Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Könyvek ismertetése - Kecskeméthy István. Jézus útja. Ism. Thomay J.

<620 Isten ! Lelkünkre tapad a föld pora, mint a szél­vihar, mikor felkavarja a port s nem látnak testi szemeink, úgy lelkünk előtt a szenvedélyek vihara porfelhőt von sokszor s keressük a kezet, mely eltávolítsa azt előlünk, hogy legyen csendesség, legyen béke : megbocsátott, mert szeret Istenünk 1 Vagy a liarcz, az'élet harcza, a megpróbáltatás nehéz napjai, — mikor úgy érezzük, mintha a vállon keresztünk oly nehéz volna, mint egykor a Krisztusé, — nem kerestetik-e a küzdővel a ka­rácsonyi angyalt: a békét, hogy a hit égi ere­jével fakassza keresztünkből a kétségbeesés tövisei helyett az Isten akaratán való megnyugvásnak drága virágait? . . . Vagy nem keresi-e a béke karácsonyi an­gyalát az utolsó időnek komor képe, mikor földi hiúság, külső fény, csaló ábránd csak s a csal­hatatlan biró bent a kis világban a kérdést veti fel : úgy é 11 ü n k - e, hogy meg nem ha­lunk? Tépelődünk, gondolkodunk : az emlékezet áldva jár-e el sírunkhoz, vagy kár hogy éltünk? Megismer-e az örökkévalóság ajtajánál Jézusunk, mert ismerte őt is hitünk, tettünk, életünk; vagy megtagad, mert Pétert a bűnben követtük sok­szor, de a bánatban ritkán, vagy tán soha­sem?! .. . . „Az emberekhez jóakarat" Isten ré­széről jelzi e földi élet magasztos czélját s e ma­gasztos czélban, melyről a karácsony szivet boldo­gitva szól: „Úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyetlenegy szülött Fiát adná, hogy minden, valaki hiszen Ö benne, el ne vesszen, hanem örök életet vegyen" — dicsőül meg az „embe­rekhez való jóakarat!" A hitért nem a halál, hanem az élet; nem a harag, hanem a szeretet; nem a büntető igaz­ság, hanem a megbocsátó könyörület ... ez, mit ez ünnep hirdet, ez, mi utolérhetlen fenségben tünteti fel az isteni szeretetet ! . . . A ki hiszen a Jézus Krisztusban ! . . . Mi­lyen hit, milyen Krisztus? A régi e, vagy a modern, mert az emberiség modern ma már még a hit­ben is; még a Krisztustól is azt akar­ják, hogy úgy gondolkodjék, mint a mai kor!? A régi hit, melyért s mely által támadtak vértanúk, melyből üdv s boldogság for­rása nyilt szomjazó lelkeknek, míg a modern hit életet igér, de éltetni nem tud ; világosságot kínál, mégis vakit, szeretetről beszél, de nem melegít! A régi Krisztus, ki keresztelő János szavai­ként: elveszi a világ bűneit, kinek az Írá­sok szerint: élete, drága szent vére vált­ság volt az emberiség bűneiért, mig a modern Krisztus, bármily szép, bármily keresett jelzőkkel ruháztassék is fel, csak ember marad s hivő lélek hiába keresi nála életét, a bűnbánó hasztalan öntözi könnyekkel keresztjót ! . . . Más idők, más kor bölcsesóge is pró­bálkoztak már új hittel, új Krisztussal, de mégis csak ránk maradt az igaz bizonyság, mely túl él még sok nemzedéket: Más funda­mentumot senki nem vethet azonki­vül, a mely egyszer vettetett, mely a Jézus Krí sz t u s ! Nekünk is, kik az Isten titkainak sáfáraiul rendeltettünk, a régi hittel, de új buzgósággal, új erővel a Krisztust kell prédikálnunk, a*,t, kit Bethlehem téréin egykor angyalok hirdettek, mert az újjal megtévesztjük önma­gunkat s a mi legnagyobb baj: megtéveszt­jük hallgatóinkat! Változik a korszellem, változnak minden téren a nézetek, de a remény meg nem szégyenülhet, hogy rendületlen fog állni Péter ős hite: Te vagy Krisztus, az élő Istennek egyszülött fia! E hit az az égi világosság, mely elvezet karácsony ünnepén — mint a pásztorokat vezetó — a Krisztus böl­csőjéhez s megmutatja a szeretet magasztos csudá­ját s kit ez vezérel oda, az megilletődve fogja vallani az apostollal : a Krisztus örökké imádandó Isten! . . . E hitnek angyala ve­zessen mindeneket a bethlehemi bölcsőhöz, hogy e hit világánál látva megtanulják a szeretete t f mely éltet s örökké megmarad ! . . . MAGYART MIKLÓS, kapolcsi lelkész. Jézus útja. Tiz egyszerű gyakorlati biblia magyarázat. A müveit közönség számára. Irta : Kecske m éthy István. Kolozsvárt Nyom. Gombos Ferencznél. 1898. Ara ? Az emberiség üdvének történetét tárja fel lelki szemeink előtt rövid vonásokban a szerző, elkezdve a teremtés reggelétől, midőn a bűneset következtében a kárhozat sötét éjszakája borult a teremtés koronájára, az emberre, egész az idők teljességóig, melynek bekövetkezését a próféták megjövendölték, midőn eljön a nagy király, a ki

Next

/
Thumbnails
Contents