Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Dr. Szlávik Mátyás. Romanismus és protestantismus

159 nézve főkép a lelkészi állás üresedésekor kínálkozik jó alkalom. E tekintetben azonban vajmi kevés, sőt sok «setben éppen az ellenkező történik.*) A mellett az egyházakat sem menteném fel a hozzájárulás alól, értem, hogy minden egyház járulna bizonyos évi dijjal az alaphoz, kivételt csak azok az egyházak s arra az időre képeznének, melyek s a meddig azok a kötelezett és tényleg kiszolgáltatott lelkészi fizetés közötti különbözetből felmerütt öszszegben amúgy is tetemesen hozzájárulnának az alaphoz. Hogy ez is hosszabb időt venne igénybe, kétségtelen, de hisz K. S. is ötven esztendőt vesz combinatióba. Ennyi idő alatt oz az eszme is meg lesz valósitható. Előttem fekszik a „Halte was du hast" f. é. 4. sz. füzete, s ebben egy a lelkészi fizetésekkel foglalkozó czikkben a következőket olvasom. Az „altpreussische Landes-kirche Grenerglsynode"-je elé a kormány egy törvényjavaslatot terjesztett a lelkészek fizetését illetőleg, mely szerint a lelkész lakáson és kerten kivül 1800 márka kezdő fizetéssel lép hivatalba s e fizetés 5 évenként 300 márkával emelkedik 4800 márka maximális összegig. Ez alapot az állam 3 millió 208,903 márkával dotálja, s a melyhez az egyházak azon összeggel járulnak, a mely a lelkészi jövedelem ós a maximális összeg közötti különbözetét képezi. Ezt mondanám én a lelkészi fizetések arányosításának. Kárát ennek senki nem vallaná, az egyház annál nagyobb hasznát látná! Ez a dolog oly tiszta, oly világos a méltányosságnak, az igazságnak, a közegyház érdekeinek annyira megfelelő s a jelenkor viszonyaihoz úgy hozzá illik, hogy ellene csak a haszonleső önérdek emelhet kifogást. A lelkészi fizetések ilynemű rendezése, mondjuk, arányosítása élét venné minden keserűségnek, mely a lelkészi állások betöltése körül felmerült tapasztalatok után a jobbak szivét eltölti, megszüntetné a papi pálya iránti kedvetlenséget s *) ßgy kánoni látogatás alkalmával történt, hogy a lelkész ós tanitó panaszkép emiitették, hogy 400 ós 250 frtos fizetősükből még az adót is fizetniök kell, s hogy szükség lenne, hogy az egyház esetleg olyan alapról gondoskodnék, melyből az adó fedezhető lenne. A válasz azonban nem buzdítás volt, — hanem az, hogy „jól van az úgy — ón is fizetem." De hát a püspök úrnak, mint lelkésznek is, 3—4000 frt fizetése volt. Az alap ennek daczára megteremtődött. lehetővé tenné a lelkószgyermekek tisztességes nevelését ad majorem Dei et ecclezesiae glóriám ! Quod erat demonstrandum ! Bizony illó nekünk az álomból felserkennünk s azokról, a melyek tiszták, a melyek igazak és ha mi jóság ós ha mi dicséret, azokról gondolkodnunk. FARKAS GEJZA. Romanisinus és protestantismus. Szemelvény Luthardt : „Christliche Glaubenslehre" cz. müvéből.*) 1. A definitiók. A keresztyénség történetileg mindenekelőtt a romanismus és a protestantismus kettős alakjában nyilvánul. A keresztyén vallás e történeti alakja közötti küzdelem a XVI. század óta tart s ma is folyik az egész vonalon. A 30-as években új lendületet vett a küzdelem Möhler „Symbolikájának" megjelenésével. Ma e küzdelem különös élénkséget nyert s hosszú időre nincs kilátás annak befejezésére. Mert hát alapvető s mélyreható ellentétes elvek azok, a melyek az egyházfelekezeti küzdelemben kifejezésre jutottak. Egy ilyen világtörténeti tény nem esetleges valami, mert elvi alapjai vannak. Nem lehet tehát az egyházfelekezeti ellentéteket külső történeti különbségekre visszavezetni, mint a milyen p. o. dél és éjszak, román vagy germán, — sem pedig nem lehet azokat a psychológiai individualitások, ú. m. a képzelet és értelem, az érzés vagy akarat különbségeire alapítani, — s végül czélhoz nem vezet, ha ez ellentéteket a tekintély vagy a kritika, az engedelmesség és a szabadság általános kategóriái alá foglaljuk, a melyek e különbségeket megvilágítják ugyan, de azok lényegét épen nem érintik. Újabban különféle definitiókkal tettek kísérletet, a melyeknek legtöbbje bizonyos hírességre is tett szert. Legkedveltebb Schleiermacher hires definitiója, amely szerint a katholicismus az egyes embernek a Krisztushoz való viszonyát az egyházhoz való viszonyától, a protestantismus ellenben az egyesnek az egyházhoz való viszonyát a Krisztushoz való viszonyától teszi függővé. E definitió azt akarja mondani: a római keresztyénnek első és legfőbb az egyház, a protestánsnak ellenben a Krisztus. Azonban a prot. keresztyén *) Augusztus havában megjelent Dörffling Franke lipcsei könyvkiadó hivatalában. Ara 9 márka.