Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Könyvek ismertetése - Rácz Károly. A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. Ism. Krupecz J. - Rácz K. Egyházi beszédek. Ismerteti Thormay József

(Síi II. Miként hangzik éppen ma? Az ó-szövetsógi nép 4000 évig várt, mi négy letet szentelünk a várakozásra. Leirja, hogyan fogadjuk a magasrangu vendéget? Diadalkapuval, bandériummal, a házak feldíszítésével, ünnepi szónoklatokkal, virághintéssel, fehérbe öltözött leányokkal, lakomával. Diadalkapu a kitárt szivünk, bandérium, kegyes gondolataink, házainkon a lobogóknak megfelel lelkiépületeinknek a hit, remény és szeretet három színű lobogóival való feldíszítése, ünnepi szónok lelkiismeretünk, virágok az erény világai, fehérbe öltözött leányok a tiszta ártatlanságra valló szent elhatározások, ünnepi lakoma, az úri szent vacsora. A biblia a te keresztelő szent Jánosod — úgymond, — a predikátiók, melyek 3700 prot. templomban elhangzanak, a szülők, öregek, a természet, a történelem, a lelkiismeret. A 2-dik részben szól az úton lévő akadályokról, ilyen a felekezeti villongás szirtje, a vallástalanság és erkölcstelenség sziklája; a családban a házastársak hűtlensége, a szülők elvilágiasodott gondolkodása, a gyermekek engedetlensége, a szívben az irigység, az önzés s. t. az elhárítandó akadályok. Ma is jogosult a karácsonyi öröm Karácsonyi. — János I. 42. „Megtaláltuk a Messiást !" Kibékíti elménket. Boldogítja szivünket. Abból indul ki, hogy a Messiás névbe futottak íme a nép összes reményei. Szépen érvel Jézus mellett, a ki az értelem világosságát nem homályosította el, sót inkább megdicsőítette a természetben, a történelemben és a társadalomban. A 2-dik részben a sziv valódi szükségének, a szeretetnek kielégítésére buzdít. A lélek alapvonásai változhatatlanok, ezekben gyökerezik Jézus vallása, mely nem állja útját a józan haladásnak, de megtisztítja a műveltséget, megszenteli örömeinket, megnyitja forrását a boldogságnak és a lelkesedésnek. Örökkévaló a mulandóságban. Év utolsó esti. II. Zsolt. 12—13. v. Elvész minden, a mi földi. Csak az marad meg, a mi isieni. Szól az enyészet angyalának lábnyomairól, melyeket a vihar porfellegével betakar, szembesiti a multat a jövővel, rámutat az o világ rombadóit intézményeire. Megmarad, a mi istené. A Fáráók, Nagy Sándorok, Napoleonok dicsősége eltűnt a földről, de megmaradt az igazság hőseinek, az apostoloknak, a Krisztusnak munkája. Isten velünk van. Új évi. Máté XXVIII. 20. Mire indítson bennünket annak meggondolása, hogy Isten velünk van? Isten iránt: Hálára a múltban s bizalomra a jövőben. A bevezetés végén, midőn átmegy az alaprészekre, úgy beszél az Atyáról, mintha az más valaki volna s nem az Isten. Az első részben, midőn azt mondja, hogy minden reánk virradt nap hozott magával valami kedves ajándékot, — azt „a kedves ajándékot" részletesebben ki kellett volna fejteni s meg kellett volna világítani a szenvedők, a sorsüldözötíek megnyugtatása végett. A bánatban s az örömben Istent keressük. Jakab V. 13. A bánatban imádsággal, az örömben énekléssel. Imádság — fa, melynek gyökerei az ember szivébe mélyednek, virágos ágai a menyországba nyúlnak, harmatja a bánat-köny. Az imádság — hajó, mely a menyország kikötőjébe szállítja a lelket; erős láncz, melynek egyik vége a mi kezünkben, a másik az Isten kezében van s ha erősen tartjuk, bevezet az élet és az erő központjába. Idézi br. Eötvöstől: Az emberi sziv a felhővel rokon, megkönnyebbül, ha esője hull. Tény, hogy akkor virágzik legjobban a vallás, mikor a nemzeteket balsors éri. Örömben énekléssel keressük az Istent. Az ének az öröm legtermészetesebb kifejezése. Ma sokan szégyennek tartják a közös éneklést. Az ének felemeli a lelket; nem lehet rosz ember az. a ki énekel, idézve magyar fordítását ennek : „Wo Gresang ist dort lass dich ruhig nieder ..." st. Isten ítélete nem siet, de nem is késik. Máté 13, 24—30, 36—49. A gyengébb beszédek közé tartozik — pongyola, nincs benne semmi lendület, semmi emelkedés. A hazaszeretet s annak ereje. Márczius 15-ére, a magyar forradalom 50-dik évfordulójára. III. Mózes 24. 10. Forradalom helyett talán jobban hangzanék : szabadság-harcz. Lelkesedéssel beszél a hazaszeretetről, s ennek csodatevő erejéről. A haza szóban benne van az emberi vágyaknak ós törekvéseknek egész összege. Idézi a spartai nőt, ki a paizst ezen sza-