Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Országos középiskolai tanáregylet

(Síi talános figyelem között a művészeti oktatásról. Először is azzal a kérdéssel foglalkozik, szükséges-e művészeti oktatás s beleszorítható e a középiskolák keretébe? Ha csak a ezél kívánatosságát tekintjük, azt kell felelnünk, hogy: igen, de csak, mint az esztetikai oktatás egyik mozzanata. egyik ágazata. De semmiesetre sem szabad túlbecsülni a művészeti oktatás fontosságát. Hiszen nem az a czél, hogy n űkritikusokat neveljünk, hanem az, hogy az ifjúság ízlését fejleszszük, érzékét a szép iránt növeljük. Külön tantárgy a művészeti oktatás a középiskolában nem lehet s csak más tantárgyakkal, aminők a szabadkézi rajz, az irodalom, a klasszil-a filologia, a történelem' és filozófia lehet a művészeti kérdéseket tárgyalni. Apróbb indítványok előterjesztése után az ülés véget ért. Az indítványok soián javasolta a főtitkár, hogy a középiskolát végző itjúság számára a humanióiákból év végén országos versenyeket rendezzenek. Hóm ann Ottó miniszteri tanácsos, ki a kultuszminiszter képviseletében jelent meg. fölemlítette, hogy a kormánynak szándékában van a filologiai tárgyakból versenyeket rendeztetni s ha a tanáregyesület vállalkozik az eszme kivitelére, úgy bizonyáia nem a filologiai társaságra bízzák, amint tervezték, hanem a tanáregyesületre. KÜLFÖLD. A bécsi evaiig. egyházkerület állapotáról érdekes adatok gyanánt említjük meg ezeket: lélekszám most 75,000. kétszer annyi, mint 1848 ban ; 1848-ban Bécsben 12,000 evang. volt, most 48,000, Bécs-Újhelyben 500, most 2800; 9 új gyülekezet alakult ezen 50 év alatt. 9 új templom épült ; áttért az utolsó évben mintegy 600, kitért mintegy 200. A gyűlés tagjait mozgásba hozta, midőn Kotschy lelkész a seckaui püspök pásztorlevelét olvasta fel, melyben püspöksége híveit emlékünnep tartására hivta fel azon alkalomból, hogy 300 évvel ezelőtt az evang. tant kiirtották Stájerországban. „Egy r. katli. német lelkész" a Reichswehrben a következő hirdetést teszi közzé: Egy német lelkész fölkér minden németet, vagy németek között működő testvért, hogy misét olvastassanak, ut prohibeatur apostasia nationis nostrae a fide orthodoxa." A miséket tehát azért kell olvastatni. hogy megakadályozzák népünknek az igaz hittől való elesését. A gazdag r. katolikusoktól fizetett misék a rosszúl fizetett alsó papságnak használni fognak, mint jövedelmi forrás, az áttérési mozgalomnak pedig nem fognak ártani. Egyik fél sem panaszkoelhatik tehát! IRODALOM. Erdélyi protestáns lap. „Hogy a prot. theológiának a tud.-egyetemeken helye van, arról most nem is beszélünk. Hogy a közművelődésnek és a hazai prot. theol. tudományosságnak, egyháznak és állrmnak egyaránt előnyére válnék a prot. theol. fakultás, azt is állítjuk, de bőveb* ben most nem vitatjuk. Hogy Budapesten vagy Kolozsváion legyen-e: az is másodrendű kérdés; mindkét hely mellett lehet megfelelő argumentumot felhozni. Ha majd odáig jutunk, hogy már a hely kérdéséről kell beszélnünk, erről is fogunk szólhatni. De az az első kérdés, hogy miképen kelülhetjük el autonomiánk sérelmét és tehetünk eleget az állami igényeknek. A legelső' axióma itten az, hogy a felállítandó fakultásnak nem lehet, nem szabad érintenie az egyház lelkészképzési és képesítési jogát. Az egyház megállapítja, hogy minő studiumok sikeres hallgatását ldvánja meg a lelkész-jelölttől és a siker megállapithatása végett minő vizsgákat követel meg. Az egyetemi theol. fakultás tehát ezen megállapodásokat hatályukban épenséggel nem érintheti. Nem állithat oly tanulmány-rendet és olyan vizsgákat fel, a melyek az egyházi megállapodásnak derogálnának, sőt a lelkész képesítésbe egyáltalában bele sem nyúlhat, lelkészi minősitvényt, bizonyítványt nem a^lhat. A második sarktétel az, hogy az egyetemi theol. fakultás mindenestől fogva az államé. 0 tartja fenn, tanárait egészen szabadon ő nevezi ki, tanulmányi-, leczke- és vizsgarendjét, fegyelmi szabályait ó állapítja meg. Tehát az egyháznak nem lehet döntő befolyása sem a tanárok számára, tantárgyakra, óraszámra, vizsgákra, sőt még a tanári minősítésre sem. Látható, hogy minő nagy az ellentét a két felfogás között, a melyet a czélnak kell kiegyenlítenie. És a kiegyenlítést mi a következőleg gondoljuk. Minthogy az állam arra törekszik, hogy a prot. theol. fakultás felállítása által a prot. egyháznak és az állam számára is előnyöket hozzon létre, e végből a fakultás egés? berendezésének olyannak kell lenni, hogy az egyházak az ottan folytatott 'theol. tanulmányozást épen úgy elfogadják, mintha az az ő saját intézményeikben végeztetett volna. Minthogy az egyházak is bizonyos előnyök élvezéséhez jutnak az állami theol, fakultás által, azért az egyházaknak a fakultáson végzett hallgatást, ha a fakultás felállítása s az ottani tanulmányrend megfelelő, el kell fogadnia egyenértékűnek az ő autonom intézeteiben végzett hallgatással. Azonban, a hallgatással ós a tanfolyam bevégzésével még nincsen elvégezve minden. Ezután