vizsga s ez aiapja voltaképen azon új confirmácziónak, 1 0) a mely aztán mindenfelé elterjedt. Igy volt az főleg közép Németország u. n. gnesiolutheri gyü­lekezeteiben, igy Brandenburgban, Pommerániá­ban stb. A XVI. század liturgiáiban mindenütt ott találjuk a confirmácziót és pedig egyrészt inint a keresztségben nyert hitnek megpecsételését s másrészt mint az úrvacsorára való előkészítés t. Maga Chemnitz, a ki e cselekmény lényegét legelsőben formulázta tudományosan, hangsúlyozza, hogy a confirmáczió czélja épen az, hogy a gyermekek azon kegyelmi szövetséget, a melyet Isten velők a keresztségben kötött, a magok részéről is meg­pecsételjék s az akkor helyettük tett hitvallást és fogadalmat most maguk letegyék. 1 1) E confirmá­cziónak tehát tulajdonképen kettős határát a ke­resztség és úrvacsora szentségei képezték s mint ilyennek, két főalkatrésze volt, t i. a) a meg­előző katechetikai oktatás az ezt betetőző vizsgával ésb) a tulajdonképen való con­firmácziói cselekmény, a mely a katechu­ménok hitvallásából s fogadalmából s az egyház részéről értök való könyörgésből (Fürbitte) s kézrátétellel való megál­dásukból állott. E kézrátétel azonban egyálta­lán nem jelentette a szentlélek közlését, csupán csak egyszerű, a közösség bensőbb kötelékében való megáldást. 1 2) Csak az egyetlen hesseni tar­tományi egyházban látták a kézrátételben a szent­lélek közlésének aktusát, mely felfogással a róm. katholiczismus felé hajlottak. 1 3) A XVH. század első fele nehéz megpróbál­tatások ideje volt a protestantismusra. A 30 éves háború viharai sok egészséges hajtást tördeltek le a reformáczió életfájáról, többek közt a confir­máczió intézményét is, a mely e korban teljes züllésnek indult; sót az orthodoxiában bizonyos — hogy úgy mondjam — materiális bizakodás jut uralomra a keresztség kegyelmében, a mely minden confirmácziót feleslegessé tesz. A XVII. század dogmatikusai e cselekményről tényleg még 1 0) S a c h s s e i. m. 263 sk. 1. hol bővebb adatok is ta­lálhatók. 11) Az egészre 1. közelebb Sachsse i. m. 401. sk. 1 Chemnitz: .Examen." p. 297 a. 1 2 ) Gleichwie der Herr Christus über die Kinder be­tete und sie segnete mit Auflegung der Hände" (Pommer.) 1 3) Innen az ott azóta szokásos agend. formula: »Nimm hin den h. Geist."

Next

/
Thumbnails
Contents