Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Könyvek ismertetése - Bancsó Antal. Becsület és bárbaj

123 más, úgy azt el sem veheti tőlünk senki más Becsületétől kiki csak maga foszthatja meg magát erkölcstelen cselekedetei, becstelen élete által." Majd ismerteti az úgynevezett lovagias becsü­letet, melynek védelmében „a párbaj elhagyja a szegény embert és a fejedelmeket." Erre vonat­kozólag kijelenti a szónok : „ha jelen semmiségi panaszommal — a mit nem várok — elutasittat­nám, azonnal perújítást jelentenék be és hűtlen elhagyás czimén követelném a becsület és pár­baj viszonyának felbontását." A párbajt valósággal nevetségessé teszi annak kimutatásával, hogy „a kinek becsülete nem intakt, az nem párbajképes." — A pálbaj kcdex elveinek az egyetemes erköl­csi elvekkel való ellenkezésére éidekes példát hoz fel : „Themistokles, a salamisi hős, a kire vitat­kozás közben egyik tisztje botját emelte s ő a helyett, hogy azonnal megtorlással élt volna, nyu­godt méltósággal azt mondá: „Ám üss. de hall­gass meg!" — ez a Themistokles a mai becsület kódex szerint nem volna párbajképes. Ellenben a trójai Páris, szép Helena elrablója — igen!" To: vábbi éidekes fejtegetései alapján az eredményre jut, hogy „a párbaj a társadalom immo­rális ítéletén alapuló morális kény­szer. Egy nagy ellenmondás I Egy nagy erkölcsi absurdum !" — Álljanak itt még a befejező sza­vak : „igen sokat tehetnek a párbaj megszünteté­sére társadalmunk azon tagjai, kik maguk nem állnak a párbaj kényszere alatt. S ezek a nők. Angolországban — mint mondják — az angol királyné nagyban hozzájáiult a párbaj megszün­tetéséhez azzal a kijelentésével, hogy a párbajozok nem jelenhetnek meg udvarában. Udvara pedig nemcsak az uralkodó királynéknak van, hanem minden nőnek. Mert minden művelt nő egy-egy királyné, a kinek lejét az arany és gyémántkoro­nánál sokkal értékesebb korona díszíti: az erköl­csi műveltség koronája. Kövessék társadalmunk művelt királynői saját udvarukban az angol ki­rályné példáját. S ismerve a férfiaknak a nők irányában való igazi, nemes lovagiasságát, bizto­sak lehetünk, hogy a párbaj rövid idő alatt vég­képpen megszűnik." Ezen rövid ismertetésből és az idézetekből is kivehető a műnek nagy értéke. Terjesztése min­denesetre hozzájáiulna ahhoz, hogy társadalmunk­ban a becsületről tiszta fogalom alakuljon, ennek alapján lassanként a párbaj nálunk is megszűnjék. A mű kapható szerzőnél. Ára 25 kr. Melegen ajánljuk lelkésztársaink figyelmébe. Egyiptom és Görögország. A tudomány régóta keresi a görög műveltség egyiptomi ele­meit. Az archeologia a képzőművészet terén nem igen talált lokcnságot, de a mythologia (Müller) s a philosophia (kivált Rólh és Gladisch), annál többet. A görögök 1. Pszamitik idejében kezdtek Egyiptomba vándoiolni. A bölcs uralkodó szíve­sen fogadta a jövevényeket, de gondosan űgy telepiletíe le őket, hogy a Nilus elválassza az egyiptomiaktól. A nép gyűlölettel foidult el a csalárd jövevényektől. Tisztátalan fajú teremtés­nek tekintette a hellént, kinek közelében fertőzés nélkül élni nem lehet. Az alsóbb nép a világért sem akart együtt enni a görögökkel, nem hasz­nálta táljukat, fazekaikat. Az előkelők bizonyos le­nézéssel tekintettek e gyerek-ország csélcsap, könnyelmű fiaira, kiknek ősei néhány század előtt még barbárok voltak. Annál nagyobb tisztelettel tekintettek a hanyatlásában is nagy Egyiptomra az élelmes görögök. Hozzájuk simultak, isteneiket az ős kultúra isteneitől származtatták, hőseiket az ősi pharaóktól. S kezdetét veszi egy nagy pro­czesszus, a gyerek-ország iskolába jár a régihez, tanul, emelkedik hozzá. A mint Egyiptom sűlyed, úgy nő Görögország, s a történet lejtőjén szem­betalálkoznak nemsokára. Egyik lefelé megy, vé­nülve, aggva, a másik ifjú erőben siet fölfelé. Leveszi roskadozó hátáról a terhet, s viszi ma­gával ragadmányát a magasba, a művészi ideál felé. Egy nép ifjúsága jelen meg előttünk, mely magába olvasztja a régi élet tanulságait, eredmé­nyeit s a kísérletek helyébe lép egy új, nagy mű­vészet, a világ legelső, legnagyobb művészete. I A hatások e kicserélődéséről ír — igen szé­pen — a Nagy Képes Világtörténet most megje­lent 15-ik füzete. Á mű 12 nagy kötetben lesz. Marczali Henrik egyetemi tanár szerkeszti. Egy kötet ára 8 forint. Kapható részletfizetésre is. Füzetenként is megjelen, egy héten egy füzet. Egy füzet ára 30 kr. Kapható a Révai Testvérek Írod. Int. R. T.-nál és minden hazai könyvkeres­kedésben. A közoktatásügyi miniszter e jeles mű­vet az összes iskoláknak megvételre ajánlotta. Tompa hátrahagyott papi dolgozatai megjelennek. Örömmel halljuk és tudatjuk, hogy a nagy költő-pap reliquiáiból az első kötet, mely ünnepi egyházi beszédeket tartalmaz, Húsvétra megjelen. A kiadó, Ferenczi B. Miskolczon a magyar prot. közönség pártfogásában bízva bo­csátja ki s hisszük is, hogy a hosszas vajúdás után elvégre megjelent nagybecsű irói hagyaték szerzőjéhez méltó figyelemre és támogatásra ta­lál. A legszívesebben ajánljuk ! Előfizetéseket még a mű megjelenéséig elfogad a kiadó egy kötetre 1 frt 50 kr., kettőre 3 frtjával. Magyar hirlap. „A protestáns lelkipászto­rok jelentéseiből kitűnik, hogy a katholikus pa­pok fél esztendő óta újabb elkeresztelésekre ad­ták magukat. Sokfelől, a vegyes vallású vidékek­ről az a panasz hangzik fel újból, hogy a vegyes házasságban élő katholikus anyák a létrejött meg­egyezés daczára, vagy a törvényes szabályozásnak hallgatag elfogadása ellenére, katholikus paphoz küldik keresztelni azt a gyermeküket, a kinek a megegyezés, vagy törvény szerint protestáns val-

Next

/
Thumbnails
Contents