Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Payr Sándor. Öreg Aáchs Mihály

64 emberséges, felelik ismét hallgatói, csak az egyházfiakat illeti néha kemény szavakkal. A 3-ik kérdésre azután kijelentik, hogy lelkészük tetszésére bizzák, akar-e továbbra is köztük maradni. Szóval nem adnak túl rajta. Viszont Aáchs is a gyülekezetére vonatkozólag hozzá intézett kérdésekre úgy nyilatkozik, hogy hallgatói az anyagyülekezetberi szorgalmasan eljárnak a predikáczióra és könyörgésekre, a filiabeliek (Alsó- és Felső-Mesteri, Tokorcs) azonban ritkábban. Az úrvacsorájával való élést nem mulasztják el. Tisztátlan, bűnös életűek vannak hallgatói közt Mesteriben, de Simonyiban és Tokorcson nincsennek. Fizetését az anyagyülekezetben megadják, de nem úgy a filiákban. Feltűnő, hogy a vaskezű lelkész cs főesperes mellett panaszkodik a tanitó, hogy a hivek fogyatékosan fizetik, fát meg egyáltalán nem adnak (holott a falu végén volt a Cser erdő.) Még kertecskéje sincs, mert nem csinálnak keritést. De viszont a hivek is panaszkodnak a tanítóra, hogy jóllehet egyéb dolgában serény, de a gyermekek oktatásában rest. Alig két hét nmlva meg már február 27-én ismét Simonyiban tartanak esperességi gyűlést. De ezt Rabutin serege közeledésének hire szétriasztotta. E gyűlés végzéseiből csak annyit tudunk, hogy Baj m ok Mihály, eddigi sághi papot az egyházmegye a nemes-csoói urak, u. m. C s o ó i Gáspár, Aáchs Ferencz és C s o ó i István kértére Nemes-Csoóba rendelte. Nemes-Csoóban tehát a magyar lelkészi állás Asbóth halála után egy évvel ismét üresedésben volt. De Bajmok nem jut oda, hanem az 1707. évi visitátio jkönyve szerint Simonyiba került Aáchs helyére, a ki innen még ez évben Nemes-Csoóra költözött. Valószinü, hogy a három érdekelt fél : N emes-Csoó, Bajmok ós Aáchs között új egyezkedés jött létre, mely szerint, Aáchs viszszakerült Nemes-Csoóba, hova őt ottani jószágocskája is vonzotta. Baj m oknak pedig Simonyiban engedett helyet. De az sincs kizárva, hogy Aáchs már csak nyugalomba vonulva szerepel Nemes- Osoón. Akármint történt, Aáchsnak ezen második feltűnése Nemes-Csoón már csak igen rövid ideig tartó volt. Mint 62 éves férfiú 1708-ban s úgy látszik ez évnek is az elején fejezi be itt viszontagságteljes, munkás és áldásos életét. Fia, ifjabb Aáchs Mihály a „Boldog Halál Szekere*' második kiadásának előszavában, mely 1708-ban jelent meg, már mint megholtról szól édes atyjáról. Nem valószinü tehát — mint a Theologiai Ismeretek Tárában olvassuk, — hogy halála napja deczember 23-ika lett volna. A nemes-csoói anyakönyv és levéltár sem ád e homályos kérdésben felvilágositást. Még csak egy év előtti -erélyes működése és átköltözködése arra enged következtetni, hogy halála gyorsan és váratlanul következett be. Legidősebb fia, Mihály, ki győri tanársága után 1707-ben Rozsnyón magyar pap, 1709-ben Bártfán iskolai igazgató, 1710-ben Kassán ismét pap volt, s ugyanez évben Eperjesen valószínűleg mint tábori lelkész epemirigyben már mégis halt, csak két évvel élte túl atyját. Ke ivét és tehetségét az irodalmi munkássághoz atyjától örökölte. (Munkáit felsoroltam T. Török István cz. monográfiámban 30. 1.) A Theol. Ism. Tára szerint ez a fia már Győrött 1672-ben született volna. Ez adat hitelességében sem bizom, mert igy Aáchs fia 28 éves volt volna, mikor Strassburgban tanult. S az apa már 1671-ben elűzetett Győrből. Második fia Ferencz 1680-ban született és Nádasdon volt lelkész Vasmegyében. 1732-ben innen elűzetvén, Karakó-Szörcsökre vonult, hol magán életet folytatott. Itt is halt meg 1747-ben. 0 meg az énekköltési talentumot örökölte atyjától. Tőle való az ó-graduálban „A mi szivünk csak Te hozzád, Jézus, Isten báránya" kezdetű énekünk (240. sz.) mely a mai dunántúli énekes könyvbe is átvétetett 149. sz. a, de igen sok változtatással. Harmadik fiának, Dánielnek élettörténete, a kivel a győriek szinte sok jót tettek, valamint nejének sorsa, sőt neve is ismeretlen. Mint a magyar evang. áhitatossági irodalomnak hivatott és sokáig kedvelt munkása, különösen pedig mint a dunántúli evang. énekeskönyv egyik alapvető szerkesztője és énekszerzője, megérdemli Aáchsunk, hogy nevét kegyeletes emlékezetben tartsuk.